|9.|Óceán kék szempár...|
(Tudom rohadt, cuki a borító-m! X3)
- lassan már odaértünk Pika házához...de éreztem, hogy egyre gyengébb leszek...mikor odértüntk, még csengetnünk se kellett, ugyan is Gon, egyből a nyakunkba ugrott...és mindannyian egy szép nagyot estünk...mint egy szemét kupac, fekudtunk egymáson, csóri Pika ajtaja előtt, aki persze csak nevetett...kisidővel, Leorio is megjelent az ajtóban, és Kurapikával együtt röhögtek rajtunk, a rohadékok...de ha ez még nem lett volna elég, még le is fényképeztek! Egy jó öt perc után Gon végre leszállt rólunk, és Pik betessékelt minket a házába...kellemes hangulata volt...fenyő bútorok, voltak mindenütt...egy amerikai konyha kapott, helyet szinte egyből amint beléptünk a bal oldalunkon...aztán egy fehér bőr kanapé állt előttünk, amivel szemben egy Tv volt...és közöttük egy dohányzó asztal amin, a nasik, és a társas játékok hada sorakozott...leraktuk a deszkáinkat Killuával, és mi is mentünk a többiekhez akik már a földön ülve osztották az UNO.-lapokat az asztalra...közben jókat nevettünk minden egyes baromságon ami eszünkbe jutott...és akár mennyire is látszott, hogy jól érzeztem magam...igazából, majd nem, hogy megdöglöm a fejfájástól, és eszméletlen fáradt is vagyok...aztán nemtudom, hogy, hogyan de sikerült bealudnom...
-Killua szemszöge!~
Leorio, éppen Gon-t szidta mert már megint beszedett vele, +4-et...de persze Mamapika is közbelépett, és mint kettő alúl fejlett elsős vagy óvodás szintjén, lévő vitába kezdtek, amitől már sírva röhögtünk Gonnal...de feltünt, hogy valaki nem nevet...y/n...mikor hátra pillantottak egy szemébe lógó, hajú alvó barmot láttam, amitől teljesen lefagytam...akár mennyire is hülye, most annyira aranyos is volt...
-Srácok...szerintem y/n kidőlt...tök bealudt...-mondtam még mindig őt nézegetve, és ábrándozva...majd a hátam mögött lévő, idióták, azt hitték nem látom, hogy össze kacsintanak, szóval sejtettem mire lyukad ki a játék...azért nem vagyok "annyira" hülye...
-Nekem ki kell mennem a WC-re...-Mondta Gon majd persze elment...
-Jaj, nagyon kapar a torkom, iszok egy picit...-Leorio, sem tud hazudni...
-Nekem meg megfeszült csuklóm a sok lánctól!
-Nem tudtok hazudni...azt akarjátok, hogy én rakjam fel a kanapéra y/n-t mi?
-Neeeeeeem! Dehooooogy....
-Ch...-szóval...azt se tudtam, hogy közelétsem, meg az egész helyzetet...térdhajlatához, és hónalján át felvettem és leraktam a kanapéra...közben meg mögöttem Kurapika, a "fájós" kezében a telefonnal fényképez...hátra fordultam, és egy ✨hallod, kinyírlak✨ tekintettel néztem rá...rögtön hátamögé rakta a telefonját, és egy kínos mosolyt csalt az arcára...
//Time Skip//
Lassan már fogytak a játékok...Egyre csak későbbre járt...az ég is kezdte felvenni, sötét színét...de y/n még mindig aludt...de nem volt szívünk egyikünknek sem felébreszteni...mikor hallottuk, hogy csörög egy telefon....y/n-t hívták azon belül is az anyukája...na bakker...mit mondok majd neki? Gondoltam rá, hogy azt mondom, hogy y/n mosdóban van, és azért nem tudta felvenni, de ha esetleg talán több is lenne köztünk a jövőben, tuti nem kedvelne!!! Nagy nehezen felvettem a telefont, és hát elmondtam, hogy kerek perec mitörtént...
-Csókolom?
-Kibeszél?
-Killua, vagyok...y/n barátja...
-Jaaa, nyugodtan tegezz, akkor kis szívem!
-K-köszönöm...oké! Szóval...y/n elaludt, és nem volt szívnünk felkelteni és ezért nem vette fel a telefont...
-Jaj de kedvesek vagytok! - közben Kurapika így mint egy mentor súgta mit mondjak, de miután már megunta, hogy mit szerencsétlenkedek, beleszólt a mikrofonba...
-Jó estét! Kurapika vagyok, a házigazda...y/n nyugodtan maradhat éjszakára is! Ruháiról, és egyebeiről szívesen gondoskodom!
-Rendeben, de nyugodtan tegezzetek mindannyian!
-Oké! Akkor, öhmm...heló!
-Sziasztok drágáim! - majd letettük a telefont... eskü alig volt pár perces ez a beszélgetés de beleizzadtam mint a rothadás...azért bekell valjam, nagyon kedves anyukája van!
-De Kurapika!
-Igen?
-Hogy értetted, azt, hogy y/n itt alhat?
-Ooooh! Féltékeny vagy? - na itt megállt bennem a szó...és szinte minden más is!
-BAAAKA! (Ezt muszály volt! Xd) még, hogy én féltékeny! Esetleg a legbetegebb álmaidban!
-Tőlem! Egyébként vissza térve a témára ti is gyugodtan alhattok itt! Adok nektek ruhát, meg mindent! Gon már beleegyezett!
-Hát oké! Akkor én is maradok! - csak mosolygott egyet, és beledugta a fejét a hűtőbe...Közben én és Gon, kitaláltuk, hogy nézhetnénk valamilyen filmet...Azaz, kutakodni kellett Pik gépén! >:3
Amint bekapcsoltuk a laptopot, mappák ezrei, voltak az asztalon! Az összes a pók lemészárlásnak, a merényletei...és egy mappa rólunk elnevezve...mármint a mi "kis négyesünk"-ről...jó volt őket vissza nézni miket szerencsétlenkedtünk mi négyen...lassan kibogarásztunk a letöltések közül egy filmet (ezt rád bízom, mert bevallom lovagiasan, nem nézek filmeket! Xd)...rákapcsoltuk a TV-re, és mentünk vacsorázni! Kurapika, rízst, és fűszeres csirkét csinált, aminek semmi köze hozzá...szóval...,hogy mondjam ezt kedvesen...finomnak, finom volt...deee...a kinézetét nem részletezném...ez az a-✨"nem rossz de a jótól rohadt messze áll, kisbarátom!"✨-kategória...
-Mit kértek inni? - kérdezte Pik, amíg fekete bögréjét a kávéfőző, alá tette...
-Van, kakaó-
-"Ó" nélkül? Xd - kérdeztem belevágva a szavába, tipikus macska arcommal, amire, Gon félre nyelt, és hát elkezdett öklendezni a nevetéstől, amitől engem is elkapott a röhögőgörcs
-Jaj, de vicces! Narancslé, tej, tea...? - folytatta a mondókáját Pika!
-Én teát kérek! - mondta Gon még mindig hiperaktívan amit soha nem értek!, Hogy a lófittyfenébe, nem fárad el? Csóri y/n meg legalább már öt órája alszik!
-Én kakaót!
-Oké! Utána menjetek, fürdeni! Adok nektek alsót, és pólót... - befejeztük, a vacsorát...Gon kezdte a zuhanyzást...közben Kurapika, hozta a pizsamákat...
-Killua...hát...csak egy XL-es pólóm van...-Gonnal ugyan akkora a méretünk, és hát mivel Kurapika sokkal nagyobb nálunk, ezért hát egyikünk sem akart Hamupipőke, vagy Csipkerózsika lenni...azaz, nem akartunk nálunk legalább két mérettel nagyobb pólót, felvenni, hogy a lábszárunkig érjen...aztán az állatokkal a kinyitott, már korhadó fa ablakból, énekelgetni...
-Oké...de akkor kié a harmadik, póló?
-y/n-é!
-De ő, ho-
-KILLUAAAA! JÖHETSZ! - vágott a szavamba, Gon, ordibálva a ház egyik feléből a másikba...Pik a kezembe nyomta a ruhákat, és elküldött velük, fürdeni...ő lesz a tündérkeresztanya, bakker...útközben odaadtam Gonnak a pólót és az egyik alsót, majd én is mentem be a fürdőbe...Húztam egy kicsit Pika vízszámlájat, és én is felvettem a "pizsmámat" ami csak egy szál boxer volt! Mentem is vissza a nappaliba, ahol Gon már a megágyazott matracán ült és nézte a filmet, egy nagy tál popcornal, a kezében...leültem az alvó
y/n mellé a kanapéra...közben Kurapika is indult volna fürdeni...
-Killua, miután végeztem hozok neked takarót...
-Jó... - avval el is ment fürdeni, a tündérkeresztanya! Gon nagyban nézte a filmet, de engem sokkal jobban lekötött, y/n alvó, arca amíbe (hajad színe) belelógott...Pik lassan már végzett a zuhanyzással...Még elment a szobájába és egy nagy fekete paplant, hozott ki magával...rátette az alvó, y/n-re amit még mindig nem igazán értettem...majd odahajolt a fülemhez, és valami olyat súgott bele amire egyáltalán nem számítottam...arcom vörös, illetve piros színben pompázott, úgy, hogy már a paradicsomok is megirigyelnének...
//Time Skip//
-y/n szemszöge!~
Leszállt az éjszaka...Gon, a földön alszik, amíg a Tv halk zaja tölti be a számomra ismeretlen szobát...de ami még inkább zavart, hogy mégis ki a rákot ölelgetek, és ki a franc bizergálja a hajamat?!
Lassan felpillantottam, és amit láttam az egyszerűen jelen pillanatban felfoghatatlan volt...Killua álmos, óceán kék szemével találkoztam...sápadt, arcát enyhén sütötte a holdfény...szája enyhe mosolyra húzva...én meg csak kikerekedett szemekkel bámultam...lassan beletörődtem, hogy ez biztos csak egy álom...
|Chao!💙
Tudom, elég későn, hoztam meg ezt a részt, de mint mondtam nagyon kevés a szapadidőm🖐🏻... valószínűleg csak jövő héten kerül ki az új part...visszamenőleg is köszönöm a vote-okat!🙏🏻
Puszi!😽|
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro