---

Lassan eltelt a hét...jelenleg mindenki avagy általánosságban két teli bőrönddel várja a buszt...mintha a világ másik oldalára utaznánk, tök olyan feeling járta át az egész osztályt... én csak szimplán hülyén éreztem magam ilyen sok agyf[]sszal körül véve...egy enyhe tizenöt perc várakozás után, a hóban!!! megjött a busz...úgy tömegesültünk azon a geci kicsi buszon, hogy a MondoCon-on a jegyvásárlási helyen jobban el lehet férni mint itt...mikor már majdnem mindenki felszállt, akkor megint kezdődött a cirkusz, mert egy retard megint késztetést érzett arra, hogy megszólaljon valami kib[]szott nagy f[]szságot, csak azért, hogy még egy picit húzza az idegeimet...

-Na mivan, megtelt Noé bárkája?
-Asszem, az egyik marha rajtad kívül még hiányzik! - üvöltöttem vissza a busz másik feléből, annak mentálisan és fizikailag is egyaránt elcseszett teremtménynek...
-Na, na nyugi!~ - jött vissza válasz...
-Nem vagyok ideges...még...tök nyugodtan b[]sznék hozzád egy széket! - mosolygok kedvesen mintha látná, de azért fekete lelkemnek még is jól esett...szokásokhoz híven, az egész utat szinte végig firkáltam, vagy mangát olvastam, szóval mondhatni "hamar" eltelt az a pár óra...Killua kockult, mint általában, vagy aludt...Yikuék még végig paparazzisták az egész utat...

---

--végre haza értünk...belépve a házunk retkes küszöbén, édesanyám egyből kikérdezte minden egyes mozzanatot amit az elmúlt, héten csináltam...beszámoltam mindenről kivéve, a csókról, és arról, hogy ittunk egy "kicsit"...ismerem anyukám, bármilyen meglepő, és evvel piszkálna egész életemben, és Killuára is rászállna...

-Ja és anyu, meghívtak a felsősök szalagavatójára, meg még pár embert... - mondtam az unottan, elmélyülve a telefonomban...ezután anyukám csillogó szemekkel kezdett el halmozni kérdésekkel, mint például; "Van párod?" "Kivel akarsz menni?" "Felkértek-e már?"...én meg fel sem nézve a telefonomból mondtam, sorozatában, hogy "nem"...

-Van ruhád?
-Nincs... - és ekkor jöttem rá, hogy ezt most nagyon elkurtam...most édesanyám fogja magát és minimum, hat boltba elráncigál...yeay...
-Miért nem szóltál hamarabb?!
-Anya, alig egy órája vagyok itthon... - emelem rá unottan a tekintetem, de úgy látszik Isten nem irhalmaz...

---

Szóval édesanyám, elrángatott a plázába, ahol a kis tizenéves k[]rvák, naponta vagy ötször megfordulnak..annyiban örültem neki, hogy úgy is a könyves boltba, akartam menni, mert megjöttek a mangáim amiket még régebben rendeltem, szóval legalább ennyi jó van benne...édesanyám már vagy hét ruha bolton át ráncigált, szóval már igazán tele volt az a nem létező tököm mindennel is... éppenséggel ültem az egyik padon, mikor anyukám csillogó szemekkel, egy fehér, egybe ruhába jött elém... egyszerű volt semmi mintával...a derekán volt csupán egy "öv" szerű pánt, és az ujjai vállig értek és fordrosak voltak...

-Nem rossz de, ugye nem kell felpróbálnom?
-Mintha nem tudnád a választ... - nagy szenvedések közepette édesanyám, rá vett, hogy felvegyem azt a ruhát...kifizettük, és már mentem is a kijárathoz mikor anyukám utánamszól, hogy; "Hová, mész? még cipőt is nézünk!!!" Én meg így magamban ; "De k[]rva jó nekem..." ... bementünk még két cipőboltba, majd a harmadikban anyum leragadta, mint gyerek a monitor előtt, én meg addig csak álltam mikor megpillantottam, hogy Killua éppen jön ki a tőlünk két bolttal arrébb lévő üzletből...egy kissebb szatyor volt a kezében, de igazából nem is nagyon érdekelt...persze, nem bírtam megállni, hogy ne köszönjek rá szóval több tized ember hallhatta ezt a csodás panorámát--

-CSÓRÓKÁM!! - észre is vett, bár ilyen "afaszom" kifejezés ült az arcán, de ez érthető...
-Szia, te meg? - jött oda hozzám, Killua faggatni...
-Kényszerítettek...
-Azt gondoltam!
-Most igazából a könyves boltba indultam volna, megjött egy csomagom. Velem jössz?
-Nincs különösebb dolgom, szóval felőlem oké!
-Anya, elmentem a könyves boltba, max egy fél óra és jövök...! - anyukámat teljesen elvarázsolták, szóval nem volt nehéz eltűnni, úgyhogy Killuával mentünk is fel a könyvesboltba ami a mozi mellett van, ahol először találkozhattunk így külön, az volt az első "randink" már ha lehet úgy nevezni...?
-Anyukád tud "a-arról"?
-Hülye lennék elmondani, avval cukkolna egész életemben...
-Ohhh, értem...
-Te egyébként miért vagy itt? Téged ismerve minimum egy napig döglenél odabent...
-Kösz... csupán vettem pár apróságot...
-Ahhaaa, értem...Bejössz vagy megvárod amíg aláírok ezt, azt?
-Mindegy - vállat rándítottam, hogy tőlem aztán tök mindegy mit csinál, aztán átvettem a csomagom, aláírtam a nyugtát, és mentem vissza Killuához, aki a kis szatyrát nézegette...
-De most komolyan! Mit vettél? - vonom kérdőre ezt a balf[]azt mert így az életben nem fogja kinyögni...
-Dezodor meg ilyenek! Miért érdekel ennyire?
-Azt ékszerbolban, vettél dezodort?
-És az ékszer bolt mellett van a kozmetika meg mi a tököm bolt, te hülye!
-Akkor vak vagyok...
-Néha már mentálisan fáj, hogy mennyire egy idióta vagy...
-Szerinted veled könnyebb?
-Nem, de mégsem vagyok olyan kib[]szott makacs mint te...
-Jó, ezt aláírom... - már indultunk is vissza mikor édesanyám, rohanva jött elénk...
-y/n! Itt kereslek már mióta!
-Alig tíz perce tűntem el, de mondtam, is, hogy felmegyek a könyves boltba... - forgattam a szemeim, mire észre vettem, hogy anyum, csillogó szemekkel nézi Killuát...
-Biztos te vagy Killua ugye? y/n sokat mesélt már rólad! - és a ragadozó le is csapott a prédájává...mit is vártam?
-I-igen, asszonyom...
-Nyugodtan tegezz! Hívj csak m/n (anyukád neve) -nak/-nek...
-R-Rendben!
-Kínooos~ - súgtam oda Killuának, aki csak bele vágott az oldalamba, hogy közölje, hogy ; "nyughass, el a p1csába"
-Nincs, kedvedek beülni valahova, sütizni?
-Nekem oké...
-Köszönöm, szépen a meghívást de ne tessék rám költeni, nem szeretnék zavarni... - mosolygott Killua kínosan, de anyukám ezt biztos nem fogja hagyni...ha kell, pórázra köti, és úgy rángatja el cukrászdába
-Mivan, megszállt a kisangyal? - bökdösöm Killuát, akinek érzem, hogy az idegszálain ugrálok...
-Ne nevettes, dehogy zavarsz! Na, gyertek! - tehát anyum beráncigált minket , egy cukrászdába a pláza alsó részében...egy üdítőre is meg lettünk hívva szóval én és Killua egy-egy Colát kértünk, anyukám meg beruházott magának egy Chapuchino-ra...szóval volt habzsi-dőzsi meg mi a tököm...szóval édesanyám meg is ragadta az alkalmat, ha már így együtt vagyunk, hogy kifaggason minket minden f[]szságról...;

-Szóval ti jártok?
-Nem
-Nem - vágtuk rá szinkronban Killuával...
-Ahjj, pedig olyan szép pár lennének~ -játszadozott a kávéjával édesanyám...
-Úgy tudtam, hogy ezt csinálod majd... - fogom "fájdalmasan" a fejem, míg Killua csak kínosan vigyorgott...beakar nyalizni anyámnál...ilyen pókérzékem van mint Pókembernek! Vagy csak jó, emberismerő vagyok...egy fél óra után végre felvették a rendelésünket, bár nem csodálom amilyen telt ház volt...
-És Killua, mesélj magadról egy picit - kérlelte anyukám Killuát, akiről, tudom, hogy nem szívesen beszél a családjáról, meg a magán múltbeli életéről, ha ezt még nekem sem mondta el...
-Nos...van a szüleimnek egy biznisze, és én örököltem volna a vagyont csak, öhmm...hát én ezt nem szívesen vállalom el, amit édesanyám nem igazán díjazott, édesapám sem annyira, de azért ő jóval engedékenyebb volt,...ezért inkább megszöktem otthonról...
-Akkor te most egyedül élsz?
-Igen
-De még kiskorú vagy...
-Hivatalos vadász engedélyem van ami szabad jogbírálással rendelkezik, szóval azt csinálok amit akarok - önelégülten vágta elő Killua a tipikus macska pofáját, de igazából nem is ő lenne...
-Így már értem... - ezek után kihozták a rendelésüket...--

--
-Nos, nekem mennem kell! Köszönöm, szépen a meghívást! Örültem a találkozásnak, m/n!
-Nincs mit szívem! Én is örülök, hogy megismerhettelek!
-Viszlát, te tíz csapás! - tettem vállára a kezem...
-Neked is szia y/n! - majd Killua közelebb hajolt, és egy lágy csókot nyomott az arcomra...
-Viszlát, jó hétvégét!
-Neked is! - kiabált édesanyám az ép integetve távozó Killuának, aki mosolyogva nézett vissza...én meg fülig vörösen, álltam lefagyva... - édesanyám megkocogtatta a vállam, jelezve, hogy szedjem össze magam, mert ő nem fog hazacipelni....

|Nos üdv!
Aki olvassa a postjaimat, az ugye már tudja, hogy még két rész és ez a könyv elmegy vakációzni, egy hónapra maximum! (Átírás miatt)...most kifejezetten hamar hoztam nektek a rész mivel egész héten itthon voltam, mert sikeresen lebetegedtem! (☞ﾟ∀ﾟ)☞
És valóigaz ez a rész kevésbé lett érdekes, de igyekszem! Remélem sok volt a szekunder szégyenérzet, és igyekszem hozni a chat-könyv új partját is! ;3
Köszönöm a figyelmet, a mihamarabbi viszont látásra!~|