-Nem lehetsz újra szerelmes.-suttogta valami a nagy sötétségben.

Mindenhol sötét van és nem láttok semmit vagy senkit sem.

Futni kezdtem,de ugyan úgy maradtam a sötétben,nincs kiút innen.

Egy fehér ruhás,hosszú,fekete hajú lány jelent meg előttem lehajtott fejjel.

-Nem lehetsz újra szerelmes Aiden.-mondta a lány,majd felemelte a fejét és a szemembe nézett.

Barbi az!

Lassan odasétáltam hozzá és a kezeim közé vettem az arcát.

-Ugye nem szereted Őt?-kérdezte félénken.

Elgondolkozok rajta,hogy kire gondol,de aztán leesett.

Melissára gondolt.

-Nem szeretheted Őt.-parancsolt rám.-Csak az enyém vagy és leszel örökre.-halkan beszélt,majd el is tűnt.

Megint itt hagyott.

Izzadtan fejjel ülök fel az ágyamon és lihegek.

-Miért ilyen nehéz megválni tőled?-suttogom magam elé,majd beletúrok a hajamba.

Hátra dőlök az ágyon és plafont bámulva gondolkozom az álmomon.

Felejtsem el Barbit és keressek magamnak új barátnőt?

Vagy fogadjak szót Barbinak?

-----------------------------------------

2017.03.12.~Vasárnap.

Remélem tetszett.

És írjátok meg kommentben a véleményeteket.Köszönöm! :)