Mikor az autó megállt, és az eddig döcögő motor leállt, mind az öt apró katona mély levegőt vett.

-Alex, Tris és Dave. Ennek az utcának a végén jobbra kell fordulnotok. Ott lesz a bank. Ahogy Dugan elmondta, Alex az utcán rejtőzik el, ti ketten pedig a bank melletti sikátorokban. Becának arra kell mennie!-Mutatott egy kisebb utcára Lee ügynök.-A legvégén találod a tűzlétrát. Felmászol az épület tetejére és bemászol a szellőzőaknába. Lucas, te pedig arra mész!-Lee ügynök ezúttal egy magyar épületre mutatott. Valamiféle áruház lehetett, az utcavilágítás fénybe borította a színes feliratokat az elején, és külön reflektorok hívták fel a figyelmet az épület tetején lévő hatalmas hirdetőtáblára.-Azon a kis sikátoron kell végig menned, te is egy tűzlétrát keress. Az én dolgom itt véget ért. Night ügynök fog rátok várni néhány utcával lejjebb. Sok sikert gyerekek!-Lee ügynök egy bátorító mosollyal fordult hátra, és a kezét nyújtotta 1-1 pacsiért.

Az öt gyerek kiszállt, az autó pedig eltűnt. Hirtelen olyan hatalmasnak tűnt minden. A gyerekek azóta nem voltak az utcán hogy elkezdődött a kiképzésük. Aprónak érezték magukat. Végül is a hatalmas épületek között azok is voltak

-Ti is izgultok, ugye?-Kérdezte Tris, a vele együtt az eltűnő autó után bámuló társaitól.

-Meg tudjuk csinálni!-Mondta Alex, és szembefordult a csapattal.-Bizonyítsuk anyának hogy készenállunk!

-Ha ez az akció jól sikerül talán többre küldenek!-Csillant fel Dave szeme. Alex középre nyújtotta ökölbeszorított kezét, majd az övét követte a többieké.

-Ilyenkor mit szoktak csinálni?-Kérdezte Beca.

-Kiáltanunk kéne valamit, nem?-Állapította meg Lucas.

-Ez majd otthon begyakoroljuk! Most indulás!-Mondta Alex, és az öt gyerek szétszéledt.

Először Dave, Tris és Alex ért célba. Alex egy nagy szemetes és egy fal közé rejtőzött, Dave és Tris pedig beszaladtak a sikátorokba.

-Mayday, itt Rogers, elfoglaltam a helyem, vége!-Jelentette Alex a rádióba.

-Mayday, Jones és Dugan szintén a helyén, vége!-Mondta Dave, szintén a walkie-talkie-ba.

Becának és Lucasnak ennél egy fokkal nehezebb dolga volt. Lucas először meg sem találta a tűzlétrát, majd amikor végre észrevette, azt is észre kellett hogy vegye hogy a létra nincs leengedve, így valahogy fel kell másznia az első emelet magasságába. A leleményes fiú egy nagy kukát tolt az erkélyszerű vasrács alá, mellé pedig ládákat pakolt, így lépcsőt készítve. Az első ládáról a másodikra, onnan pedig a kukára mászott, onnan pedig már csak egy ugrás volt a rács alja, amiről már fel tudott kapaszkodni a létrára. Pár perc alatt meg is mászta a 6 emeletes épületet, aminek a tetejéről tökéletes kilátás nyílt a bank utcájára.

-Mayday, itt Rogers, a helyemen vagyok, vége.

Lucas elővette a puskáját és lehasalva belepillantott a távcsőbe. Kémlelni kezdte az utcát, megbizonyosodott arról, hogy barátait nem lehet észrevenni, majd a bank teteje felé fordította a tölténnyel el nem látott fegyvert. Beca épp akkor végzett a nagyjából 3 emeletnek megfelelő magasságú épület megmászásával, és átlépve a lapos tetőt bekerítő szegélyt megpihent picit. Ő is lenézett, az utcán egy lélek sem járt, a csapat többi tagját pedig nem is lehetett látni.

-Mayday, itt Phillips, felértem a tetőre, most fogok bemászni a szellőzőbe, vége!

Ezzel a lendülettel Beca elő is vett egy csavarhúzót, és nekiállt az őt a szellőzőtől elválasztó fémlap négy csavarjának eltávolításához. Nem tartott sokáig leválasztani a hanyagul felszerelt lapot, Beca pedig egy ugrással már az épület belsejében tartózkodott. Végigmászott az útvonalon amit korábban bememorizáltak. Bár a lány fejében tökéletesen megvolt hogy mikor merre kell fordulni, de párszor azért elővette a térképet.

-Mayday, itt Phillips, a helyemen vagyok. Látom a széf ajtaját, vége!

A szellőzőnyílás néhány ferde fém panelből állt, amik között Beca pontosan látta a széfet. A hatalmas köralakú ajtó közepén volt egy kódot váró számlap, egy tekerős zár és egy hatalmas kilincsként szolgáló kar is. A gyerekek több mint egy félórát vártak a helyükön, amikor megérkezett az ominózus jármű. A várttal ellentétben nem személyautó jött, hanem egy furgon. Csak elöl voltak ablakai, azok is sötétítettek voltak.

-Mayday, megjött az autó, vége!-Mondta Lucas.

-Mayday, Phillips, 10 másodpercen belül vakok lesznek a kamerák! Vége!-Mondta Mrs.Parker.-5... 4... 3... 2... Mehetsz!

A vezényszóra Beca kinyitotta a szellőzőnyílást és kiugrott. Egyzseblámpát fogott a fogai közé és elő véve a műszert amit Howardtól kapott, rácsatlakozott a számlapra és elkezdte betölteni a vírust. Ezzel egyidőben két feketesapkás alak mászott ki a furgon első ajtaján, és elkezdték feltörni a zárat. A folyamat elindításától 2 perccel a vírus még mindig nem töltődött be, a rablók azonban már majdnem bejutottak az ajtón.

-Mayday, Beca, kinyitották az ajtót! Vége!-Mondta Lucas.

Beca másfélpercéből, azaz 90 másodpercéből már 60 elment, mire a vírus betöltött, akkor pedig már nem volt ideje visszamászni a szellőzőbe. Hirtelen nem akadt jobb ötlete annál minthogy elszaladjon a széf melletti folyosó legvégére. Beca megpróbált a lehető leghalkabban lépdelni, és a folyosó végén elbújt egy hatalmas páfrány mögé.

-Mayday, a rablók bent vannak, a vírus betöltött, vége!-Mondta lihegve Beca.

-Mayday, Phillips biztonságban vagy? Vége.-Kérdezte Mrs.Parker.

-Mayday, igen. A szellőzőbe nem tudtam visszamenni de elbújtam a folyosó végén. Vége!-Mondta Beca.

-Mayday, Alex indulhatsz! Jelezz, ha dobhatom a petárdát! Vége.-Mondta Lucas.

Alex mély levegőt vett. Kimászott a fal és a kuka közül és elbújt mögötte. Ki-ki pillantva figyelve a sofőrt aki a bank ajtaját kémlelte. Alex intett a kezével, mire Lucas az autó másik oldalára ledobott egyet a minigránátok közül. A gömbalakú tárgy szép ívvel repülte körbe a furgont, és amikor földetért apró szikrákkal és füstfelhővel robbant fel. Nem durrant nagyot de pont elég volt ahhoz hogy elterelje a sofőr figyelmét. Mialatt a volán mögött ülő férfi kinyitotta a kocsiajtót és kilépett hogy megnézze mi volt az, Alex minden erejét a lábaiba központosítva futott az autóhoz. A lehető leghalkabban vette a levegőt miközben háttal a furgonnak lapult. A rablók ekkor a vírus ellenére is feltörték a zárat, és megrészegedett mosollyal nyitották ki a széf ajtaját. Alex kézbe vett két hatalmas szeget. Leguggolt és minden erejét összegyűjtve beledöfte az egyik szeget a balhátsó gumiba, majd a másikba is. Alex ismét nekilapult az autó hátuljának, mialatt a kocsi lassan süllyedni kezdett. A következő lépés az altatógáz volt, ám nem tudta hogyan lopódzhatna a kocsi oldalához, így inkább a tetejét választotta. Eközben Beca úgy döntött mégis visszamászna a szellőzőbe, mielőtt a rablók észreveszik hogy nyitva hagyta. A két férfi épp a széfben töltötték tele a zsákjaikat, mikor Beca még csak a bátorságát gyűjtötte. A lány gyorsan a szellőzőhöz szaladt, felállt az asztalra ami alatt volt, és bemászott a kis résen. Az akciójának hangja is volt, a két férfi felkapta a fejét a zajra. Az egyik kilépett a széf ajtaján, és puskát szegezett előre. Beca megrémült, mivel úgy volt hogy nem lesz náluk fegyver.

-Mit művelsz?-Kérdezte az egyik.

-Hallottam valamit!

-Akár hallottál akár nem, tedd el a pisztolyt, mindannyian csak 1 töltényt kaptunk, nem pazaroljuk el, mert paranoiás vagy!-A férfiak visszamentek a széfbe, Beca pedig elindult visszafelé a szellőzőben.

Alex levette a cipőjét és fellépett a kocsi ütközőjére. Egy kisebb ugrással elkapta a jármű tetejének szélét és óvatosan elkezdett felmászni. Amikor már az autón állt, arra készült hogy közelebb lépjen a sofőrüléshez, amikor hirtelen valami megrázta a furgont. A csomagtér ajtaja kinyílt, és három férfi lépett ki a járműből.

-Mayday, van itt még három ember! A kocsiból jöttek ki! Alex menekülj!-Mondta Lucas a rádióba.

A bázison erre a bejelentésre mind a négy férfi, mind az idős hölgy megrémült. Alex szeme tágra nyílt, ijedten próbált lehasalni a magas autó tetejére hogy ne lássák. A terv sikerült is, a férfiak először nem vették észre, viszont egyhamar szemet szúrt nekik az apró bakancs az autó mellett.

-Ez meg mi?-Kérdezte az egyik, szakállas férfi, mire kopasz társa vállat vont.

-És ezt mivel magyarázzátok?-Mutatott a harmadik a szögre a kerékben.

-Valami itt nincs rendben.-Állapította meg a kopasz, mire a szakállas férfi leadott neki egy taslit.

-Valóban?-Kérdezte szarkazmussal.-Valaki van itt.

A szakállas férfi körülnézett, majd mintha megérzésből tudott volna Alex hollétéről, fellépett az ütközőre és megragadva a lány csuklóját lerántott őt a kocsi tetejéről.

-Megvan a kis mezítlábas bajkeverő!-Mondta a szakállas férfi félelmetes mosollyal a földön ülő Alexnek. Lucas megijedt és azonnal rohanni kezdett a tűzlétra felé, hogy segítsen testvérén.

A lány szó nélkül felállt és szaladni kezdett, de a kopasz férfi elkapta őt. Alex nem hagyta magát, megharapta a férfi kezét, és amikor az elengedte őt úgy sípcsonton rúgta, hogy térde rogyott. Alexből hirtelen eltűnt az évek óta tanult önuralom, és a szérum adta erejével még utoljára orrba vágta a kopaszt. A férfi orra elgörbült és azonnal vérezni kezdett. Alex már mérte volna a következő ütést a törött orrú férfira amikor a szakállas fegyvert fogott a lányra.

-Emeld fel a kezed kislány!-Mondta és kibiztosította a pisztolyt.-Hogy lehet egy kislányban ennyi erő?-Kérdezte, és megnézte közelebbről a szenvedő férfi orrát.-Mennyi lehetsz, hét?

-Nyolc.-Mondta Alex, és a magasba emelte a kezét.

-Nézzetek körül, biztos hogy nincs egyedül!-Mondta a szakállas.

-Viccelsz? Vegyétek elő az elsősegélycsomagot!-Kiáltotta a kopasz.

-Rondább már úgysem lehetsz, gyere!-Mondta a harmadik.

A két férfi először az utcán nézett szét. Kukák, bokrok mögött, majd elindultak a sikátorok felé.

-Dave, Tris bújjatok el! Közelednek!-Mondta Lucas a rádióba, de elkésett.

A férfiak elkapták a két gyereket és kirángatták őket Alex mellé. Erre már a sofőr is csatlakozott, és a két férfi is kijött teli zsákokkal.

-Hányan vagytok még?-Kérdezte a szakállas Alextől.

-Nem vagyunk többen!-Mondta a lány.

-Tudom hogy hazudsz. Egy ilyen kicsilány mint te csakis igazat tud mondani. Nem tanítottak meg még hazudni, igaz? Na és ki küldött benneteket? Nem hinném hogy egyszerű utcagyerekek lennétek.

-Pedig azok vagyunk!-Vágta rá Dave. A két rabló némán hallgatta a jelenetet miközben bepakoltak a kocsiba.

-Csöves gyerekek nem hordanak maguknál fegyvert!-Mondta és kivette a fiú tokjából a pisztolyát.-Ki küldött?

A férfi nem kapott választ, ám Beca ekkor ért a tetőre. Lucassal ellentétben az ő fegyvere töltve volt, és kész volt felhasználni a töltényeit hogy megmentse barátait.

-Mayday, itt Beca. Alex, készüljetek fel. Mindenkinél csak egy töltény van, vigyázzatok! Vége.-Alex óvatosan bólintott, és elkezdte pörgetni a fejében a lehetőségeket hogy Beca mit fog csinálni.

Beca megszámolta a nála lévő töltényeket és célzott. A lány egy mély levegővétel után meghúzta a ravaszt, és a szakállas férfi vállába golyó fúródott. Egy másodperc alatt szabadult el a pokol. Alex kiütötte a szakállas kezéből a fegyvert és hátralökte, Dave és Tris lesokkolt 1-1 férfit, Lucas pedig nekiszaladt a sofőrnek. A fiú tisztaerőből nekilökte a férfit az autónak, erre a sofőr összeesett. A másik két férfi próbálta kiszabadítani a pisztolyukat az övükből. Az egyiket Beca lőtte lábon a másikat Alex vágta orrba. A szakállas férfi a pisztolyáért nyúlt és célba vette Alexet. A lány nem mert még egy lépést tenni. Mind az öt gyereknek félelmetes élmény volt amikor a férfi meghúzta a ravaszt. A durranást az követte hogy Alex megpróbált félreugrani, de a golyó gyorsabb volt nála. A hasa jobb oldalán érte a lövés. Lucas dühében a puskájával verte fejbe a férfit aki elvesztette az eszméletét. A hat férfiból ekkor négy már eszméletlenül feküdt, Dave pedig átvéve Tris sokkolóját, gondoskodott az utolsó kettőről, akik épp a sebeiket fogták. Beca azonnal a létrához szaladt, mindenki egyéb pedig Alexhez. A lány egy erős ütést érzett, de nem volt se vér se seb. Ekkor esett le mindenkinek, hogy a dzseki golyóálló. Hatalmas megkönnyebbülés volt ez az egész csapatnak. Egy perc pihenő után elkezdték a takarítást. Öten együtt egyenként pakolták be a férfiakat a kocsiba, ami Alexet és Lucast leszámítva mindenkinek nagy kihívás volt. Beültek a furgonba és már csak az volt hátra hogy elvigyék a furgont a találkozási pontra.

-Mayday, itt Rogers. Minden rendben.-Alex szavai szinte visszhangoztak Mrs.Parker irodájában, és megnyugtatták a tűkön ülő férfiakat.-De van egy kis probléma. Az autó kicsit nagyobb mint hittük. Egyikünk sem éri el a pedálokat, vége.

-Meg kell próbálnotok valahogy megoldani a problémát. Night ügynököt nem tudok odaküldeni.-Válaszolt Mrs.Parker.-Az útvonal a következő: az első lehetőségnél balra, utána jobbra és ismét balra. Az ügynök az utcán fog várni rátok. Sok sikert, osztag. A bázison találkozunk. Vége.

A kapcsolat megszakadt, és Alex akárhogyan is próbált beszélni Mrs.Parkerhez, ő nem válaszolt.

-Meg fogják oldani.-Mondta az idős hölgy a mellette álló férfiaknak.

-És mi lesz ha megsérülnek?-Kérdezte Howard.

-Gondolt volna erre azelőtt hogy olyan bevetésre küldi őket, ami talán még a felnőtt ügynökeinken is kifogott volna.-Mondta Mrs.Parker teljesen nyugodtan.

A levegő kezdett megnyugodni az eddigi aggodalom és kétségbeesés után. Mindenki boldogan ült le az íróasztal mögötti fotelek egyikére. A vidám hangulat viszont elég hamar megszakadt. Az iroda ajtaja hirtelen nyílt ki, az ügynöknő szinte berúgta azt. Amikor az ajtó teljesen kitárult, Mind a négy férfi meglátta a dühtől alighanem felrobbanó Peggy-t, aki csípőre tett kézzel sugározta a gyilkos pillantást legfőképpen Howard felé.

-Peggy, megmagya...-Kezdett bele mondanivalójába Dugan.

-Ne!-Peggy itt szünetet tartott, Dum Dum inkább nem is folytatta a mondatát, tekintve hogy a „megmagyarázzuk" után nem nagyon tudott volna mást mondani azon kívül, hogy „Stark ötlete volt".-Mrs.Parker, köszönjük a szolgálatait, mára végzett, elmehet lefeküdni. Az irodáját majd én bezárom.-Peggy vele még angolos bájjal, kedvesen, udvariasan beszélt, az idős hölgy pedig addig távozott a szobából, amíg ez még így volt. Miután az ajtó bezáródott Peggy bája elpárolgott, és elővette a tekintélyt parancsoló katona énjével keveredő aggódó anyát, ami minden embert megrémített.-Öt üres ágy takarodó után. Megnéztem őket a kantinban, az edzőteremben, a ti szobáitokban, sőt az egész bázist, amíg a laborodban észre nem vettem öt üres vitrint. Mégis hogy képzeltétek ezt?

-Peggy...-Kezdett bele ezúttal Phillips.

-NE!-Szakította félbe a nő.-Csalódtam bennetek. És a legrosszabb hogy belekevertétek Annát és Laurát! Mond csak Timothy, a feleséged tudta, hogy a lányotok életveszélyes küldetésen van?-Dugan már nyitotta volna a száját hogy nemleges választ adjon, de Peggy nem hagyta hogy válaszoljon.-Nem! Tudod honnan tudom? Ott sír a társalgóban!-Carter ügynök itt ismét tartott egy kis drámai szünetet. Dühében legszívesebben felpofozott volna mindenkit.-Ha megérkeznek a gyerekek jelentést tesznek, azokat pedig azonnal nekem hozzátok, és a gyerekekkel együtt megvártok a kiképzőteremben.

Peggy hátat fordított és meg sem várva a választ elhagyta a szobát.

Eközben az osztag még mindig a bank előtt vesztegelt, nem tudták hogyan oldják meg az akadályt.

-Mi lenne ha egyikünk előre menne, megkeresné Night ügynököt és idehívná?-Vetette fel Tris.

-Nem jó, ott kell vele találkoznunk.-Ellenezte Lucas.

-Pedig valahogy el kell juttatnunk hozzá a kocsit, de nem érjük el a pedálokat!-Mondta Dave.

-Megvan!-Csillant fel Alex szeme.-Egyikünk leül a pedálokhoz te pedig mondod hogy melyiket kell lenyomni!

-Ez jó ötlet, de ki ül le?-Kérdezte Beca.

-Én biztos nem!-Vágta rá Tris.

-Én sem!-Mondta Lucas. Mialatt a többiek veszekedtek, Alex már le is ült a pedálok mellé.

-Melyik mit csinál?-Kérdezte.

-Majd mondom.-Dave megragadta a nagy kormányt és nyelt egyet.-Először nyomd le tövig a jobbszélsőt.-Alex csinálta amit a fiú mondott.-Lucas, engedd ki a kéziféket. Alex, óvatosan engedd fel a jobbszélsőt és egy kicsit nyomd le a balszélsőt.

Ahogy Alex elkezdte nyomni a gázt, az autó felvett egy lassú, nagyjából 30 km/h-ás sebességet. Dave kezében remegett a kormány, bár próbálta a lehető legbiztosabban tartani. Nehéz manőver volt a kanyar, de végül a furgon elért az ügynökhöz. Night ügynök megbilincselte a hat férfit, gratulált a sikeres akcióhoz és átvette a volánt. Alig egy órával azután hogy elindultak, ismét viszontláthatták a könyvtárat. Mikor megállt az autó Night ügynök segítséget hívott és bevitték a foglyokat a kihallgatókba, Howardék pedig üdvözölték a gyerekeket. Mind a négy férfi térdre rogyott hogy szemmagasságba kerüljön az osztag tagjaival, és ki-ki átölelte a maga gyerekét. A gyerekeknek hatalmas megnyugvást jelentett ez az ölelés, pláne azok után amin keresztülmentek.
Ahogy Peggy parancsolta, a gyerekeknek még az egyenruhát sem engedték levenni, de máris vitték őket a nagyterembe hogy jelentést tegyenek. A gyerekek kicsit megszeppentek, tekintve hogy életükben nem csináltak még ilyet, és nem tudták, hogy hogyan is kéne elmondani, így csak elmesélték mit csináltak. Megírták a hivatalos jelentést és Howard bevitte a mappát Peggy irodájába. Amíg az öt gyerek és a négy férfi várakoztak a kiképzőteremben, Peggy olvasni kezdte az iratot...

*

*

*

-Először is had emeljem ki, hogy mekkorát csalódtam mindannyiótokban.-Kezdett bele mondanivalójába Peggy.-Felelőtlenség volt az akció. De nem fogok hazudni. Büszke vagyok rátok!-A nő előtt álló kilenc arc mindegyikén mosoly bújt elő.-Nem rátok!-Mondta Peggy a felnőtteknek.-Ti még mindig felelőtlenek vagytok! Rátok viszont iszonyú büszke vagyok!-Nézett az ügynöknő a gyerekekre.-Attól függetlenül hogy nem kellett volna odamennetek, jól vettétek az akadályokat és mindent megoldottatok. Bekövetkezett az, amit vártunk. Csapatként harcoltatok. Próbáltam minél tovább halasztani de attól tartok nem tudom tovább halogatni. A S.H.I.E.L.D. nagytanácsának nevében hivatalosan is engedélyezem az akcióba lépést az Árnyék Osztagnak.

Peggy feltette a mellette álló asztalra az aktatáskát amit behozott magával, és mosollyal az arcán kinyitotta.

-Beatrice Dugan.-Mikor a nő kimondta a nevet, a kislány előrelépett. Peggy egy katonai személyiigazolójegyet, másnevén dögcédulát vett elő. A hosszú láncon lógó kis fémlapon a következők álltak: Név: Beatrice Dugan Született: 1945.07.14 Hovatartozás: Árnyék Osztag Kódnév: Árnyék-1.-Hivatalosan is az Árnyék Osztag tagja vagy. Kódneved mostantól Árnyék-1. Viseld Büszkén! David Jones.-Ezúttal Dave lépett elő, az ő nyakláncán a következők álltak: Név: David Jones Született: 1947.08.10 Hovatartozás: Árnyék Osztag Kódnév: Árnyék-2.- Hivatalosan is az Árnyék Osztag tagja vagy. Kódneved mostantól Árnyék-2. Viseld Büszkén! Rebecca Phillips.-Peggy szavára Phillips ezredes nyújtotta fel a kezét:

-Szabad?-Peggy szó nélkül átnyújtotta a nyakláncot amire a következőket vésték: Név: Rebecca Phillips Született: 1946.12.29 Hovatartozás: Árnyék Osztag Kódnév: Árnyék-3.- Hivatalosan is az Árnyék Osztag tagja vagy. A kódneved mostantól Árnyék-3. Viseld Büszkén!-Phillips unokája nyakába akasztotta a láncot és tisztelgett a kislány előtt.

-Lucas Buckanan Rogers!-Ezúttal Howard lépett a táskához. Név: Lucas B. Rogers Született: 1946.06.07. Hovatartozás: Árnyék Osztag Kódnév: Árnyék Parancsnok.-Hivatalosan is az Árnyék Osztag tagja vagy. A kódneved mostantól Árnyék Parancsnok. Viseld Büszkén!-Ezután Alex már reflexből lépett az asztalhoz, ahol anyja várt a kezében a dögcédulájával.

-Alexandra Peggy Rogers.-A cédulán a következők álltak: Név: Alexandra P. Rogers Született: 1946.06.07. Hovatartozás: Árnyék Osztag Kódnév: Árnyék Kapitány.-Hivatalosan is az Árnyék Osztag tagja vagy. A kódneved mostantól Árnyék Kapitány. Viseld Büszkén!

-Mostantól hozzáférhettek az egyenruháitokhoz. Gratulálunk, katonák!-Mondta Howard. Az öt felnőtt szembeállt az öt gyerekkel és tisztelegtek egymás előtt.

A gyerekek a diadaltól megrészegülve szaladtak a szobájukba. Pizsamára öltöztek, az egyenruháikat a hatodik ágyra hajtogatták össze, és a fürdőben lévő kis törülközőkkel elkezdték megtisztítani a fegyvereiket mint ahogy Timothy mesélte nekik egyszer.

-Ez tök izgi!-Mondta Tris.

-Szerintetek mikor lesz a következő bevetésünk?-Kérdezte Lucas.

-Nem volt ez egyenlőre elég?-Kérdezett vissza Alex. A többiekkel ellentétben Alex a fürdőszobában volt. Egy kisszékre felállva gubbasztott a tükör előtt felhúzott pólóval. Azt a pontot nézte ahol a golyó eltalálta. Nem volt komolyabb sebe, egy kis kék folt jelezte a sérülést.

-Egyetértek Alex-el!-Mondta Dave, és az előbb említett lány visszatért a szobába.

-Egy biztos, mostantól sokkal izgalmasabb lesz minden!-Mondta Alex.

-És sokkal veszélyesebb is!-Vágta rá Beca.

Az osztag büszkén feküdt le aludni, reggel pedig ugyanúgy folytatódott a kiképzés, amíg új feladat nem várt rájuk...