41.fejezet
Alec sokkos állapotban ült a földön. Nem moccant, én így kihasználva a helyzetet, elléptem tőle, Claryéket keresve. Hamar megtaláltam őket.
-Minden oké?-kérdezte Jace, miközben fél karjával átkarolt.
-Sikerült megállítanom Alecet.-válaszoltam, de tudtam, hogy nem erre gondolt. Nem akartam az érzéseimről beszélni. Márha még maradtak olyanjaim, azok után ami történt.-Hol van Meliorn?-váltottam témát.
-Izzy vigyáz rá.-fintorgott Clary, mire elmosolyodtam.
-Viszont, mielőtt eljutattnánk Meliornt a Tündérek Udvarába, előtte vissza kellene kísérnünk Simont a DuMort Hotelbe. Van egy olyan érzésem, hogy most hosszabb ideig nem fogjuk látni egymást. -tette hozzá a vöröske.
Mi Jace-szel persze szívesen elkísértük. Egyikünk se akart visszamenni az Intézetbe Lydiához, Alechez, meg a Klávéhoz.
Simon és Clary érzékeny búcsút vettek egymástól. Engem addig Jace ostromolt aggódó tekintetével.
-Mi az, öcsi?
-Tudom, hogy nem vagy rendben. És direkt nem mondod el, mert nem akarsz minket terhelni vele.
-Honnan tudod?-kérdeztem, de tudtam, hogy természetesen igaza volt.
-Mert Herondale vagy. Én is az vagyok, és én is pont ilyen vagyok.
Könnyek szöktek a szemembe amiatt, hogy Herondale-nek nevezte magát. Úgy éreztem, hogy büszke a családnevére annak ellenére, hogy a Herondale-ek nem olyan nemes és tökéletesek, mint a Lightwoodok.
Visszamentünk Meliornhoz és Isabelle-hez. Miután szépen elváltak egymástól(fúj), Meliorn Clary felé fordult.
-Hallottam, hogy a te egyesítetted az Alvilágiakat a megmentésemre.
-Izzy segítsége nélkül nem sikerült volna.-válaszolta Clary.
-Csak szerénykedik.-nézett rá gyengéden Jace.-Mostmár igazi Árnyvadász.
-Ma több Árnyvadász is meglepetést okozott nekem. Mindent kockára tettél, hogy egyesíts minket. Pont ezért egy ajándékot ajánlok fel. Sajnos a te apádat nem tudom megkeresni veled, de a te....-nézett rá Jace-re.-segítődet igen.
Értetlenül néztem rá. Arra gondol aki Jace-et nevelte 9 évig?
Öcsémmel összenéztünk...és eldöntöttük, hogy muszáj kiderítenünk, hogy ki az. Akármi az ára.
-Srácok, azok után, amiket megtetettek értem, ennyit beválalok értetek.-mondta Clary, mire hálásan néztünk rá.
-Akkor kövessetek Árnyvadászok. Egy kis séta még előttünk áll.
Egy tündértisztásra értünk. Minden ragyogóan zöld volt. Tipikus tündér lakta táj.
Meliorn elmagyarázta Clarynek ezt a helyet.
-De mi köze van ennek Jace nevelőapjához?
-A nyakláncod miatt jöttünk ide. Ugyanis egy Portál darabja.
-Mondj valamit, amit nem tudunk.-morogtam, mire Jace oldalba bökött. Biztos azért, mert hogyha már segít nekünk, legyünk kedvesebbek vele. Bocsi, nem vagyok hangulatban.
-Hogyan is működik pontosan?-kérdezte Meliorn.
-Ha megérintem, és gondolok valakire, akkor látom, hogy hol van.
-Nos, te nagy Portálszakértő Árnyvadász-nézett rám a tündér-meg tudnád mondani, hogy miért viseledik másképp ez a Portál szilánk, mint a többi?
Dühösen fujtattam egyet. Utáltam a tündérek modorát.
-Az átlagos portálok olyan helyekre visznek, ahol már voltál. Ez korábban nem jutott eszembe.-válaszoltam.
-Látom Isabelle az okos a családotokban.-szivatott minket Meliron, mire összehúzott szemekkel néztem rá.
-A Portál darab azért működik így, mert egy másik dimenzió darabja.-kezdett bele Meliorn.
-Egy másik dimenzió? Ami odavisz ahová akarjuk?-kérdezősködtem.
-Ha megtalálod a Portált a másik dimenzióban, akkor megtaláljátok a nevelőapát is.
Elértünk két fához, amelyek egymásba karolva álltak. Ahogy azt Meliorn elmesélte, itt keresztezi a Tündérek Birodalmát a másik dimenzió.
-Hogyhogy a Klávé erről nem tud?-kérdezte Jace.
-Ugyanis ez a legjobban őrzött titkunk. Csak a tündérek tudhatnak a létezéséről.
-Akkor miért mutatod meg nekünk?-kérdezte Clary.
-Az életemmel tartozom neked. És nem szeretek tartozni.
-Mi lenne ha a Tündérkirálynő rájönne?-érdeklődtem.
-Kivégeztetne.-mondta nemes egyszerűséggel Meliorn.
-Akkor szuper óvatosak leszünk.-ígérte meg Jace.
-Ne beszélj többes számban. Csak Clary mehet át.
-De ő hogy fogja megtalálni az ÉN nevelőapámat?-akadt ki az öcsém.
-Hagyjad, Jace. Igaza van. Clary pedig ügyes, meg fogja találni.
Meliorn megnyitotta nekünk a dimenzió kapuját.
-Egy jó tanács, Clary Fairchild.-szólt Meliorn-Ne időzz túl sokat ott. Lehet, hogy tetszeni fog, amit látsz, de ettől függetlenül találnod kell egy indokot, ami visszahoz ide téged, amint megtaláltad azt, amit keresel.
-Megvan az indok.-mosolygott Jace-re a vöröske. De cukik....ja, nem. Nyálas.
-Sok szerencsét Clary.-mosolyogtam rá.
-Mi itt várunk.-biztatta Jace is.
Clary mégegyszerb hátranézett, majd átlépett a kapun.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro