Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

A látogató

A látogató

Mire az ismerős idegen felnézett, majd elmosolyodott.

- Na b@zd meg!- csúszott ki a számon.

- Mióta beszélsz ilyen csúnyán?- közeledett felém.

- Neked is szia!- forgattam a szemem- Mit keresel itt?- tértem a lényegre.

- Téged- válaszolta egyszerűen.

- Colton- szólítottam meg- Most éppen nem túl alkalmas...

- Miért?- kíváncsiskodott.

- Azért mert kib@szott fáradt vagyok és pár óra múlva már a Maliboo-ban kell lennem...- magyaráztam gesztikulálva.

- Tehát van egy kis időd- kacsintott rám, mire elővettem a mérges tekintetem.

- Oké- nevettem fel hisztérikusan- Vagy bejössz velem a lakásba és talán tudunk 10 percen keresztül folyamatosan kommunikálni, mielőtt elaludnék, vagy elhúzod a csíkot- vázoltam fel a lehetőségeket ingerülten. Ja, asszem kéne egy cigi.

- Próbálkozzunk meg az elsővel- biccentett.

Az ajtóhoz léptem, majd elfordítottam a zárban a kulcsot. Szinte beestem a nappaliba, miközben Colton követett.
Miután leszenvedtem magamról a cipőmet, mert miért is használjam a kezeimet(?), lehuppantam a kanapéra és törökülésbe helyezkedtem.

- Na szóval?- pillantottam rá kérdőn.

- Csak beszélgetni szeretnék...- ült le mellém.

- Akkor hajrá!- intettem neki, amolyan "rajta" módon.

- Megváltoztál- állapította meg.

- Jól látod!- helyeseltem.

- De nem biztos, hogy a javadra- ingatta a fejét.

- Figyelj Terro!- böktem meg a mellkasát- Már ilyen vagyok. És jobb lenne ha ezt mindenki elfogadná, te és Jason is! Így érzem jól magam. Talán nem ez a legmegfelelőbb életmód, de az enyém- oktattam ki.

- Hogy történt mindez?- sóhajtotta.

- Fogalmam sincs- kacagtam fel kínomban- Másfél éve, a távozásod után eléggé kivoltam...- nem akartam kamuzni neki, vagy bármi más, hamis mesét beadni- Jasonnel elég közel kerültünk egymáshoz, ha érted, hogy értem... és ekkor jöttem rá, hogy tök jó a szex.
Illetve kb. 3 hónapra rá ismerkedtem meg Maiával is, aki rászoktatott a dohányzásra, illetve alkalmankénti alkoholizálásra- magyaráztam.

Colton figyelmesen hallgatta a mondókámat, miközben én arcát vizslattam, melyen csupán egy érzelem tükröződött, a düh.

- De te sem vagy már ugyanaz- közöltem.

- Lehet, viszont nem vagyok egykori önmagam szöges ellentéte- felelte kimérten.

Elegem volt. Hosszú volt ez a nap és legszívesebben most azonnal úgy beb@sztam volna, a Maliboo-ban, hogy azt sem tudom ki vagyok.
Meguntam, hogy mindenki folyamatosan azzal jön, hogy "megváltoztam", meg minden sz@r, de nem érdekel.
Akiknek fontos vagyok, azok elfogadnak így is.
Miután gondolatban ezt mind összegyűjtöttem, Coltonnal is megosztottam, aki csak egy bűnbánó tekintettel reagált a kirohanásomra.

Felpattantam a szófáról, majd a konyha felé indultam. Le kellett nyugodnom...
Kinyitottam a felső szekrénysor egyik ajtaját és elővettem egy szál cigit. Kiléptem az teraszra, melyet virágok és egyéb zöld növények borítottak. A kis, üvegasztalon hevert a gyufa. Én ezt használom, tudom elég régimódi és nem túl praktikus, de szeretem.
Felvettem, majd meggyújtottam a számból kilógó cigarettát.
Hihetetlenül jól esett.

- Rachel- szólított meg Colton- Sajnálom.

- Én is- fújtam ki a füstöt- Túlreagáltam.

- Megértem miért- bólintott- Csak aggódom...

Hirtelen a kép összeállt. Jas, a telóm és Colton váratlan felbukkanása.

- Jason hívott ide, ugye?

- Ő csak elmondta, hogy milyen is lettél. Magamtól jöttem- mosolyodott el halványan.

- Most hálálkodnom kéne?- gúnyolódtam.

- Ha szeretnél...- vonta meg a vállát.

- Nem, kösz- utasítottam el.

Miután elnyomtam a csikket, előrefordultam és úgy figyeltem a gyönyörű tájat, melyet a ház, dombtetőn való elhegyezkedésének köszönhetett.
Nem sokkal később Colton is leült a mellettem lévő székre, és csak némán csodálta a látványt.
A nyugodt hangulatot a csengő éles csörgése zavarta meg. Feltápászkodtam, eddig kényelmes ülésemról, majd a bejárat felé indultam, Coltonnal a nyomomban, aki megtorpant a kanapé mellett, és onnan figyelt.
Gondolkodás nélkül kitártam az ajtót, majd hirtelen két ajak tapadt a számra.
Trev köszöntő csókja hosszabbra sikeredett, mint terveztünk és kizárolagosan Colton zavart krákogása miatt váltunk el.

- Ez ki?- kérdezték egyszerre, egymást végigmérve.

- Colton- Trevor, Trevor- Colton- mutogattam.

- Bővebben?- elégedetlenkedtek.

- Colton, az exem. Tervor, a srác, akivel szexelek- fejtettem ki unottan.

- Akkor gondolom most nem alkalmas egy menetre...- suttogta a fülembe Trev.
A hangja... Kib@szottul vonzó. Legszívesebben elküldeném Coltont egy időre, de inkább nem... Azért ennyire én sem vagyok bunkó.

- Sajnálom- néztem fel rá őszinte szomorúsággal az arcomon.

- Megértem- bólintott- Majd holnap- kacsinott rám.

- Még szép- nyomtam egy puszit az állára.

Colton újra köhögni kezdett. Azt hittem lecsapom. De most komolyan?! Rohadtul idegesítő volt.
Hátra fordultam és egy mérges pillantást lövelltem felé, mire befejezte.

- Látom zavarok...- jegyezte meg Trevor.

- Nem, - csóváltam meg a fejem- csak már nagyon rég találkoztunk.

- Szerintem megyek, Rach- biccentett az ajtó felé. Neeee!- Örültem- intett Coltonnak, majd magához vont egy búcsúcsókra és távozott.

- Gonosz vagy- mondtam durcásan Coltonnak.

- Csak nem szimpatikus...- jelentette ki.

- Hát...- nevettem fel- nekem az.

Levetettem magam a kanepéra és benyomtam a TV-t.
Jaaaj, drága Colton... fogalmad sincs arról, mennyire nem érdekel a véleményed...
A képernyőn Sponge Bob alakja jelent meg. Yaaay!

- Nem ülsz le?- kérdeztem Coltontól.

- De- válaszolta, majd felemelte a lábaimat, lehuppant a helyére és az ölébe vette azokat.

- Idegesítesz- közöltem.

- Reménykedtem benne- kacagott fel.

- De most komolyan...- egyenesedtem ki- Miért jöttél?

- Miattad- felelte röviden.

- Nem hinném- ingattam a fejem- Inkább a lelkiismereted tehet róla...

- Talán igazad van- ráncolta a szemöldökét- De nem ez a lényeg...

- Talán igazad van- utánoztam a hangját- A lényeg most az, hogy fél 8 van és 9-re kell a Maliboo-ba érnem- pillantottam az órára.

- Te bulizni akarsz?- mintha meglepődött volna...

- Nem csak akarok. Fogok is- szögeztem le.

- Akkor elkísérlek...- ajánlotta, de inkább hangzott kijelentésnek. Kis naiv... Ez a Maiboo...

- Nincs jegyed- állapítottam meg.

- De vannak kapcsolataim- hajolt közelebb és az arcomba vigyorgott- Ismerem a tulajt... Jóbarátom.

- Felvágós...-ráncoltam a szemöldököm, majd felálltam a kanapéról- Most ha megbocsájtasz, ha nem... megyek készülődni.

Felsiettem a szobámba, lezuhanyoztam, majd a ruhásszekrény előtt álldogálva agyaltam azon, hogy mit vegyek fel. De ezt elég rövid idő alatt meguntam, így csak lekaptam valamit a vállfáról, majd belebújtam. Fekete koktélruha és sportcipő... Mert miért ne?
A hajamat csak kifésültem és kiegyenesítettem.
A tükörnél illegettem magam és azon gondolkodtam, hogy felvegyek-e ékszert, vagy ne, mikor Colton kopogott.

- Ha 9-re akarsz odaérni, ennél gyorsabbnak kell lenned!- kiáltotta, mire én csak megforgattam a szemem. Kis türelmetlen...

- Maia!- ordítottam teli torokból, mikor már a bár előtt állva vártuk őt. Mit ne mondjak... Coltonnal akkor sem beszélgettünk a kocsiban, amikor még együtt voltunk... hát még most!

- Rach!- ugrott a nyakamba- Ez ki?- mutogatott Colton felé mohón vigyorogva.

- Maia- Colton, az exem. Colton- Maia, a legjobb barátnőm- ismertettem meg őket egymással.

Miután végre bejutottunk a Maliboo-ba örömmel konstatáltam, hogy nekem volt igazam a hely stílusát illetően. Mindenhol neon csövek világítottak. A padló fényes, szürke színben pompázott, a falakkal egyetemben és rengeteg volt a tükör.
Maia táncolni szeretett volna, ezért ő a parkett felé vette az irányt, velem ellentétben, én ugyanis az egyik megüresedett székhez igyekeztem a pult előtt. Elhelyezkedtem rajta, majd a mixerhez fordultam.

- Mit kérsz kislány?- mosolygott. Kislány! Ettől röhögnöm kell...

- Valami erőset- legyintettem.

- Nem hinném, hogy ezt kéne...- szólalt meg a mellettem ácsorgó Colton.

- Még jó, hogy nem templomban vagyunk- pillantottam fel rá.

- Rach...

- Csssss- csitítottam- Csak élvezni akarom- jelentettem ki, majd egy levegőre megittam az elém tett löttyöt.

Colton csak aggódó tekintettel figyelt engem és arról beszélt, hogy az alkohol nem túl egészséges... Ki nem sz@rja le?!
Lehet, hogy Colton unalmas kioktatása is közrejátszott, de lehúztam vagy 7 pohárkával abból az italból.
Talán, a gyakorlat teszi, de alapjáraton jól bírom a piát, viszont ez, egyből a fejembe szállt.

- Colton...- piszkáltam az ingjét, mire lehajolt, hogy a szemembe nézhessen- Akarok... akarok egy rózsaszín macskát...

- Eleget ittál- állapította meg, majd felsegített- Gyere!

- Nem megyek sehova- torpantam meg- Nekem kell egy pink kiscicaaaa- nyafogtam kislányosan.

- Kapsz egyet- bíztatott Colton.

- Igen?- kaptam fel a fejem- Ugye nem versz át?

- Sosem tenném.

- Megint...- motyogtam.

- Sajnálom- húzott magához és megölelt.

Olyan nyugodt volt. Simán el tudtam volna aludni, ha... ha nem dobom ki a taccsot.
A "róka-party" után, az este további része homály...

Sziasztok! Meghoztam az új fejezetet ;) remélem tetszett :D
A kövi részt még nem tudom mikor hozom, de nemsokára kezdődik a szünet, így több időm lesz ;)

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro