20 percen belül már a kórházban voltunk, csak feküdtem a kórházi ágyon, esetlenül nem tudva h mi lesz.

Végre egy orvos lépett be a szobába majd végezte a munkáját. Érzéstelenítőt vezetett belém az infúzión keresztül. Majd annyit mondott

- Nem lesz semmi baj

Dylan szemszögéből

Csak ültem, és ültem a váróterem egyik székén magam elé bámulva. Iszonyatos félelem kerített hatalmába Sara és a baba miatt. A szívem majd kiugrott a helyéről, és úgy éreztem bármelyik percben összeeshetek. Apáék biztosan nem fognak bejönni Sarahoz hiszen az anyja miatt kerültünk ide..

Egy kezet éreztem a vállamon mire komoran fel pillantottam a kéz tulajdonosára. 

-Szia Dylan, hát te, hogy h itt vagy?

-Alexa?

Visszaemlékezés 2 évvel ezelőttre

Dylan, hallottam kiabálást az ablakomtól. Sietve rohantam le a lépcsőn hiszen tudtam kinek volt ilyen kedves és mézes hangja. 

- Alexa, szia bogaram, adtam egy puszit az arcára.

Nem voltunk együtt Alexával mégis sokat voltunk kettesben, filmeztünk egymásnál, becézgettük egymást ezért voltak olyanok akik azt hitték együtt vagyunk. 1 éves korom óta ismertük egymást Alexával. Egy óvodába jártunk és iszonyatosan jóba lettünk, akárcsak a szüleink... Imádtuk egymást, de miután befejeztük az általánost nem beszéltünk annyit. És most, egy kórházban találkoztunk újra.

Visszaemlékezés vége

Még mindig Dylan szemszögéből

- Te jó ég, ugrott a nyakamba

- Hogyhogy itt?

- A barátnőm van bent

- Oh sajnálom, ült le mellém

Majd hirtelen kivágódott az ajtó, és az orvos jött ki rajta. 

- Doktor úr, minden rendben van?

- Igen, nos szerencséjük volt, a lány és a baba is épségben megúszta. 

A megkönnyebbüléstől összerogyva ültem le a székemre. Alexa még ugyan nem ismerte Sarat, de mivel Alexa a legjobb lány barátom mégis be vittem magammal. Sara az ágyon feküdt mosolyogva, de mikor meglátta Alexát rögtön le hervadt az arcáról a mosoly. Tudtam, h valószínűleg féltékeny, de erre nem akartam okot adni neki. 

Letérdeltem az ágyához, majd adtam egy puszit a szájára. 

- Sarah ő itt Alexa, egy régi barátom , Alexa ő Sara a szerelmem mutattam be egymásnak a két leányzót.

- Szia Sarah, nyújtotta a kezét

- Szia

- Mielőtt te is azt hinnéd együtt vagyunk, tévedsz kezdett bele Alexa

- Rendben, nevette el magát Sara

Az orvos szerint holnap már haza mehet Sara, ráadásul kiderült, hogy kislányunk lesz. Egy gyönyörű kislányunk. És nem érdekel ha a szüleink nem támogatnak minket, gondoskodni fogok a lányom és a gyönyörű szerelmemről is. Még csak nem rég töltötte be mindkettőnk a 18-at és tudom h egy gyermek mindkettőnk életét megfogja változtatni de jó értelemben. Talán a sors is irányítja az életünk de mi is beleszólhatunk. 

Másnap

- És akkor most Alexa a te barátod egyike, tűnődött el Sara

- Igen, nevettem el magam, és egy puszit nyomtam a homlokára. 

Egy kisebb motelben szálltunk meg, mivel nem tudtuk hogyan fogadnának a szüleink. 

Sara szemszögéből

Tudom, hogy Dylannak fontos Alexa, de ez a hirtelen felbukkanása a kórházban nem lehet véletlen, Dylan már mesélt róla, de tudomása szerint általános után a barátjával Norvégiába költöztek. Mennyi az esélye annak, hogy pont most találkoznak egy kórházban. Ez nem lehet véletlen?!