/Peteréknél/

Peter és Gwen együtt voltak a fiúnál. Peter dühös volt, némán nézte a plafont az ágyán fekve. Idegességében egy labdával játszott. Gwen a szobában sétálgatott, látszólag nagyon gondolkodott valamin.

- Befejeznéd? - nézett a fiúra aki mintha meg se hallotta volna. - Peter!

Megrázta a srác vállát aki ingerülten nézett vissza.

- Hagyj Gwen! - vágta hozzá a labdát. - Mondtam, hogy nem vagyok jól!

- Lia miatt ugye? - nézett rá. - Szakítottatok. Elment. Keressük. Mit akarsz még?

- Buckyval ment el. - ült fel, de nem nézett a lányra. - Simán lelépett egy idegen pasassal.

- Peter, Lia... Lia most megél egy korszakot. De majd kinövi.

- Korszak? Kinövi? Elment... Gwen felfogod? Meg is halhat!!

- Nem értelek. Most akkor dühös vagy, vagy szerelmes?

- Nem akarom, hogy meghaljon. De ettől még dühös vagyok rá. - mondta összehúzott szemöldökkel. - Itthagyott minket. Nem voltam neki elég fontos.

- Peter kérlek fejezd ezt be! Tudom, hogy fáj, de lépj tovább.

Peter furcsán ránézett a lányra.

- Lépjek tovább? Hagyjam Liát a fenébe? Ezt mondod? - húzta össze a szemöldökét.

- Ha nem szereted, és szerinted ő sem szeret, mert elment valaki mással, akkor ne stresszelj ezen. - vonta meg a vállát Gwen.

- Én teljes szívemből szeretem Liát. De ő már nem szeret annyira, mint amikor először meglátott. - merengett el egy kicsit.

- Akkor ez veszett ügy.

Peter újra furcsán nézett a lányra.

- Beszéljünk másról, jó? - kérte Gwent, aki szíves örömest beszélt teljesen másról.

/Tonynál/

Tony az asztalánál ült, egyik kezében a telefonja, másikban a Nattől kapott névjegykártya Maria Hill telefonszámával. Sokat gondolkodott, hogy felhívja-e. Mert persze szükség volt a segítségre, de még mindig azon az egy mondaton agyalt: "Talán neked is szerencséd lesz."
Mostanában sokszor gondolkodott azon amit Nat mondott neki. Szíve még mindig Peppert akarta, minden dobbanásával. A hiánya minden egyes nappal fájdalmasabb számára, szinte már fojtogatja. De ezt rajta kívűl senki más nem veszi észre. Gondolt rá, hogy szóljon neki is a lány eltűnéséről. Bekapcsolta a mobilját, de először nem Hillt, hanem Peppert hívta fel. Idegesen várta, hogy vajon felveszi-e.

- Stark? - hallotta meg a nő hangját.

Egy pillanatra nem jutott szóhoz. Nem hitte el, hogy hallotta a hangját.

- Szeretnél valamit? - kérdezte idegesebben.

- Régen hallottam a hangod. - nyögte ki végül.

- Tony. Dolgoznom kell. Ha fontos mondd.

- Gondoltam felhívlak Lia miatt. - mondta halkan.

- Eltűnt? Már megint mit tettél a lányommal??? - hallotta, hogy egyre idegesebb. - Azonnal odamegyek!!

- Elment. Tudom, hogy ez nem hangzik jól, de már keressük. Ne aggódj!

- NE AGGÓDJAK?? AMINT VISSZAHOZOD HOZZÁM KÖLTÖZIK!!! - ordibált.

- Pepper. Meglesz ne aggódj! - maradt nyugodt Tony. - Gondoltam értesítelek róla, mégis csak együtt neveltük fel.

- Nekem most dolgoznom kell... Tony... - sóhajtott. - Mit műveltél a gyerekünkkel?

- Pepper... - próbált mondani valamit.

- Viszlát Tony! - nyomta ki.

A férfi egy pillanatig még a fülénél tartotta a telefont. Nehezen, de kibírta könnyek nélkül. Tekintete a másik kezében lévő kártyára tévedt. Meg őrlődött néhány percig, majd beütötte a telefonba a számot.

- Maria Hill. - hallotta meg a nő hangját.

- Itt Tony Stark. - kezdte, majd visszatért a magabiztossága.

Sikeresen beszervezte őt is a csapatba, hogy minél előbb megtalálják Liát.

- Igen jó lesz köszönöm. - mondta mosolyogva.

A szeme közben megakadt a TVn. Egy kanadai csatornán.

- Ha megtudok bármit azonnal szólok. - mondta Hill.

- Azthiszem megvannak... - suttogta Tony, miközben felhangosította a TVt.