˙Taehyung POV˙

Minhee ujjai szorosan az enyémek köré fonódtak, az anyja esküvőjének szertartásán. Nem tudtam, hogy pontosan miért ilyen ideges rögtön a legelején a dolgoknak, amikor a szertartáson igazán kevesen voltunk. Minhee szerint az anyja inkább a bulizást preferálja az esküvőiből, úgyhogy tényleg csak a szűk családot szokta a szertartásra is meghívni, mindenki mást meg a lagzira.

Minhee a legkevésbé sem volt szívbajos, amikor három hónappal ezelőtt közölte az anyjával, hogy vele és Jennievel együtt tíz emberrel érkezik Jejura. Azt mondta, hogy az összes barátját el akarja hozni, így szemrebbenés nélkül várta el, hogy az anyja beleegyezzen. Jennie vállszélességgel mellette állt és közölte, hogy ha ezt akarta, akarja is rendesen. Chinhea-ssi pedig csak egy hatalmas kamumosollyal az arcán azt mondta: rendben van. Legalábbis a lányok így mesélték tegnap a repülőtéren, amíg vártunk a beszállásra.

Ha lehet mondani, mikor megláttam Minhee nagyszüleinek a Jejui „nyaralóját" még jobban elképedtem, mint a Busani villájuk láttán. De nem csak én, a többiek is.

- Nahát, Minhee! – próbálta összecsukni Lisa a száját a döbbenettől. – Ezt nevezik a nagyszüleid nyaralónak?

- Aha. Ki szokták adni a szobákat rendezvényekre, meg ilyenekre. – vonogatta Minhee a vállát, miközben megtámaszkodott a bőröndjén. – Tíz szoba van az első, második és harmadik szinten is. Hátul egy hatalmas kert medencével, meg ilyenekkel.

- Wellness központ? – érdeklődött Jisoo, habár ő nem volt, annyira elalélva, tekintve, hogy a szüleinek szállodaláncuk van szerte Dél-Koreában.

- Jobb szárny. – bökött Jennie az említett irányba. – Még kérdés?

- Nincs. – zengtük kórusban és jobbnak láttuk, ha elindulunk megkeresni a szobáinkat.

Mint kiderült öt szobát kaptunk az első szinten, ugyanis az összes szoba kétszemélyes volt. És mivel mindenki a párjával érkezett, így mindenféle balhé nélkül meg tudtuk oldani az elszállásolást.

A szertartás a Jejui városházán volt, ahová csak én és Kai kísértük el a lányokat, míg a többiek nagy valószínűséggel a wellness részleget élvezték, vagy készülődtek az esti partyra.

- Jól vagy? – öleltem magamhoz Minheet a derekánál fogva, mikor kiértük az épület elé a szertartás után.

- Persze. – bólintott nevetve. – Csak fejben azt számoltam, hogy ez vajon hányadik házassága anyámnak?

- Jó kérdés. – értett egyet vele a hozzánk lépő Jennie, aki szorosan fogta Kai kezét. – De szerintem össze sem tudjuk számolni, mert nem tudjuk mennyi esküvője volt mielőtt megszülettünk!

Mind a négyen felnevettünk, majd bevártuk a lányok nagyszüleit, akikkel egy limuzinban mentünk vissza az apartmanhoz. Minhee nagymamája elárulta nekünk, amíg visszafele mentünk, hogy a lánya két dologhoz ért ezen a világon nagyon: hogy kifogjon pénzes pasikat és, hogy jó esküvőket szervezzen. A két lány ezzel egyetértve itták meg az első pohár pezsgőjüket, mondván legalább a buli jó lesz, ha már ehhez ért az anyjuk.

Mivel a szertartást délelőttre tették bőven volt időnk az este hatkor kezdődő lagziig, így úgy döntöttünk csatlakozunk a szaunázó, valamint jacuzziban popsijukat áztató barátainkhoz.

- Milyen volt a szertartás? – kérdezte Rosé, amint bemásztunk mellé és Chanyeol mellé a jacuzziba, Minheevel.

- Tűrhető. – fintorgott Minhee elhelyezkedve a buborékok között. – Igazából ugyanolyan, mint az eddigiek.

- Mikor voltál utoljára esküvőn? – érdeklődött Chanyeol, aki mivel már november óta egy párt alkotott Roséval, hivatalosan is a társaságunk oszlopos tagja lett, így mindent tudott, amit kellett neki.

- Szerintem másfél éve. – töprengett el kicsit Minhee. – De az nyáron volt Thaiföldön. Tengerparti esküvő volt, de, ami a legszomorúbb, hogy nem is emlékszem, anyám, akkori vőlegényére, pedig szerintem majdnem egy évig velük éltem utána.

Hitetlenül elnevettük magunkat, és inkább áttereltük valami másra a beszélgetést. Egy órával később éreztük elérkezettnek a készülődést, úgyhogy elbúcsúztunk és felmentünk a szobánkba meg szárítkozni és átöltözni.

- Gyönyörű vagy, ugye tudod? – mértem végig tetőtől talpig a barátnőmet, aki az egyik kistükörben helyezte éppen a fülbevalóját a fülébe. Mögé lépve átkaroltam a derekát és a hasán összefontam az ujjaimat. – Nem zavar, hogy te leszel a legszebb lány lent a többiek között?

- Nem zavar, mert a legdögösebb pasival érkeztem. – vont lazán vállat. – Anyám hülye barátnőinek a lányai meg fognak érted halni!

- Szomorú. – fúrtam az arcomat a hajába, amit egy kis kuncogással díjazott. – Engem csak egy lány véleménye érdekel, ő róla pedig pontosan tudom, hogy meghal értem.

- Ne legyél te, abban olyan biztos! – csapott a kezemre, majd egy pillanat alatt szembefordult velem. – Nem vagyok az a haldoklós fajta!

Nem foglalkozva a bugyuta kis játékunkkal, nemes egyszerűséggel megcsókoltam őt, Minhee pedig engedve magának a nyakam köré fonta a karjait. Egymás kezét fogva hagytuk el a szobát, hogy elinduljunk a belső udvaron megrendezett lagzira.

- Jagi – szólítottam meg a nyugodtan mellettem lépkedő lányt. – Mégis hány ilyen lányra számíthatok, odalent?

- Legalább hatra. – mondta, mire egy kissé lesápadtam. – Tizenhat és tizennyolc év között vannak, nem kell félned tőlük, mert a nyávogáson és a pucsításon kívül semmit nem csinálnak.

- Nem flörtölnek?

- Ha flörtölnek, kitekerem a nyakukat. – közölte, én pedig döbbenten néztem rá. – És lesz segítségem, mert van egy olyan érzésem, hogy a lányok sem néznék szívesen, ha a fiúikkal flörtölnének!

A szemem elé beugrott egy kép, amin mind az öt lány megtámadja a hat kiskamaszt, akik szemet vetettek a fiúikra. Egy pillanatra nem is tudtam eldönteni, hogy tetszik-e a képzeletem vagy sem. Mindenesetre, arra semmi szükségem nem volt, hogy egy kicsi lány kikezdjen velem, és nem csak Minhee miatt, hanem úgy alapból nem akartam volna. Korábban, amikor még nem ismertem a barátnőmet, volt balszerencsém pár magát idősebbnek képzelő lánykához, akik olyan szemérmetlenül nyomultak rám, hogy komolyan elgondolkoztam felhívom a szüleiket. Sőt, még Sehun is elég csúnyán lerázta őket, mondván kiscsitrikre nincsen neki szüksége.

Azt hittem Kim Chinhea lagzija valami hatalmas puccos dolog lesz, de kellemes csalódtam, amikor csak körasztalokat pillantottam meg és egy hatalmas táncteret messze a medencétől. Néhány girlandot, virágokat láttam kifüggesztve, de a csicsástól elég messze állt.

- Nézd, ott vannak Baekhyunék! – mutatott az udvar közepe felé Minhee, amikor megpillantotta az ismerős fiút, aki a barátnőjével ácsorgott Kai és Jennie társaságába.

Karácsony után sikerült viszonylag sokszor összefutnunk vele és a barátnőjével, Yunával, viszont a bátyjával csupán egyszer sikerült egy vacsorát összehoznunk, mert sokszor kellett neki külföldre utaznia, elintézni a gyógyszergyár ügyeit. Baekhyun viszont örömmel fogadta a meghívásinkat, ezért nagyon hamar összebarátkoztunk vele is és Yunával is, aki külsőre valóban hasonlított Minheere, személyiségre, azonban inkább Jennire ütött. Bolondos volt, és édesen furcsa, pont olyan, aki tökéletesen illett Baekhyunhöz.

- Sziasztok! – köszöntött a Byun srác minket, ahogy észrevette, hogy odaértünk. – Ah, Taehyung a szemem! Túl jól festesz öltönyben! – tette a szeme elé a kezét.

- Nekem mondod? – húztam el a számat zavartan. – Mikor megláttalak messziről csokornyakkendőben hirtelen dobni akartam Minheet, hogy inkább veled legyek!

- Most, hogy mondod. – fordult Baek Yuna felé. – Jobb lenne, ha mostantól külön folytatnánk. Nekem valaki más jön be.

- Felőlem. – vont vállat lazán Yuna. – Én titokban úgyis összejárok Minheevel. Szerinted miért nem veszem fel a telefont neked tíz óra után?

Mielőtt folytathattuk volna a belsős poénunkat, kitört belőlünk a röhögés, ami után normálisan is köszöntünk egymásnak, és beszélgettünk egy pár szót mielőtt leültünk volna vacsorázni. Ahogy Minheere néztem, aki éppen Yunával váltott pár szót, örültem neki, hogy kicsit lazábban kezeli a helyzetet, mint karácsonykor. Nem tűnt idegesnek, vagy zavartnak. Végre olyan lett, amilyennek lennie kell. Eltűnt belőle a szorongás és felszínre engedte a valódi, imádnivaló, játékos énjét, amit mindenki imádott. Főleg én.

Sziasztok babák! 

Lenne hozzátok kettő darab kérdésem. Az első, hogy kíváncsiak lennétek-e a következő sztorim fülszövegéhez. A második pedig csak egy szimpla kíváncsiság: ki a biasotok az Exobol, BTSből és Blackpinkből? Írjátok meg nekem ha gondoljátok, és ha szeretnétek én is leírom az enyéimet! Addig is vigyázzatok magatokra, legyen szép napotok:

Puszi: Szeszih <3