Ki vagy te?
💙💙💙💙
Reggel egy hangos csattanásra
ébredtem.
Gyorsan az ajtómhoz rohantam, és kinéztem...Dylan állt az ajtóm előtt egy lánnyal, a szívem kicsit összeszorult a látottakon.
- Nem lehetne, hogy nem reggel csináljátok? Kérdeztem dühösen
- Hmm, hadd gondolkozzak....NEM, vágta rá a lány.
Sóhajtva megforgattam a szemem, majd elő vettem a mai ruhám.
Kiléptem az ajtón, de akkor jöttem rá, hogy nem tudom merre van a suli. Így vártam, hogy Dylan ki jöjjön.
Nem sokkal késöbb megjelent, az oldalán a reggeli leányzóval.
- Szia baby akkor majd találkozunk, intett a lánynak Dylan, a hallottak alapján valószínűleg a barátnője volt.
- Öhm, Dylan nem tudom merre kell menni, kopogtattam meg a vállát.
Jacob és anya már korán elmentek dolgozni így Dylan maradt az utolsó esélyem.
- Gyere, ragadta meg a csuklóm majd elindultunk
- Hogy hívják a barátnőd?
- Ő nem teljesen a barátnőm, csak jól néz ki és néha elszórakozunk Indianaval.
Az osztályba beérve Dylan oda ment egy nagyobb társasághoz, amibe persze Indiana is bele tartozott.
Leültem egy számomra kényelmes helyre és körbe néztem.
Ekkor egy velem egy magasságban lévő lány ült le mellém. Fekete haja volt, és kék szeme.
- Szia új lány, én Lisa vagyok
- Hali, én Sarah, mosolyogtam rá kedvesen
- Gondolom nem ismersz senkit, fürkészett kíváncsian
- Hát csak a fiút, mutattam rá.
- Dylant?
- Ő a mostoha tesóm
- Szegénykém, és látszott rajta, hogy meglepődött.
Lisával töltöttem a napom nagy részét. Majd haza felé indultam.
- Szia, ugrott elém egy fiú azt hiszem Justin
- Szia?
- Nincs kedved eljönni valahova?
- Oké, mikor?
- 15 perc múlva a parkban, kacsintott és elsétált
Na jó, de hol a park, gondoltam magamban. Megint csak Dylantől kell segítséget kérnem.
Otthon gyorsan le raktam a táskám és Dylanre vártam az ajtóban. Úgy 8 perc múlva meg jött.
- Hát te? Kérdezte mosolyogva,
Amitől kirázott a hideg.
- Nem tudod merre van a park?
- De, miért?
- Csak találkozom ott valakivel.
- Kivel?
- Az nem a te dolgod, vágtam rá.
- Akkor egyedül kell meg találnod a parkot. Majd kikerülve engem, a házba lépett.
- Lisával, kiáltottam utána, és igyekeztem őszinte fejét vágni.
- Tudom, hogy hazudsz sétált vissza és jó közel állt hozzám. A szemébe néztem, a szeme zölden világított. Éreztem a nyakamon a leheletét, amibe bele pirultam.
- Szóval kivel? Tette fel újra a kérdést
- Justinnal, fújtam ki a levegőt, bár magam sem értettem miért alattam bele a találkozómba.
Dylan ajkai szét nyíltak, mintha nem tudná elhinni amit hallott.
- Nem mehetsz, jelentette ki majd elindult a szobája felé
- De Dylan! Ne csináld már!
- Az a tag nem normális, majd hátat fordított
- Persze, akkor majd megtalálom egyedül, dühöngtem
Az ottani emberek útba igazítottak így hamar oda találtam.
- Szia kislány, köszönt Justin
- Neked is szia.
Utána sétáltunk a parkban, és fagyiztunk is.
Justin egész jó fej, lehet, hogy lett egy új barátom?
Dylan szemszögéből
Ismerem Justint, régen jó barátok voltunk, de az első barátnőmet el csábította, és ha nem az ő szabályai szerint történik valami az illető nagyon rosszul jár, bármire képes neki ez csak szórakozás, sosem komolyak az érzelmei. Őt csak a farka vezérli. Az ilyen csajokra bukik, mint Sarah, védtelen, csendes lányokra. Bár nem hiszem, hogy ő szűz hisz volt pasija. De ki tudja?!
Utána Justinnal megromlott a kapcsolatom, pár hónap múlva felszedtem egy újabb lányt, és Justin újra elvette. Ráadásul most Saraht akarja becserkészni. De ez nem fog sikerülni, ő remélem, hogy más. Valami láthatatlan kötelék fűz hozzá és ő is így érez, látom, mikor elpirul ha közel vagyok hozzá, amikor megérintettem a csuklóját. Mikor megjött azt hittem olyan lány mint a többi. De kiderült, hogy nem. Ugyan mostoha tesók vagyunk, nem kéne aggódnom érte.
Sara szemszögéből
Mikor haza értem, láttam, hogy anya Jacob vállán alszik, Jacob pedig a haját simogatja és közben focit néz. Ezen elmosolyodtam. Mentem volna a szobámba mikor megpillantottam Dylant, amint a kezével integet, hogy kövessem.
Nagyszerű, most mi a baja velem?Bementünk a szobájába.
- Milyen volt a randi? Kérdezte
- Ez nem randi volt, és jó volt, válaszoltam semleges arccal
- Megcsókolt?
Hirtelen azt sem tudtam mi történt, a szemében egy kis féltékenységet láttam.
- Nem hiszem, hogy magyarázkodnom kéne, azzal az ajtó felé vettem az irányt.
- Egyébként nem
Szinte hallottam, hogy mekkora kő esett le a szívéről, elmosolyodtam.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro