12. Fejezet
Reggel Justin karjaiban keltem. Már ismét eludtam szóval siettem edzésre. Amilyen gyorsan csak tudtam felöltöztem, fogatnostam, bekapta egy falat kenyeret, adtam egy puszit az alvó Justin arcára és már mentem is a tanc iskolába. Fogtam egy taxit majd azzal oda mentem. Kiszálltam kifizettem és már futottam is fel a lépcsőn. Szerencsére nem késtem el annyira. Egész edzésen a ruhákat és a csapat nevet beszéltük a versenyre. Nekem is volt egy pár ötletem amit el is meséltem.
*~*~*~*~*~*
Most értem haza. Nyitva volt az ajtó. Bementem levettem a cipőmet és letettem a táskámat. Valami nem volt rendben. Hangokat hallotam, pedig elémeliteg egyedül vagyok itthon. Úgy hogy elkezdtem felfelé menni a lépcsőn. Ahogy közeledtek a hálószobába felé tisztábbak lettek a hangok. Elértem az ajtóhoz, és benyitottam. Amit bent ért engem azt nem kívánom senkinek,hogy ugyan azt átélje amit én. Megláttam Justin-t...aha de nem egyedül volt hanem egy csajjal. Találkozott a tekintetem Justin-éval. El se tudtam dönteni mit érzek abban a pillanatban. Harag, düh, szomorúság, csalodotság minden ami csak létezik. Már potyogtak a könnyim. Becsaptam magam mögött az ajtót és lesiettem a konyhába, hogy igyak egy pohár vizet. Hallotam, hogy jön valaki utánam.
- Ashely!!! Megmagyarázom!! - kiáltotta Justin.
Most komolyan erre van megfelelő magyarázat? Mit hisz ez, hogy nekem nincsenek érzéseim? A csap alá tettem a poharat és megengedtem a csapot.
- Ash! Hol vagy?
Tudod mikor fogok neki visszaválaszolni ha éppen nem látta volna rajtam tiszta ideg vagyok.
- Na végre, hogy meg vagy! - mondta megkönnyebülten. - Miért nem válaszoltál vissza?
- Szerinted miért nem? Most nyitottam rád és a csajra.. - mondtam miközben ittam a vizet.
- Megtudom magyarázni.
- Ezen mit kellene megmagyarázni?
Közben a kis ribanc is leért.
- Ez a csaj mit keres itt? - kérdezte a ribi.
- Hogy én mit keresek itt? Áá csak Justin házánál jártam és gonoltam benézek hozzá. Szerinted mit keresek itt? - kérdeztem tőle.
- Hát nem tudom nem véletlen tettem föl a kérdést.
- Bazmeg te nagyon sötét vagy... Ha mondjuk eddig nem tudtad volna vagy Justin nem említette volna a BARÁTNŐJE vagyok. - mondtam neki.
- A barátnője? - kérdezte meglepődve.
- Igen a barátnője de lehet hogy ezekután már csak az exbarátnője leszek. De mi lenne ha fognád magadat és elhúznál innen mielőtt hozád vágok valamit? És nefeled egy konyhában vagyunk és egy karnyújtásnyira vannak tőlem kések.- mondtam neki és rámosolyagtam.
- Na jó ebből elég legyen! - mondta Justin.
- Te csak maradj kussban, mert rohadt pipa vagyok rád és ne védd ezet a ribancot! - mondtam.
- De mondom, hogy megmagyarázom! - mondta Justin.
- Leszarom, hogy te itt meg akarod magyarázni. Pont nem vagyok kiváncsi a hazugságodra. El sem hiszed milyen érzés volt amikor megláttalak vele. Most gondolj bele hogy engem meglátnál egy másik pasival te csak úgy simán átsiklanál rajta? - kérdeztem tőle.
- Na hahó én is itt vagyok! - mondja a csaj.
- Aha és pont ez a baj. Te nem értesz a szépszóból? - kérdeztem a csajt.
- De értek. Csak éppen ha nem láttad volna megzavartál minket. - mondta.
- Jaj elnézést, hogy hazajöttem... - mondtam neki gúnyosan. - De ha most nem mész el hozzad vágok egy kést.- és nyúltam is a késért.
- Ne Ashely ne tedd! - álítja meg a kezem Justin.
- Ha most nem veszed le rólam a kezed előbb benned fog landolni a kés és nem a csajban. - mondtam neki.
- Nem félek tőled Ash. - mondja Justin.
- Mert még nem ismersz.. elég időt töltöttem a legjobb barátnőmmel, hogy ezt megmerjem tenni szóval vagy most elengedsz vagy belédszúrom.
- Rendben elengedlek de ne csinálj semmi őrültséget légyszíves. - kért Justin.
- Hát ha az a csaj elmegy fél percen belül a kést vissza tetszem de ha nem megy el megdobom. - mondtam.
- Nicki létszíves menj el. - kérte Justin.
- Nem, nem megyek valamit elkeztünk és én beszeretném fejezni.
Bazmeg beszeretné fejezni amit elkezdtek akkor én mindjárt befejezem neki az életét.
- Bocsi Justin, de én mondtam... - és ezzel megdobtam a csajt a késsel.
A csaj megpróbált védekezni de mivel olyan sötét, mint az éjjszaka, ezért csak összehúzta magát. Most komoly? Azt hittem legalább elugrik vagy valami. Hogy lehet valaki ilyen hülye nem tudom... Láttam Justin-on, hogy segítene neki, de félt, hogy fogok még egy kést és megdobom őt is.
- Na végre Justin neked van legalább egy borsónak eszed. Megengedem, hogy segíts a csajnak kivenni a kést a kezéből, mert hát ő aztán ehez nagyon nem ért, és ha súlyos a seb hívhatod a mentőket, de ha nem akkor keres ködszert és kötözd be neki.
- Rendben. - és ezzel oda ment Nicki-hez és kivette a kést.
Jó hát tényleg vérzet, de durván és én nem akartam őt bántani, de hát ha nem ért a szépszóból? Szerncsére a seb nem súlyos szóval a mentősök nem lesznek beavatva. Mit fogok én még ezért kapni ha elszólják magukat...
- Ha erről valamelyikőtök is szól valakinek akkor azt nagyon megbánjátok. - mondtam határozottan.
Justin bekötözte a ribanc sebét és lássatok csodát nem kísérte ki és nem is nézet rá. Na gyorsan tanul vagy csak nem akar ő is egy kést a kezébe. Miután a csaj elment ketten maradtunk Justin-nal.
- Na szóval... - kezdte Justin. - Megengeded, hogy megmagyarázzam?
- Ezen mit tudsz megmagyarázni? - kérdeztem vissza.
- Jó akkor nem kérdezek meg semmit hanem mondom. Nem én kezdtem a csaj jött rám. - kezdte Justin.
- Aha persze.... azért is történt a itt nálad nem a csajnál.... édesem én mindent tudok rólad és azt is, hogy ez nem az első alkalom, hogy megcsalod a barátnődet, és ebből kiindulva azthittem valami jobb hazugságot is ki bírsz találni... de ne aggódj le nyugodtam... nyugodt vagyok nem foglak bántani... én szertelek hisz a rajongók vagyok, de azt nem tudom megmondtani hogy szeretlek-e úgy mint az elmúlt hetekben. Nagyot csalódtam benned... nem gondoltam volna, hogy meg fogsz csalni, hisz minden olyan jól ment köztünk..
- Én szeretlek téged.- mondta Justin.
- Ezért is csaltál meg igaz? Mindegy tudod mit ne válaszolj. Legalább elmész Washingtonba és nem leszel a városban. Lesz időm feldolgozni a történteket... és megkérlek miután elmentem nem hívj ne üzenj hagy békén, már így is idegileg kivagyok. Összepakolok és aztán megyek is.
- De én nem akarom, hogy menj... - mondta Justin.
- Pedig elhúzok a picsába.. ezek után azt akarod, hogy maradjak? Édes én nem a játékszered vagyok... Nekem is vannak érzéseim én is dönthetek. - háborodtam föl.
- Tudom és mindig tiszteletben tartottam a döntéseidet.
- Aha persze... mindig az volt amit akartál és akkor amikor akartad.
Mikor éppen menni akartam volna összepakolni és felhívni Kimberly-t Justin közelebb jött hozám. (Természetesen Justin félmesztelenül volt, mert hát sietett hozzám és nem volt ideje felöltözni.) Innentől tudtam mit akar... Most adjam meg magam és engedjem, hogy csinálja azt amit akar vagy ne? Totál pipa vagyok rá. Hisz most csalt meg. Eltoltam magamtól.
- Bocsi, de nekem idő kell... - mondtam neki.
- Rendben én várok rád addig csak kell.
Ráneztem aztán kisétáltam a konyhából. Lehet hogy engednem kellet volna neki? Hagynom kellet volna, hogy megtudjam mi fog kisülni belőle. Már mindegy fel megyek az emeletre és felhívom Kimbery-t.
- Szia.. - mondtam szomorúan.
- Szia. Mi történt? - kérdezte aggódva.
- Hát amikor hazaértem el sem hiszed kit talaltam Justin-nal a szobában.
- Előkészítsem a pisztolyomat?
- Már nem kell, mert a csajt megdobtam egy késsel.
- Istenem, de büszke vagyok rád! Bárcsak láttalak volna!
- És aztán még Justin a csajt védte.
- Átmenjek hozzád? Beszéljünk kettesben?
- Igen az jó lenne.
- Rendben akkor mindjárt ott vagyok.
- Köszi, hogy eljössz hozzám.
- Jaj nincs mit.
Amíg Kim-re vártam, kivételesen nem azt csináltam amit általában szoktam hisz most arra az emberre totál pipa vagyok. Hirtelen meghallom a csengőt. Ez Kimberly lesz. Jaj csak előbb érjék az ajtóhoz mint Justin. Futottam le a lépcsőn. De már késő volt. Justin ajtót nyitott.
- Szia. Te mit keresel itt? - kérdezte Justin.
- Mi fasz? Komolyan ezt mondod? Mintha én lennék az a szívtelen köcsög, aki megbántotta a legjobb barátnőm szívet! Normális vagy agyilag? Esküszöm szerencséd hogy en szeretem Ashley-t és nem öllek meg különben már rég halott lennel te állat! Most takarodj a szemem elől és inkább menj vissza a kurvadhoz és basszal vele tovább! Na menj innen! - válszolt vissza Kim.
Ez az én barátnőm. Mindig megvéd és megmondja a magáét. Éppen válaszolt volna vissza Justin, de szerencsére megérkeztem, mert ha később jöttem volna akkor a dolgok el fajultak volna, de nagyon.
- Szia! - köszöntem Kimberly-nek, Justin-ra se nézve.
- Szia! - modnta és megölelt.
- Legalább te nem hagysz cserben. - mondtam neki.
- Én soha nem foglak.
Felmentünk az emeletre és leültünk az új szobámba.
- Képzeld el még meg is akarta magyarázni a történteket. - kezdtem mesélni.
- Ezen mit lehet megmagyarázni? Hisz láttad azt amit láttál.
- Hát de képzeld el Justin mégis valami baromságot kitalált. Na mindegy nem ez a lényeg. Szerintem nem fogják elmondtani senkinek ami történt. Ja és képzeld el miután megbeszéltük a dolgokat még aztán megakart csókolni.
- Ugye nem engedted? - kérdezte Kim idegesen.
- Nem csókoltam meg eltoltam magamtól.
- Jól tetted. Na és most mit fogsz majd csinálni?
- Hát mivel Justin elmegy Washingtonba ezért egyedül leszek itthon, szóval nem kell őt látnom. Nem fogok elköltözni... mondtam neki hogy idő kell nekem.... látszott rajta hogy talán megbánta hogy megcsalt.
- Jól tetted hogy mondtad hogy ido kell neked mert hisz tényleg kell idő.. Szerintem ne bocsájts meg neki olyan hamar..
- Köszönöm a tanácsokat.. imádlak téged. - mondtam neki és megöleltem.
- Nincs mit én is imádlak. - mondta.
Még egy darabig beszélgetünk aztán Kimberly ment haza. Kikisértem nehogy beszélgetésbe kerüljön Justin-nal. Justin a nappaliban volt és nézte a TV-t. Kim oda állt a TV és Justin közé.
- Húzz már el a TV elől! - kiabált Justin rá.
Kimberly nem is válaszolt csak odament és úgy pofán vágta hogy ott maradt a nyoma. Aztán oda ment az ajtóhoz megölelt engem és elment. Imádom őt annyira. Hát mivel általában én készítek a vacsit, és most összevesztem vele nem vagyok hajlandó vacsit készíteni neki is, szóval csak össze dobok egy szendvicset és ennyi. Majd ő azt eszik amit akar. Bementem a konyhába és elkészítettem a vacsimat. Leültem az asztalhoz és elkezdtem enni. Nagyon igazából nincs étvágyam. Na eközben Justin mit csinált ő is csinált magának egy szendvicset és leült velem szembe. Rá pillantottam de aztán le is sütöttem a szem. Nincs kedvem vele beszélgetni és nincs kedvem ránézni. Síri csönd volt. Senki egy szót nem szólt. Megettem a szendvicsemet és betettem a mosogatóba a tányért. Majd Justin elmosogat. Felmentem lefürödtem és lefeküdtem aludni. Milyen jó is lenne ha eltudnék aludni. Egy idő múlva hangokat hallok. Úgy teszek mintha aludnék. Na ki nyitott be hozzám? Hát Justin. Leült mellem.( Mert hát ez is francia ágy)
- Tudom már alszol, de én szertném, hogy tudd az igazságot. - kezdte. - Hazudtam... nem a csaj kezdte hanem én. Tudom nem kellet volna. Ő át jött hozzám és elsőnek csak csókolóztunk, de aztán jött a többi.... Én tényleg szertlek és megértem ha nem bocsájtasz meg... Tudom azt mondtad, hogy hadjalak békén, de én nem tudok nélküled aludni.... kellesz nekem... hogy ott legyél mellettem.... Ash én teljes szívemből szertlek.. - mondta könnyektől küszködve.
Aztán megakarta puszilni az arcomat, de én elfordítottam a fejem és a számát csókolta meg. Kinyitottam a szemem. Inentől tudta hogy mindet hallotam. Hiányzott már a csókja. Tudom Kimberly mondta, hogy ne bocsajtsak meg neki, de nem is bocsájtottam meg ez csak egy csók volt. A csók után felültem. Ránéztem Justin-ra. Egy szót se szólt senki csak néztük egymást. Szertem őt de nem tudom hogyan, hisz megcsalt. A csendet ő törte meg.
- Örülök, hogy megbocsájtottál. - mondta.
- Igazából nem bocsájtottam meg. Még mindig mérges vagyok a történtek miatt. Csak azért csináltam az előbbit, mert az előzőt nem viszonoztam. Csak szertném, hogy boldog legyél ha nem is velem.....
- De én téged szertlek..
- Tudom, hogy szeretsz... de idő kell nekem... tudod minden vágyam volt az hogy veled legyek egészen 13 éves korom óta.....mindig azt mondták, hogy úgy sem fogsz Justin-nal találkozni és ha talalkoztok is nem leszel a barátnője... én ezek ellenére is bíztam a lehetetlenben.... senki nem értette miért szeretlek... igazából én magam sem értem... minig is a barátnőd akartam lenni....arra vágytam, hogy elmondhassa azoknak akik folyton csak azt mondták, hogy soha nem fog ez megtörténi... és most.... most ezt megtehetném, de nem teszem mert nem érzem igazán magamat a barátnődnek inább újra egy álmodozó Belieber-nek érzem magam....
- Hát én erre nem tudok mit mondtani... örülök, hogy megadhatam azt amire vágytál. - mondta a sírva.
Hát nem csak ő sírt hanem én is. Úgy hogy most nem tudom mi van... együtt vagyunk de úgy érzem hogy nem... Átöleltem, jól esett az ölelése. Hiányzott az ölelése a csókolása minden hiányzott. Hozzáérni a meztelen felsőtestéhez. Érezni hogy ő van nekem. De még nem tudok megbocsájtani idő kell nekem, ezt ő is tudja. Sokáig nem engedtük el egymást. Miután elengedtük egymást megsimogatam az arcát ott ahol Kimberly megütötte.
Sziasztok!
Itt is van a következő rész. Remélem tetszett. Ha igen akkor nyomjatok a csillagra és kommenteljetek.😘
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro