Bomi szemszöge

Eltelt néhány nap.. Taemin ma jön haza. Én még nem tudtam feldolgozni hogy a picit már nem hordhatom többé a szívem alatt.

Taemin szemszöge

Ma megyek haza Bomihoz és a babánkhoz, már nagyon hiányoznak. Végre lezajlott ez a néhány hetes szóló fellépés, most végre kicsit pihenhetek. A menedzser nagyon kifáraszott már.

-Taemin, beszélni akarok veled-jön be az öltözőmbe a főnök.

-Mondjad-fordulok oda hozzá.

-Döntöttél?

-Nem. De döntés nélkül is tudom hogy kit választok. Bomit és a babánkat.

-Babátokat? Még nem hallottad?-vigyorgott.

-Micsoda? Te most min nevetsz?-kérdeztem ijedten.

-Hát képzeld,  babátok már rég nincs. Ugyanis, az asszonyod elvetélt-jelentette ki, mire az én kezemből kiesett a telefonon. Ezt miért nem mondta el Bomi?

-Hogy mi? Neeem, biztos csak viccelsz!-mondtam idegesen. Legalábbis remélem hogy csak viccelt.

-Én ilyennel nem viccelődnék. De ha ennyire nem hiszed el, kérdezd meg Bomit. Aztán meglátod.

Nem is haboztam tovább, felhívtam Bomit. Remegett a kezem, le kellett ülnöm. Istenem, a kicsi babánk....

Bomi szemszöge

Éppen müzlit csináltam magamnak, mikor megszólalt a telefonom. Taemin hívott. Biztos lassan itthon lesz.

-Szia kicsim! Miújság? Jössz haza?
-Szia... tényleg igaz Bomi?!
-De... de micsoda Taemin?
-Elvetéltél??
Ezt meg honnan tudta meg?! Talán a fiúk mondták neki?
-Figyelj Taemin, én el akartam mondani...
-De?
-Nem akartam hogy ideges legyél! Értsd meg kérlek!
-Bomi, én ezt megértem, de mivan ha esetleg hosszabb fellépésekre járok és más lesz a bajod? Akkor nem tudsz senkit segítségül hívni!
-De ott vannak a srácok, és Yoona.
-Az oké. De ők sem lesznek itt mindig. A srácokkal nemsokára túrnéra indulunk, valószínűleg Yoona is jön velünk. De téged, így nem foglak elhozni.
-Micsoda? De, Taemin emlékszel mit ígértél? Hogy mindenhova vinni fogsz! Ne csináld már kérlek!
-Tudom Bomi, de lehet megint rosszul lennél. Sőt, még fel sem dolgoztad gondolom teljesen hogy nincs már baba. Ezért kérlek, maradj otthon. Aztán valamikor érkezem. És most mennem kell, lehet nem megyek haza. Szia, vigyázz magadra.
-De, de... Taemin!!!!!

Lerakta. Istenem... biztos megharagudott.. de én nem ezt akartam!
Könnybe lábadtak szemeim, és a padlóra csúsztam. Nem bírtam sokáig, zokogásban törtem ki. Mi lesz ha Taemin elfelejt? És kiszeret belőlem? Azt érzem, fontosabb lesz neki a karrierje mint én... és lőttek a házasságunknak..
Totó épp megjelent a konyhában, és odajött. Tudta ő is hogy baj van.. megnyalta arcom, és próbált jobb kedvre deríteni. Legalább ő most itt van velem.

Taemin szemszöge

-Igazad volt főnök...-fordultam oda hozzá.

-Na látod-lépett közelebb-és azt mondod, vele akarod leélni az életed? Olyan nő mellett aki nem képes neked egy babát sem szülni?

-Te is ellenezted ezt az egész baba dolgot ha jól emlékszem..

-Igen. És most el sem tudom mondani mennyire örülök!-vigyorgott.

-Hogy lehetsz ilyen szemét??!-futottam neki, és löktem meg.

-Csak az igazat mondtam Taemin fiam. De figyelmeztetlek, még egy ilyen, és kirúglak-figyelmeztetett.

-És mond csak, akkor is ezt mondanád ha a feleséged várna gyereket és elvetélne?! Habár a te feleséged nem fog várni gyereket mert te is egy 50 éves vén szotty vagy!-köptem oda neki a szavakat.

-Lehet hogy az vagyok, de senki nem fog engem megalázni. És ahogy te sem, Lee Taemin. És most, pakolj össze, lassan megy a gépünk vissza-mondta, és kiment.

Leültem a fotelomba és elgondolkodtam. Mi lenne jobb? Ha Bomival lennék életem egész végéig, vagy a fiúk és a karrier? Egyszerűen nemtudom! Mostanában minden olyan hirtelen jön!

-Taemin összepakoltál?-kérdezte a főnök.

-Nem..

-És miért nem? Talán itt akarsz lenni még kicsit? Én nem érek rá.

-Igen. Nem megyek haza. Most nem tudnék-mondtam közömbösen.

-Hát jó. Vigyázz magadra. De azért ne egy meg két heteket legyél itt. Még az asszony is hiányolna-kacsintott és elment.

Elterveztem hogy este elmegyek kicsit inni valamit.. nem bírom feldolgozni hogy ez történt. Annyira szeretem a gyerekeket, és elképzeltem hogy együtt futkározunk a tengerparton a kicsivel.. mikor Bomi megszüli és olyan csodálatos akkor minden.. mert az én gyermekem születik.. de ez sajnos nem így lesz.

Bomi szemszöge

-Asszonyom, jobban van már kicsit?-kérdezte a házvezető nő.
Igen, szerencsésen a sok sírástól belázasodtam..

-Hát úgy ahogy..

-Figyeljen.. Ismerem Taemint. Csak néhány nap kell neki mire feldolgozza, és megbékél.

-De, azt mondta hogy nem fog hazajönni! Mit fog csinálni ott annyi ideig?

-Lenyugszik. Ne aggódjon. Most az a lényeg hogy lenyugodjon. És maga is. Hozok egy kis teát-állt fel.

Úgy döntöttem még egyszer felhívom Taemint. Kicsörög, de nem veszi fel.. mint ahogy az előbb sem....

Taemin szemszöge

Lejöttem egy kicsit inni a legközelebbi bárba. Kértem egy whiskey kólát és egy sört.. az nem árt meg ugye?
Közben észrevettem, hogy jött egy sms-em. Bomi nem hagy békén. Mindig hívogat. Nem akarok vele beszélni...

Nemtudom hol vagy, kivel vagy, de vigyázz magadra nagyon. Szeretlek.
Bomi

Én vigyázzak magamra? Ő mondja? Na mindegy..

Éppen a sörömet ittam, mikor megláttam egy ismerős lányt... Hyuna..

-Egy vodka naracsot kérnék! Köszi!-mondta a pultosnak, és épp észrevett. Na már csak ez hiányzott-ohh, szia Taemin! Hát te?-kérdezte nyávogós hangon.

-Hát én.. eljöttem kicsit inni...

-Oh, és miért? Látom ki vagy borulva Taemin macikám.. jut eszembe.. hol hagytad a barátnődet? Vagyis bocsánat.. a feleséged?-ült le mellém elég közel..

Már éreztem az alkohol hatását. Hyunara néztem, és megakadt a szemem dekoltázsán. Egyszerűen gyönyörű volt abban a ruhában. Feszült rajta, kidomborította elől, és hátul is azt amit kell.

-Na miaz macikám, tetszenek az ikreim?-simogatta meg kicsit melleit.

Nem, Taemin, ne hagyd magad becsapni!! Nem szabad!

-Ő otthon van.. és ha nem tudnád, most próbálom feldolgozni az imént hallottakat...

-Oh, miket hallottál macim?-simította meg vállam.

-Bomi terhes volt... és elvetélt. Menedzserem mondta... és Bomi nem mondta el nekem.

-Micsodaa?! Az a mindenit! Hát macikám, én nem maradnék együtt ezzel a nővel! Engem sokkal jobban megérdemelsz!

-És miért? Mondj rá okot kérlek-néztem rá.

-Hát, mert nekem legalább van mellem, és fenekem, nem mint Bominak.. és én jobb is vagyok az ágyban, hangosabban sikítok.. és még had ne mondjam tovább macikám. Majd megtudod a többit.

Közben odaadták Hyunanak az italát és pár perc múlva meg is itta az összeset.

-Figyelj Hyuna, én soha nem a fenékre meg az ilyen bazi nagy mellekre mentem.. Bomi az ideális, és nem beképzelt mint te. Pultos! Még egy whiskey kólát kérek!-szóltam oda.

-Pedig macikám mellettem sokkal jobb lenne a helyed. Minden nap meglepit kapnál-mondta.

Megkaptam a második italomat, és egy húzásra megittam. Nem érdekelt senki és semmi.

-Macikám, kérsz még? Meghívlak egyre.

-Nem.. nem kell Hyuna.. inkább hagyj békén!

-Hát rendben. Oh, vagyis nem. Tőlem nem szabadulsz!

Édes jó istenem.. miért jött ez ide? Vagy miért jöttem én ide...

Sziasztok!
Igen, Boginak éjjel jön az ihlet😂 ez naggggyon hosszú rész lett, és remélem hogy tetszik nektek!

Puszi:Bogi