- Na mond - fordultam hozzá, unott tekintettel. Ami persze nem az ő hibája volt, de Tommy már így is eléggé felhúzott.

-DRISTAAA - ugrált körbe. - Jössz, ugye jössz?

-Álljunk meg egy kicsit..... Hova, kivel és mikor? - asitottam egyet.

-Hát Drista, te meg én. Azt mondta hogy elmegyunk egy Wellnes hétvégére... természetesen a közelben. Jövőhétvégén - a lány nagyon be volt zsongva. Nem is mondhattam nemet. Persze ez mind szép is jó, de most egyáltalán nem volt ehez kedvem.

Ezek után, felöltöztem és elkészültem.
Felvettem egy pulcsit, ami még régen Tommyé volt, és egy fekete magasított farmert. Elég jól néztem ki.

Tubbs szólt hogy nemsokára indulunk, így úgydöntöttem, hogy megkeresem Tommyt.

Nem is kellett sokat keresnem, mivel Tubbo szobájában volt és az ágyon telefonozott. Lassan benyitottam.
A fiú felémfordította a fejét.

-Csak gondoltam szólok.. hogy nemsoká megyünk a városba... nem jössz? - néztem rá, és halványan elmosolyodtam. A fiú megrázta a fejét. Ezen meglepődtem, az arcomrol pedig a mosoly letörlődött.

-Tom... - kezdtem, de a fiú megállított.

-Mindegy, hagyjuk.. menjetek csak - szólt rám, olyan goronbán hogy azthittem ott helyben kiugrok az ablakon.

-Tom, nem csinálhatod ezt örökké, nem kell minden kis apró dolgon fenn  akadnod, és utána egy csomó ideig nem felejted el. Részeg is voltam... és te ezt nem tudod felfogni.. Képzelted már valaha, a helyembe magad? Nem hsizem... pedig néha jó lenne. És akkor rájonnél hogy, nekem sem olyan egyszerű és te csak megnehezíted a dologom - kezdtem el magamból kikelve kiabálni a fiúval. - Vége.. mostmár végleg. - mondtam és szó nélkül otthagytam a fiút. Rácsaptam az ajtót és egy üres szobába mentem, ahol magamra zártam az ajtót. Akármennyire is bántott amit csinált, még mindig szerettem.

Zokogni kezdtem. A könnyeim eláztattak mindent, és majdnem bele is fulladtam a sírásba. Fájt. És azt akartam hogy jobban fájjon. Megláttam, egy Monsteres üveget, és leszedtem a tetejéról az az ízét. Nem ejtett nagy sebet, viszont elég volt ahhoz hogy fájjon és vérezzen.

Ezután találtam fertőtlenítőt, és lefújtam vele a sebeim zihálva. Persze ez csípni kezdte, így a fájdalomtól felordítottam, és zokogtam tovább.

Ezután elájultam.

*Time Skip*
*6 hónap múlva*

Éppen egy streamet kezdtem el indítani, amikor hívtak Niki volt az. Fel is vettem. 6 hónap telt el azóta. Sok volt, mégis úgyérzem mintha csak tegnap történt volna. Már minden sokkal jobb, vagyis nem minden. Tommyval már nem is beszélünk, ami azért iis fáj, mivel ő volt a legjobb barátom aki mindig mellettem állt. Még mindig nem tudok rajta túllépni, és ez szerintem baj. Csakhogy neki már az 5.dik barátnője van...ez azért csak szerintem gáz? Ez fájt is és fáj is. Niki, Tubbo, és Ranboo azok akik ebben a nehéz időszakban mellettem voltak, és vannak. Nagyon szeretem őket és hálás vagyok nekik. Nélkülük nem lennék itt.
Azon a napon, pontosan 6 hónapja, ők találtak rám és mentettek meg. Soha nem tudom elégszer meghálálni nekik azt a szeretet amit tőlük kapok.

-Szia csajszii, zavarlak? - hallottam meg Nki hangját a telefonban.

-Hát mindjárt kezdődik egy streamem, de mond csak. - mondtam mosolyogva.

-Hát... csak annyi hogy nemsokára Mcc

-Tudom, és izgulok is - mondtam izgatottan, de pár pillanat múlva ez az izgalom átváltott stresszbe.

- Ly... mi Willbur-ral és Tommy-val leszünk egy csapatban. - hallottam meg az aggodalmaskodo hangját. Próbáltam lazán kezelni a helyzetet, már amennyire ment.

- Hát akkor, jó kis csapatunk lesz... omm, nyerjünk - motyogtam valami ilyesmit és elkoszontem a lánytól.

Miután ezt megtettem elkezdődött a stream. Mcc-re gyakoroltam, közben a chattel beszlégettem. Néha csatlakozott hozzám Ranboo, és vele gyakoroltunk tovább. Nagyon jól éreztem magam.

Az Mcc maga pontosan 1 hét múlva lesz, szoval addig még van időm stresszelni. Mivel már 6 hónapja nem láttam a fiút, nem beszéltünk.. fogalmam sincs hogy fogunk újra egymáshoz szólni.

Vajon minden olyan lesz mint régen?

✨✨✨✨✨✨✨✨✨✨✨✨✨✨✨✨

Jajj, de utálom magam ezért a részért, és szorry. Lesz ez még jobb is. A sok dráma után minden jo lesz, ígérem <3