|18.|Rosszabb már nem is lehetne, igaz?...|
--drágalátos, Akemi nyomta nekem ide azt a mocskos képét, avval a tipikus álszent, mosolyával... Ami nem igazán hatásos, azután, miután rámbaszta az ajtót...
-Szia, y/n! Arra gondoltam, megismerkedhetnénk?
-Kösz, nem... nagyobb púp lennél a hátamon, mint maga Quasimodo...
-Szóval, öhmm...mit szeretsz csinálni... - szarva az előző kijelentésemre, folytatta, a faggatást...de jó nekem...
-Hát jó... őszinte leszek veled...már a létezésed is úgy szopkodja az idegeimet mint a pióca a vért... ezen kívűl, rühellek, mint az egész gamer közönség a Cuphead,at... - "sAjNos" nem tudtuk folytatni a dumcsizást, mivel a többiek is megunták, a játékot ezért gondolták ők is jönnek rontani a levegőt...lassan kifogyunk az oxigénből...most nemtudtam, hogy mondjak egy, "ámen"-t, hogy megszabadítottak, attól a kis k*rvától ...semmi kedvem nincs evvel a cica babával, cuki pofiskofni....előbb ásom el magam, mint, hogy vele barátkozzak...Killua is, volt kedves befáradni...próbáltam "természetesen" viselkedni, de a tekintetét kerültem, mint gyerek a házifeladatot...Ő is próbált, úgy tenni mintha mi sem történt, volna, kisebb nagyobb sikerrel...
-y/n, van kedved Cat Máriozni? - kérdezte Killua, szintén kerülve a tekintetem
-Én szívesen, megyek vele-
-Ha azaz a játék amiben az a kibaszottúl irritáló macska, szarakodik az idegeimmel, ami mellesleg kísértetiesen, hasonlít rád, akkor oké! Benne vagyok! - vágtam közbe a ribike, mondandójába aki a Yagami Light-ot sértegette a pszichopata nézésével...bár inkább hasonlított egy négy éves kis szarosra aki nem kapott nyalókát...szóval szépen befoglaltam Killua ágyát, és megkezdtük az idegrendszerünk sejtjeinek tömeges mészárlását...(//Little Time Skip//)
Lassan már egy három negyed órája, baszakszom evvel a rohadt tizenötödik szintel, de nem...a sors nem kegyelmez
...nagynehezen már végre elértem a pálya végéhez, már csak egy ugrás hiányzott a célig, mikor Killua volt olyan retardált, és belenyúlt, ezért kezdhetem előről...szerintem mondanom sem kell, a reakcióm--
-Killua rátaposok a farkadra baszdmeg!
-Ohhh~ tényleg? - kérdezte perverzen
-De y/n! Tudtam, hogy Killuának, macska hajlamai vannak, de tudtommal, farkat még nem növesztett... - nézett rám értetlenül, Gon amire a szoba akkora nevetőgörcsbe, kezdett, hogy szerintem cserélhetik le a lepedőt, mert úgy hat a háromhoz az esélye, hogy szét hugyozták az eget is...
-Gon...Killuának mindig is volt farka...konkrétan az egész gyerek egy fa--
-KUSS! Gonnak ezt még nem kell tudnia te fogyatékkal élő vadbarom! - ordítottam le Dominik fejét, amire még inkább nevettek...ez így folytatótodd még egy negyed óráig...
-Egyébként, y/n, Killua... szerintem menjetek fürdeni, mivel lassan vacsora! - mondta Gon amire, nem kicsit kerekedtek ki a szemeim...annyira mint amikor megtudod, hogy a wc,ben nincs wc papír....vagy amikor a tanár beszól, szünetben, hogy; "egyébként, holnap röpdolgozat"...Killuával egymásra néztünk, és elég hasonló volt a reakciónk...
-Csak úgy szólok...összevont a fürdő!~ - Dominik, vetett ránk egy perverz pillantást, majd ismét elkezdett röhögni, mint egy idegzavarodott, szarrakás...
-Ugye most csak szopatsz?! - üvöltöm le ismét, kedves osztálytársam...
-Én biztos nem...majd Killua... - ez lassan már megfullad...mellékesen, én aztán biztos nem hívok mentőt, mert ez itt megdöglik, nekem...Killuával ismét egymásra néztünk...hát, hogy is fogalmazzam meg... konkrétan egy ilyen ✨ jólvanleszarom✨ tekintettel elintézte, majd kezdte elő venni, a tusfürdőét, a törölközőét meg satöbbi...én is követtem a példáját...a fürdőhöz, síri kussba mentünk, egymás mellett baktatva...amint kinyitottam az ajtót, a párás levegő úgy megcsapta az arcom, hogy az a maradék életkedvem is elszállt...ezen kívül, sacra legalább egy liter víz biztosan kifolyt, a küszöbön...
-Ide a véres bökőt, hogy ezek óceánt csináltak, a fürdőből... - mondtam szokásomhoz híven flegmán, majd Killua elkezdett valamit kutatni a zsebében...
-Tessék... - nyújtott oda nekem egy zseb kés vagy egy kis tört, tudja a gyász...?
-Mivan?
-Azt, mondtad ide a véres bökőt?
-Igen, de ez csak egy kifejezés te vadbarom! Egyébként meg miért is hordasz magánál ilyenek?!
-Önvédelem?
-Aha...biztosan...
-Jóvan, na! Ez nekem már olyan mit a telefon...
-Mindegy a lényeg, hogy nagyon menő! - néztem rá csillogó szemekkel, amiért, ahogy láttam elvörösödött...vagy csak én vagyok vak...na hát öhmm...nagy pehcünkre, a zuhanyzókban úgy állt víz, hogy az óceánokban is kevesebb van mint itt...
-Szóval, öhmm...ha megkérhetlek, ne nézz ide...különben belefolytalak a zuhanyzóba...
-Te ilyennek hiszel? - játszotta a sértődötett
-Igen...akkor megegyeztünk? - nyújtottam a kezem, majd bele ment, és meg is ráztuk...mindketten elkezdtünk egymással háttal vetkőzni, és a hófehér csempék mellett, úgy vírított a pofám, hozzá teszem Killuáé is, mint éjszaka a közlekedési lámpa...mindketten elfoglaltunk egy, egy, zuhanyzót, bár sok, lehetőség nem volt, ugyanis három kabin volt, de ha még csak szépen fogalmazok a harmadikban konkrétan beleszartak...szóval, elkezdtünk zuhanyozni...gondolom, csóri tulajoknak nem lehetett kevés víz számla...lassan már mindketten elzártuk a vizet, és szerintem nem meglepő ha azt, mondom az öltözés is így ment...fogat még nem mostunk, mert még úgy is lesz vacsora, szóval feleslegesnek találtuk egyenlőre...vissza felé menet, is olyan kussban voltunk, mint osztály a dolgozat kiosztás közben...beérve, Dominik kihagyhatatlannak gondolta azt, hogy meg ne szólja a kinézetünket...
-Pfft...olyanok, vagytok, mint két használt tampon! - fulladozott Dominik...
-Anyád fa**át... - adtam szabad szájra igazán lényegre törő gondolatom...
-Egyébként, hogy, hogy ilyen jól kijöttök? - kérdezte Killua, miközben a bőröndjét cibálta elő az ágya alól...
-Ohh, csak nem féltékeny vagy Killua?~ - nevette el magát, Killua és Gon lány osztálytársa akiről annyit sem tudok, mint az osztály a matematikáról.
-Oviban, is ő keserítette az életem, de ugye látható volt, hogy bedepiztem és konkrétan, már nem csak őt mindenki mást is baszogatni kezdtem...nagyjából ennyi...
-Áh értem... - motyogott Killua...majd mentünk vacsorázni...legyürtük a kőkemény menza értékű vacsorát, majd mindenki mehetett a dolgára...tízkor meg takarodó...de ugye mint, mind tudjuk, én szarok a szabályokra ezért még olvastam egy kis mangát, majd az unalom, álomra küldött...(//Time Skip//) reggelek, mint átlagosan szarul indultak...nem értem mi olyan ku**a jó abban, ha negyed hétkor kiráncigálnak minket, a HÓBA, hogy fussunk három kört a szálló körül és csináljunk tíz, négyütemű fekvőtámaszt...a reggeli összességében elfogadható volt, leszámítva ha nem lett volna olyan száraz mint a két hetes macska szar, de mindegy is...a mai program az volt, hogy a tanárok úgy ítélték meg, mint a nagykövetek, hogy lesznek olyan cukipofik, hogy délelőtt is kirángatnak minket ahol, a minuszfokok, úgy repkednek, mint a gamer klubban a rage'es pillanatokban a káromkodások...béreltek nekünk, ismét egy kis csöves buszt, mert többre nem tellett a víz számla miatt, és már mentünk a következő, célpontunkhoz; a koripályához...utaztunk egy háromnegyed órát, amikor is egy kisebb városban állt meg a rágógumi, apokalipszissal megáldott, buszunk...egy jó 70 méteres terület volt maga a pálya, szóval nem is volt olyan szar, mint képzeltem...a többiek elkedztem szarakodni, a korcsolya felhűzásával, amit én csodás módon kettő percel ezelőtt már megtettem...én már rég siklottam a jégen, mikor meghallottam mögülem, Gon hangját--
-y/n-chan? Segítenél? - mondja, kínosan nevetve, a korlátba kapaszkodva...
-Megyek! - mosolygok hátra, majd oda siklottam mellé...
-Nézd, úgy kell, hogy "V" alakban, siklasz, egyszer a jobbal, egyszer ballal... - magyaráztam el neki, az igen bonyolult, teknikaját, de nem azért mondom, szívesen segítek neki ... Megfogtam a kezét, majd elkezdtem húzni, közben persze, mindig mondtam neki mit, és, hogyan csináljon...
-Khmm, khm... y/n lennél, olyan cukipofi, és ide tolnád pofád? - hallottam meg most Killuát, a hátam mögött aki van olyan balfasz, hogy még jégre sem hajlandó ráállni...
-Oh, hogy a rézfaszúbagoly, tépné le a tököd...Bocsi, Gon, egy pillanat és jövök! - mentem oda Killuához...megfogtam, mindkét kezét majd hátrafele menetközben elkezdtem ráncigálni...úgy fosott, hogy esküszöm, ilyen mértékű "félelmet", még egy öt évesnél sem láttam...
-De, ezt meg, hogy?!
-Tehetség...
-Neked olyan van?
-Buzi...
-Nem, nem vagyok meleg tudtommal...
-Ahjj, nem hiszlek el... - mikor oda értünk, Gonhoz, elkezdtem anyukáskodni, és megtanítottam őket korcsolyázni...Gon, elég hamar megtanulta, és ráérzett...na és hát Killua...konkrétan én ráncigáltam egész végig...
|Nos, helo, drágáim! Őszinte leszek, ennek a résznek a nagyrészét hétfő este írtam meg, csak még volt pár olyan jelenet amit nem akartam kihagyni...ha a szokásosabbnál is ritkábban lesznek részek, akkor azt légyszi nézzétek el, mert most a tanárok akkora mennyiségű, röpdolgozatokkal bombáznak, hogy a második világháborúban is kevesebbet, aknáztak mint most itt...szóval tegnap írtam egy röpdogát Arany János életútjából, holnap irodalmi fogalmakból, és földrajzból, és péntekre egy 10 mondatos angol ízét kell felmondanom, de úgy képzeljétek, hogy egy mondta három sor maximum...szóval elnézést...na nem húznám az agyatokat, legyen további gyötrelem mentes napotok! (Velem ellentétben) <3|
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro