Te itt?
Egy sikátor mellett haladtam el, sötét volt. Az utca lámpái gyéren világítottak így ide nem ért el a fényük.
Egyszer csak hangokat hallottam mögülem, hátra néztem de nem volt mögöttem senki sem.
Kicsit gyorsabbra vettem a tempóm. De a lépések mögülem nem távolodtak. Nagyon féltem, egyedül éjszaka egy sötét, kivilágítatlan kis utca szerű helyen.
És tegyük hozzá, hogy lány vagyok. Nem szerencsés ilyenkor egyedül mászkálni.
Szerencsémre azonban, megláttam egy kisebb szórakozó helyet, gondoltam inkább bemegyek. Mintsem h meghaljak...
---------------------------------------
Már egy jó ideje itt ülök.
Nem merek kimenni. Anyát tuti nem hívom mivel csak lecseszne, hogy miért voltam egy ilyen helyen és 10 év szobafogságot kapnék. Jacob meg tuti elárulna anyámnak.
Dylan? Na még csak az kéne......
Ekkor az egyik pultnál megpillantottam Justint?!
- Justin?
- Sarah? Hogy kerülsz ide?
- Csak erre jártam, hazudtam
- Nos ez esetben, maradjunk együtt!
---------------------------------------
Justin épp haza fele kísért, egyfolytában röhögtünk. Mindenen. Jó, igaz kicsit ittunk. Nem olyan sokat csak épp annyit, h jól érezzük magunkat....
A kaput kinyitva, beinvitáltam Justint. Úgy döntöttünk ma nálam alszik.
A nappaliban megpillantottam Dylant, mikor meglátott rögtön felállt és oda akart jönni, de meglátta Justint!
Szinte érezni lehetett a feszültséget.
- Sarah, ugye nem, vagy vele?
- Miért talán zavarna?! Vágott vissza Justin.
- Nem, dehogy. Csak mivel a KIS húgom kötelességem vigyázni rá. Mondta gúnyosan majd vissza ült a TV elé.
Kis húg, aucs. Ez fájt, szomorúan bámultam magam elé, szóval az a pár nap neki nem jelentett semmit. Oké. Hát, most meglátjuk Dylan ki nyeri a kettőnk közti csatát.
Majd Justinra néztem, és hevesen megcsókoltam, Jus először meglepődött, de hamar észbe kapott. És visszacsókolt. Majd a szobám felé vettük az irányt!
A szemem sarkából még láttam, ahogy Dylan meglepődve és bűnbánóan nézett rám. De nem érdekelt, az egészet magának köszönheti.
-------------
Justin és köztem nem volt este semmi. Kicsit csókolóztunk, meg ilyenek. De miután az ágyam sarkába bevertem a lábam, egy elég hangos nyögés kíséretében, abba hagytunk mindent. És miután Jus be flásliszta a lábam, aludni tértünk....
Ám ami más nap történt az mindent megváltoztatott!!...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro