|16.|Út közben-|
...el sem telt egy félóra, a fiúk már egymást köpdösték kajával...valaki aludt, amíg a csicsa pics*k, próbálták felkenni a pofájukra azt a száz réteg vakolatot, és kedvencem az volt mikor pont akkor ugrott egyet a vonat, és úgy néztek ki mint egy elcseszett Pennywise utánzat, hála istennek, hogy csináltam képeket...éppen firkálgatok a füzetembe, mikor kedves Killua van olyan retardált, hogy nekem dől, miközben mélyen elvan merülve a telefonjában...
-Anyád...
-Mivan, vele? - nézett fel rám egy, "mostmegmivan?" arckifejezéssel...
-Mi a gyászban döltél, nekem?
-Mert kényelmes vagy...
-Kösz? - aztán folytattam a firkálást...majd úgy öt perccel később realizálom, hogy ez a gyász még nem is evett ma semmit...
-Éhes vagy?
-Picit... - mondja még mindig a telefonját bújva...majd előkutattam, egy szendvicset, és egy csokirobotot, amit direkt neki vettem, mivel tudtam, hogy szereti...
-Nesze, zabálj... - nyomom a kezébe a kaját, amire ő csak ilyen csillogó szemekkel nézett rám, majd a nyakamba ugrott, mint egy öt éves...
-Inkább tömnd azt a nagy pofád...
-Köszi anyu...
-Seggfej... - majd adtam neki, egy enyhe de most tényleg gyenge tockost...lassacskán, ahogy haladtunk, elkezdett nagy pejhekben szállingóni a hó...
-Fasza...
-Mi az? - néz fel Killua a telefonjából, kemény egy óra után először...
-Gondolom az erdőben méginkább esni fog a hó, és igen jól tettem, hogy olyan cipőben jöttem, ami egy kib*szott perc alatt át ázik...
-Szívás...
-És gondolom, olyan lacsakos lesz minden mint a szar... - ehez már nem fűzött hozzá semmit...szóval, Killua elkezdett, zabálni, hétpofára...hirtelen, olyan frusztráló érzésem, mintha valaki azt hiszi, hogy Superman, és a lézerszemével, átlyukasztaná, a fejem...értitek?...
-Killua, gec segíts má'!
-Mivan, már megint te balfasz?
-Valaki, lyukat akar égetni a pofámba a tekintetével...
-És?
-Segíts te faszfej!!!
-Ahhj, te lyány... - majd levette a pulcsiját, rám rakta, mint egy retkes takarót, majd a fejemet a lábára hajtotta...
-Most mit csinálsz... - mondtam, a rák vörös pofámmal, amit szerencsére nem látott, ez a gyász... legalábbis, remélem...
-Neked semmi sem jó?
-Eh... - megint eltelt egy kis idő...már szinte, majdnem elaludtam, mikor mint mindig a legjobbkor, irogálnak abba rohadt csoportba...már bánom, hogy létrehoztam...
//Chat Time//
-Mamapika💛: Na milyen az út?
-Cat Boi😼💙: Unalmas...
-Petrezselyem🌿: Nekem tetszik! :3
-Cat Boi😼💙: Hülye vagy, Gon...
-Petrezselyem🌿: Hé!
-Depis vok🖐🏻: Én Killuán alszok...
-Mamapika💛: Mivan?!😳
-Depis vok🖐🏻: Mármint, a lábán fekszem, és-
-✨pEdo bOhóC✨: Hát ebből már nem mászol ki...😏
-Depis vok🖐🏻: Bekaphatod🙂
-✨pEdo bOhóC✨: Én szívesen, csak az a palidnak nem tetszene!😏❤️
-Cat Boi😼💙: Rohadj kétfelé...
-Petrezselyem🌿: y/n úgy gondolta, hogy Killuára van dőlve! Nagyon cukik!❤️
-Mamapika💛: FÉNYKÉPEZD LE!!!
-Petrezselyem🌿: Már megtettem...van legalább, 82 képem...Úgy eszitek a GB-om, mint a Super Márió a gombákat!
-✨pEdo bOhóC✨: 😂😂
-Cat Boi😼💙: Ezt majd még bevasalom rajtad...
-✨pEdo bOhóC✨: Ajaj...Majd én megvédelek Ghon~❤️
-Mamapika💛: A nagy szart!🙂🔪
-Cat Boi😼💙: Basszátok meg, most y/n depizik, miattatok...
-✨pEdo bOhóC✨: Ő, mindig depizik!😐
-Oreo✌🏻: Mi folyik itt Gyöngyösön?
-Mamapika💛: y/n és Killua turbékolnak...😩❤️
-Oreo✌🏻: Our shipp is alive! 😩❤️
-Cat Boi😼💙: Nem gondoljátok, hogy túl személyeskedők vagytok?
-Oreo✌🏻: Nem igazán 😝
-Depis vok🖐🏻: Üzenem itt minden retardált kreténnek, hogy legyen öngyilkos, mert ha én küldöm a túlvilágra az rosszabb lesz, mint a Boku No Piko széria legmélyebb bugyra...🙂
-Cat Boi😼💙: Kicsit, sokat emlegetett ezt az animét...
-Depis vok🖐🏻: Ez beleégett a retinámba, még szép, hogy nemtudom, elfelejetni...nem tehetek róla...részben
-Depis vok🖐🏻: De én most léptem, mert unom a pofám...
//Chat Time Vége//
Folytattam a Killuán fetrengést, amiért valaki még mindig nem nézett jó szemmel rám...konkrétan megakart ölni a tekintetével...gondoltam valamelyest körül nézek, kinek cseszegetem ennyire a csőrét, avval, hogy csak létezem...nagyon nem láttam, senkit de akkor is éreztem ezt az idegbeteg, dühhel teli, nent, ami hát bevallom lovagiasan, kib*szott nyomasztó volt...aztán kiderült, hogy az aki úgy néz rám, mint a két hetes kutyaszarra az nem más, mint Akemi...igazából, megértem, mivel első találkozásunk óta ruhellem, azt az élettel megáldott, gyökeret...tipikusan az a csaj, aki eljátsza a szentet, aki azt hiszi, hogy egy égi áldás, azért mert apuci vett egy Forzát, és konkrétan a seggét sem mozdította egész életében, még is úgy viselkedik mint a megváltó...ezt a társadalmi réteget, igen, ezek a rohadékok már akkorává nőtték ki magukat, hogy külön rétegnek számítanak már, na ezeket utálom a legjobban...próbáltam ignorálni, de nem igazán sikerült...gondoltam ezt a pár órát még végig szenvedem valahogy...és mivel, közel csak öt órát aludtam tegnap, ezért kidőltem, mint a korhadt fa a fatelepen...
-Killua szemszöge~
y/n elég feltünően, leplezte, hogy egy zombi...szóval nagyban kockulok, mivel nagyon mást úgy sem tudtam csinálni, és láttam, hogy y/n úgy ahogy van belebassza a fejét az előző ülés hátuljába...aztán kiderült, hogy ez fogyatékos csak bealudt...fejét a vállamra hajtottam, és egy puszit nyomtam a homlokára, amíg bámultam ki az ablakon a már lassan hófehér tájra...y/n elég nyugtalannak tűnt, bár ez érthető egy az osztályomból az egyik társadalmi hulladék, elkezdte énekelni Irénke új számát, vagy tudja a rosseb(igen, itt most Japánban ismerik Irénkét xd)
-mIcI-mAci, sUgÁr dadDy-... - itt már enyhén szólva tele lett a tököm, szóval magamhoz öleltem y/n-t, hogy azért még is tudjon aludni tovább, majd úgy lebasztam, azt a barmot, hogy azt sosem fogja elfeljeteni...
-Figyelj, haver a legkedvesebben fogok, fogalmazni...ha nem fogod be azt a retkes szád, kitépem a szíved, és megetetem veled...de ha annyira ragaszkodsz hozzá talán, megkíméllek a és csak a hangszálaidat tépem ki...valaki aludna... - ez után kussban maradt...szerencséjére...
-y/n szemszöge~
Hát, konkrétan szinte végig aludtam az utat...ennek ellenére, még is éreztem, hogy valaki néz...ismét...de ez most nem frusztráló volt, sokkal inkább megnyugtató...rengetegszer éreztem, hogy megpuszilják a fejem? De igazából annyira kómás voltam, hogy éppen csak érzékeltem a külvilágot... arra keltem, hogy Killua ráncigálja a vállam, üvöltözve, hogy; "kelj már fel te vadbarom"...alig láttam valamit, csak azt, hogy Killua kicsit nagyon közel van hozzám...orrunk, csak öt centire lehetett a másikétól...annyira zavarba jöttem, hogy mint egy lázmérő, úgy emelkedett fel a vérnyomásom, és az arcom is kezdett világítani...a kellemetlen helyzet miatt, zavarosban előre basztam a fejem, megfeledkezve arról, hogy Killua teljesen a pofámban van, ezért úgy összefejelntünk mint a rohadás...
-Au, ember! Te normális vagy?!
-Te jöttél a pofámba!!!
-Mert nem akartál, felkelni!
-És erre baszki az a megoldás, hogy a pofámba hajolsz?
-Gyerekek, most azonnal kifelé! Mindkét osztály rátok vár! - ordít ide az osztályfőnököm, amire szinkronba elnézést kértünk Killuával, majd össze szedve a cuccainkat, mi is mentünk kifelé...
-Gon, idejönnél egy picit? - kiabált, Killua Gonnak aki rögtön oda is futott hozzánk...
-Ezt, hoznád légyszi? - oda adta Gonnak a bőröndök amit nem igazán értettem, de annyira kómás voltam, hogy lusta vagyok ahoz, hogy most veszekedjek evvel a gyásszal...hirtelen felkapott menyasszony pózba, ami hát nem éppen volt kellemes, élmény...
-Meg kérdezhetek, hogy mi a büdös francot csinálsz?! - ordítottam rá, Killuár aki úgy ahogy van, mintha meg sem hallott volna...konkrétan magasról leszart...mindenki minket bámult...voltak aki ezt az "Huuuu, becsajoztál, Killua" faszságot játszották, amíg a ribik, tervezgették a halálom, és úgy néztek rám mint a Texasi láncfűrészesre...Killua végre úgy gondolta, hogy lerak a küszöbnél...a fejem, gondolom olyan vörös volt mint amikor rage-alek a Toxic shippereken...vissza térve a témához, a szállásunk...egy rohadt aranyos, kis fenyőház azt leszámítva, hogy a hótól már kohad az egész.. az ajtó előtt egy nagy eresz, rajta égő sorral, és jobbról a konyha, amíg a másikon oldalon, pedig a nappali látszott az ablakból...a második emeleten, hat szoba, abból három az utcára, a másik meg az isten háta mögött van...a kedves tanárnő mondott még ezt, meg azt, majd mikor már befejezte a költői mondandóját, mint a Görögök, Trójába, úgy özönlött be, mindkettő osztály egyszerre... mindenki, elkezdett kipakolni samponoktól, az UNO. kártyákig mindent...én meg csak fogtam és bevágtam a bőröndöm az ágyam alá, mert hát ki a szarnak van kedve pakolászni egy hat órás út után? Mert nekem biztos nincs...szóval éppen vetődtem volna le az ágyba, mikor kopogtatnak azon a kicseszett ajtón...százszor biztos, ha nem ezerszer átkoztam el azt az idióta állatot aki, az ajtó túloldalán állt, és hát ezt a beszédstílusom is csodásan tükrözte...
-Mi a f*az van már?!
-E-elnézést a zavarásért, a programokat hoztam! - nyújtotta a kezembe egy lapot az osztályom stréberkéje, majd a pofájába b*sztam az ajtót...úgy tűnik ma döglődhetünk...holnap korcsolyázni megyünk, és sütünk meg minden...
-Mi az y/n? - kérdezte Killua miközben még mindig
-Nesze... - nyomtam a kezébe a papírt, majd belevetődtem az ágyba...kicsit rohadtúl be is vertem a fejem, de ez csak részletkérdés...szóval szokásosan elkezdtem firkálni, majd megint nyílt, az a kicseszett ajtó, és az egyik csicsa pics* tolta be azt a retkes orrát...
-Helo, ki jön felelsz vagy merszezni? - uhh...már irritál...lassan, lassan kezdtek kiszállingózni a retardak...ahogy Killua is...
-Ne már! Te is?
-Bocs...Inkább rohadok oda kint a többiekkel mint veled...
-Bekaphatod...
-Ezt megjegyeztem
-Most komolyan? Elárulsz?! - majd becsapta maga mögött az ajtót... esküszöm amint vissza jön, beverem az orrát...elővettem a fülhallgatóm, majd folytattam a firkálást...
|Na szervusztok drágaságaim...ja igen, "eltüntem"...hát öhmmm...oké bevallom, egy lusta dög voltam, és konkrétabb oka nagyon nincs is...szvl, ja...utólag is elnézést kérek, hogy vége kicsit szedett-vetett lett, de alig aludtam, mert kedves szomszédunknak elromlott a riasztója és egész éjjel, csipogott kinről az a szar...megjegyzem, azóta is ezt csinálja... megpróbálom aktivizálni magam, mivel van pár part amit még karácsony előtt publikálásra szeretnék keríteni, úgyhogy...jó szünetet addigra is!
Sayonara~|
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro