Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

2.fejezet

Alec az íját emelte le éppen a helyéről. Fekete dzsekit, farmert, és bakancsot viselt, ami teljesen kiemelte sápadt bőrét. Lesütöttem a szemem, küldtem felé egy gyors mosolyt, majd a szeráfpengém után nyúltam. Ekkor megfogta a csuklómat, majd az államat emelte fel. Fürkésző tekintettel nézett rám. Mielőtt teljesen elvesztem volna a kék tekintetében, nekem szegezett egy kérdést:
-Jól vagy? "Ha te azt tudnád, hogy mennyire"-gondoltam.
-Persze, minden rendben. Milyen démonnal van dolgunk?-váltottam gyorsan témát.
-Alakváltó, egyszerű démon. Legutóbb a rendszerünk a Sympton Streeten látta. A Pandemonium felé halad.
-Alvilági klub. Hova máshova...-forgatta a szemét Jace.
-Ugyanmár...csak nem lesz olyan rossz...-csavargatta egy tincsét Izzy, csábítónak szánt tekintettel. Mi hárman csak forgattuk a szemünket.
-Szerintem érdemes lenne szétválnunk. Alec, te kezdesz, Izzy, te a tetőkön követed, én Aleckel megyek, Jace, te várj a Pandemonium kapujában, onnan simán meglesz, odabenn elintézzük.-vázoltam a tervemet.
-Álca?-kérdezte Jace.
-Jaj öcsi, ne legyél szánalmas...láthatatlanság plusz blokkolás.-vigyorogtam rá. Erre ő játékosan oldalba bökött, én meg belebokszoltam a vállába.
-Elég a játékból. Menjünk-szólt közbe Alec teljesen komoly arccal. Nevetve néztem rá, erre egy apró mosoly jelent meg a szája jobb sarkában. "Életcélom teljesítve"-gondoltam magamban. Mindenki magához vette a fegyvereit, majd elindultunk kifele az Intézetből.
Szétoszlottunk, ezért Aleckel indultam el a kijelölt helyre. Csöndbe ballagtam mellette, de egyszerre csak szúró érzést éreztem a bal karom alsó részén.A parabatai rúna.
- Hé, hé. Mi a baj?-fogtam meg a könyökénél.
-Semmi.-nézett rám furán.
-Alec, alábecsülöd a kötelékünket.Érzem, hogy valami van.
Élesen szívta be a levegőt, majd lassan mélyen a szemembe nézett, amire teljesen beleremegtem.
-Figyelj, elmondom majd a küldetés után, oké?
-Oké.-fordultam el tőle, majd megláttam egy idősödő férfit, aki határozottan ballaggott a klub fele.
-Azt hiszem, megvan a barátunk-intettem a fejemmel a démon fele. Alec elmosolyodott, majd határozott léptekkel elindultunk utána.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro