A gyanúm beigazolódót. Jacob kora reggel azzal keltett, h öltözzek mert 11-re jön Mr. Serenity.

Anya ugyan elmondta Jacobnak, h ő az apám de nem nagyon érdekelte. Anya meg hát, vele most nem nagyon beszélgetek.
Dylannel pedig ahh, nem is tudom. Alig tudunk egymással időt tölteni. Ez a sok titkolózás megöli a kapcsolatunk.

- Jó napot! Hallottam meg Jacobot aki a hallottak alapján beengedte a férfit

- Önnek is! Hallottam meg azt a rég nem hallott mély, de oly erős férfi hangot

- Gyere, fogta meg a kezem Dylan, menjünk le

Fájdalmasan rá néztem, majd lesétáltunk a lépcsőn. (Már nem kézen fogva)

- Jó napot! Köszönt Dylan, majd helyet foglalt az asztalnál

Én is köszöntem és rá sem nézve leültem a barátom mellé. Nem tudom mit gondolt apa, h majd a nyakába ugrok?! Hát azt rosszul hitte.
Míg apa és Jacob az üzletről beszélgettek én szép csendben eszegettem a kajám.

-------------------------

-Nos köszönöm a meghívást, búcsúzott el a apa.

-Én örülök a meghívásnak.

- Sarah beszélhetnénk? Kérdezte hirtelen, apa

Már épp nemet mondtam volna mikor anya megsimogatta a vállam és mondta h menjek. Ah hát köszönöm tényleg.

- Nézd Sarah én sajnálom ami köztünk történt! Kezdett bele a tipikus apai szeretetbe, hogy majd biztos ennyivel lerendezhetjük azt a sok sérelmet amit akkor okozott nekem/nekünk

- A barátnőd nem vár otthon? Kérdeztem fa pofával

Sóhajtva megrázta a fejét.
- Nem

- Hmm, most tényleg azt hitted, h ha majd ide jössz akkor ezt ennyivél lerendezzük te csak bocsánatot kérsz én pedig a nyakadba borulok azzal h hiányoztál?! Ennyire hülyének gondolsz? Ide jössz, azzal, h megvedd Dylan kis házát ami a gyerekkora tulajdonképpen, csak, h tudd így csak jobban feltéped a sebeket amiket magad után hagytál akkor...
És hagyd Dylan kis házát, ha még van benned annyi jó indulat, akkor ne vedd meg a kunyhót, kérlek!
És tudom, h anya a hibás hisz nem kellett volna a hátad mögött mással összebújni, de azért te se vagy ám tiszta. Tudok arról az Alízról, Hannahról az összes nődről akivel a házasságod alatt csaltad anyát. Tudod mit csak menjetek mind ketten a bús p*csába.

Otthagytam az apám, berohantam a házba és bedőltem az ágyamba, senkit nem akartam látni.

- Kicsim alszol? Nyitott be Dylan

- Nem

Szó nélkül be bújt mellém, és átkarolt. Nem számított h lebukhatunk nem számított és nem is érdekelt.

Talán mikor az ember azt érzi, h ennél már nem lehet rosszabb akkor mindig van. A karma mindig valami újabb csapást mér rád, és egyszerűen már nem bírod. Eleged van, mindenből. Csak egy normális tini akartál lenni de csak egy, mások szemében, hisztiző kis gyerek lettél. Akire mindig azt hiszik h majd ezt is megoldja pedig nem! - Nagyon nem.