Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

✨Huszonkettedik fejezet✨

Reggel hatalmas fejfájásra ébredtem fel. Kibaszottul másnapos voltam.. de emlékszem mindenre... hogy fogom Bominak elmondani?

-Hmm jóreggelt macikám.-ölelt át Hyuna mikor én kiszálltam ágyából és felöltöztem.

-Te mégis hová mész?

-Te mit képzelsz magadról?! Leitatsz engem, direkt azért hogy lefeküdjünk? Komolyan...

-De macikám maradhatnál hiszen biztosan fáj a fejecskéd..

-Jaj ne gyere már nekem ezzel a dumával. Hadj engem békén mostantól. Ja nem! Hanem az egész Shineet hagyd békén. Viszlát.-léptem ki házából.
Azt terveztem hogy nem megyek haza most... kell egy kis idő mire felfogjam mit is tettem

*Bomi szemszöge*
Aggódok Taeminért. Éjszaka nem jött haza, és a többiek is írtak neki üzenetet egyre sem válaszolt.

-Kérlek gyere haza bárhol is vagy.. hiányzol..
Állt levelemben. De nem írt vissza.

Délután még mindig nem volt itthon, kezdtem aggódni. A fiúk elmentek megkeresni, addig én bekapcsoltam a tvt ahol élőben ment egy rádiós műsor.

-Szép jónapot kívánok mindenkinek, én Choi Tzuyu vagyok a Jóreggelt Soul rádió műsorvezetője. Ma egy idol jött el hozzánk aki mesél minden napjairól. Köszöntsék az előttem lévőt, Kim Hyunat.

-Jóreggelt mindenkinek én Hyuna vagyok.

-Szóval Hyuna, milyenek mostanában a mindennapjaid?

-Hát, attól függ. Sok a munka, most éppen az új számomat készülöm kiadni.

-Hm. Értem. Ha jól láttuk akkor tegnap láttak téged és Lee Taemint a Shineeból. Éppen a lakásod felé tartottatok. Van valami köztetek?

-Oh.. hát ez igazán furcsa kérdés. Igen, tegnap elhívtam egy clubba ahol jól szórakoztunk, és egy hosszú este után megajándékoztuk magunkat éjszaka.

-Oh, értem tehát lefeküdtetek.

-Hát igen ha így is,lehet mondani.

Tátott szájjal néztem a tvt. Akkor mégsem Minhyukhoz ment?? Hogy lehet ekkora tahó?? És pont a születésnapomon?
Gondolom ezért nem mert haza jönni. Na megálj Lee Taemin kapsz te én tőlem hideget meg meleget.
Ki is kapcsoltam a tvt mert nagyon felhúztam magam ezen a dolgon. Most legszívesebben összetörtem volna mindent ami az utamba állt.

Ajtó nyitódást hallottam a nappali felől. Lementem és akkor megláttam őt.. közeledni kezdett felém, de én hátráltam.

-Mi a baj baba?

-Te csak ne babázz itt nekem! Inkább becézd így akivel hemperegtél éjszaka! Mert Lee Taeminnek olyan balfasz barátnője van hogy nem engedi meg őfelségének hogy minden nap az ágyba vigye.

-Ezt most miért mondod Bomi? Megijesztesz..

-Hogy miért? Ma volt a rádióban ez a mocsokláda és elmesélte a műsorvezetőnek hogy mennyire jó volt az estétek, meg valami clubba voltatok... és azt is mondta hogy lefeküdtetek.. ez igaz?

Taemin lehajotta fejét. Tudtam..

-Őszintén. Igaz vagy sem? Hm? Válaszolj már ha kérdezlek az isten szerelmére!-ordítottam.

-Igen igaz! De ő itatott le engem, és nem tudtam ellenkezni. Sajnálom Bomi nem akartam...

-Soha többet nem akarlak látni Taemin. Elegem van belőled.-mentem fel szobámba és dobáltam ki Taemin cuccait a fiókból és szekrényekből.

-És mondjátok fiúk.. ti erről tudtatok?-néztem a többiekre. Meg sem szólaltak de így is tudtam hogy ők is egész végig tudták..

-Hmm.. nem lepődtem meg. Tudjátok mit? Még egy huzásotok van, és repülök innen. Szerencsétek van hogy ilyen türelmem van. Mert más már rég elment volna közületek. Te meg pakold össze a mocskos cuccaidat, aztán fáradj vissza a szobádba.

Visszamentem a szobámba és hangosan becsaptam az ajtót... lecsúsztam a földre és hangosan sírni kezdtem..
Ugyan olyanok vagytok mind ketten. Mind két tojás.

*Taemin szemszöge*
Na erre számítottam.
Huh, de elegem van már mindenből.... de ebből a nőböl meg aztán kurvára.
Bementem a szobámba és elkezdtem törni és zúzni mindent. Felbúrítottam mindent, a falat is teljesen tönkretettem. Közben bejöttek a srácok is. Na már csak ti kelletek ide.

-Taemin te normális vagy? Nézd meg mit tettél!-nézett körbe Jonghyun.

-Ez a Hyuna tényleg nem normális.. valamit csinálnunk kellene hogy békén hagyja Taeminet.

-Nem! Nem kell semmit, mert én is már százszor megpróbáltam mindent! De sosem ment. Legjobban magamat utálom. Átvertem Bomit pont a születésnapján.. hogy lehetek ennyire tuskó?-túrtam hajamba idegesen.

-Hát ha elmegy Bomi akkor nincs más választásunk mint..-kezdett bele Minho.

-Semmit! Mert Bomi itt marad és kész. Én még mindig szeretem és próbálom összehozni újra a kapcsolatunkat.

-Hát akkor sok sikert haver..

-De Taeminee-jött mellém Key-miért tetted? Miért mentél el?

-Azt mondta ha elmegyek akkor békén fog hagyni! De nem így lett.  Most hagyjatok egyedül egy kicsit légyszíves.

A többiek bólintottak, és kimentek a szobából. Már nem is szobának lehetett nevezni hanem inkább szeméttelepnek.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro