$

- Itt lesz a szobád. Van hozzá fürdő is ha nem szeretnél kijönni. - vezettem körbe párom barátját.

- Köszönöm... Nagyon hálás vagyok, amiért nem hagytatok egyedül. - motyogta és leült az ágyra.

- Wooyoungnak sose lehet nemet mondani. Különben is... Eléggé megijesztettél amikor elkezdtél sírni. Nem olyannak tűnsz, mint aki gyakran elsírná magát. - sóhajtottam.

- Mert ez így is van. Viszont Yunmin volt a mindenem. - mondta. - Bár úgy látszik, ő nem így érezte. - rántott vállat.

- Biztosan érezte ő. Lehet hogy azért nem akarta hogy együtt maradjatok, mert megint rosszul van lelkileg. - mondtam. Képtelenségnek tartottam, hogy bárki is ilyen hirtelen, ok nélkül szakítson azzal, akit elméletileg nagyon szeret és már egy ideje együtt vannak, s laknak...

- Lehet igazad van, de nem tudom.. - sóhajtott csalódottan.

- Egyedül hagylak kicsit, aztán ha gondolod, gyere le vacsorázni. - mosolyogtam halványan, majd becsuktam az ajtót.

- Tudsz te változni, San Diego! - kuncogott párom, ahogy megfordultam.

- Na, shhh! Menjünk le, csináljunk valami vacsit! - fogtam meg kezét, s magammal húztam a konyhába.

- Fel kellene hívnunk Hongjoongékat, hogy nem megyünk haza. A végén tényleg megölnek minket. - ült le Woo az asztalhoz.

- Hívd fel őket, közben meg találd ki hogy mi legyen a vacsi, mert nekem ötletem sincs! - ültem le mellé én is.

***

Végül Dooshik lejött vacsorázni és valamennyivel jobb kedve is lett. Wooval láttuk hogy rajzolt, hiszen a grafit foltos keze erről árulkodott. Szemei viszont sírástól vöröslöttek.

- Új tetkó mintát rajzolgattál, hyung? - kérdezte Wooyoung, miközben mosogatott.

- Uhum.. Rajzoltam egy harcoló oroszlánt és sárkányt, meg egy páros tetkót terveztem. - válaszolta a teáját iszogatva.

- Megnézhetem? Kíváncsi vagyok rájuk! - néztem mosolyogva az előttem ülőre. Kezdtem megbékélni a ténnyel és rájöttem, hogy Dooshik sose tenne kárt a szerelmemben, ráadásul kikezdeni se kezdene ki vele. Ha Wooyoung bízik benne, nekem is ezt kellene tennem, elvégre.. Woo tudja hogy ki a jó ember. Dooshik bólintott és fel is sietett a rajzokért.

- Aranyos vagy, hogy próbálkozol... - mosolygott párom, s közben befejezte a mosogatást. Ahogy megtörölte kezeit, mögém állt és átkarolta a nyakamat.

- Sajnálom őt... Látszik rajta hogy mennyire szereti még mindig azt a fiút. - sóhajtottam. Wooyoung már nem tudott válaszolni, ugyanis Dooshik visszajött, előtte pedig nem szerettünk volna erről beszélni. - Wow... - kerekedtek ki szemeim, ahogy Dooshik elém tette a rajzokat. - Ez rohadt jó! - mutattam a páros tetkóra. - Mit jelent az 'Amare Ad Aras'? - kérdeztem kíváncsian, miközben a szöveget vizslattam.

- 'Szerelem az oltárig' . - válaszolta Dooshik. - Ez már korábbi tervem volt, de mivel Yunmin nem szereti a tetkókat, meg sem rajzoltam. Aztán ahogy Wooval beszéltünk arról, hogy akar még új tetkót, megcsináltam. - magyarázta.

—————————

Bwoo_shipper
jjk_softer