Az elmúlt egy hétből 3 napot töltöttem még Sierránál.
Pénteken elmentünk megnézni a helyet ami élőben mégjobban tetszett mindenkinek így kibérelték. Brent szerencsére hazáért,így ő is láthatta azonban a szervezés minden más részletéből kivonta magát és menyasszonyára bízta. A közös otthonuk már csak a beköltözésre vár, amivel várnak az esküvő napjáig.
Szóval minden simán halad,a menyasszonyi ruha kiválasztva már csak a koszorúslányoknak szánt ruha hiányzik.

Ma viszont félretettem picit Sierra esküvőjét, és én megyek randizni.Randizni. A sráccal a Chanel új parfümjének forgatásán találkoztam, a neve Jason és...oké nem sokat tudok róla, de nem az ágyába bújok csak egy házibuliba hívott el. A bulit az egyik ismerőse tatja, és aztmondta nem szívesen érkezne egyedül és mivel nagyon kedvel engem arra gondolt elmehetnék vele.
Igent mondtam,úgy sincs jobb dolgom és rám fér egy kis szórakozás.

-Ne dobd le a bugyid egy vad felelsz vagy mersz közben, bébi!-kötekedik Sierra miközben a tükörnek támasztott telefonomon facetimeon csevegünk. Megforgatom a szemeimet majd egy kis highlightert teszek az arcomra és a kamerába vigyorgó barátnőmre nézek.
-Nem dugni megyek, Si! Ez csak egy buli!-állok fel majd a gardróbomba megyek kiválasztani az este viseli szánt ruhámat
-Jojo tudom te jo lány vagy, nem kötnél ki senki ágyában!-mondja és szinte biztos vagyok benne hogy megforgatta a szemeit.
Két ruhát a kezembe véve lépek a kamera elé és mutatm fel őket várva a válaszát
-A bal!-mondja mire felemelem a balkezemben lévő bézs színű lenge fazonú ruhát -Nem az a bal! Nekem bal!-tiltakozik hangosan mire elnevetem magam. Így a bézs ruhát visszaviszem a szekrénybe,majd a vállfán lévő bordót húztam fel.

Még egyszer végigmentem a derekig erő szőke hajamon a hajvasalóval majd beleléptem a fekete magassarkumba. Ajkaimon megigazítottam a bordós rúzst,ami elég durván hat viszont a szememen lévő kevés sminkkel pont egyensúlyban van.

A csengő abban a pillanatban szólal meg,hogy fekete Chanel kistáskámba dobok egy csomag rágót majd a rúzsom. Elköszönök Sierrától aki a lelkemre köti,hogy holnap hívjam és érezzem jól magam.

Az ajtóhoz tipegek miközben a telefonomat is a táskámba rejtem. A bejáratnál ott áll Jason. Nem vitte túlzásba, farmert visel egy feher pólóval míg én úgy kinyaltam magam mintha díjátadóra mennék. Mindegy. Aztmondják kiöltözni sosem lehet. Jason rövid szőke haja az ég felé mered, és nem is értem magam miért nem hoz lázba.

-Jól nézel ki!-dícsér meg miközben az autójához sétálunk.
-Köszönöm!-mosolygok rá majd beszállunk. Az út elején még beszélgetünk,kinek milyen napja volt és egyéb felettébb érdekes dolgok azonban a beszélgetés egy idő után lapossá válik ahogy a hangulat is. Maradtam volna inkább otthon sorozatot nézni.

Szó sincs róla,Jason nagyon rendes srác de valahogy nincs meg kettőnk közt az a kémia aminek kéne lenni. Legalábbis a részemről biztos.
-Kinek a partija is ez?-fordulok felé ezzel megtörve a csendet.
-Jack Gilinskiy-é, most költöztek ide a barátnőjével és vettek egy hatalmas házat!Nem viccelek, óriási !-néz rám a végén nevetve.

Körülbelül 15 perc múlva egy valóban hatalmas ház előtt parkol le ahol mar rengetek autó áll. Kiszállunk majd Jason a kapuban álló biztonsági őrnek bemondja a nevünket aki akkor egyből kedves arcra váltva beenged minket. Egymás mellett lépkedünk majd a nyitott ajtón csak úgy besétálunk.

-Keressük meg Jacket!-fogja meg a kezem amit egyből elhúznék viszont más esélyem nincs átjutni a tömegen. A táskámat szorítva sietek az előttem haladó szőkeség után, aki egyszercsak megtorpan egy sötét hajú magas srác előtt.
-Helló haver!-ölelik meg egymást
-Ki ez a szépség akivel érkeztél?-fordul felém mosolyogva
-Brooklyn Adams vagyok!-mosolygok
-Jack Gilinskiy!-mosolyog ő is majd két puszit adunk egymásnak
-Sasha! Welcamdrinket a vendégeknek!-szól oda egy kb 20 éves, barna hajú feketében lévő lánynak,aki a kötényből és a tálcából ítélve egy felszolgáló. A lány kedvesen bólint majd hozzánk siet és élénk tartja a tálcát.

-Ezt ajánlom!-jelenik meg egy gyönyörű barna, göndör hajú lány, sötétkék csipkés ruhában, hozzá illő magassarkúval - A másiknak borzalmas izé van!-néz rám mosolyogva majd egy puszit nyom a mellette álló házigazda szájára. Szóval ő a barátnője -Madison Beer vagyok!-nyújt kezet amit készségesen elfogadok
-Brooklyn Adams!-mutatkozom be . Madison és Jack is iszik velünk egyet utána pedig elnézést kérve tovább állnak köszönteni az érkező embereket.

10 óra körül lehet de már rengetegen vannak, viszont ez a ház tényleg hatalmas és wow..gyönyörű! A nappali a megszokott világos színek helyett inkább a ruhámhoz hasonló bordók, fehérrel vegyítve. A hatalmas kanapé most a fal mellé van tolva a vele szemben lévő falon egy hatalms tévé. Az előtérből ahol minket köszöntött egyenes út vezet az emlitett nappalihoz, az azzal egybe nyitott konyhához ami mellett egy üvegajtó nyílik a kert felé. Emellett üvölt a zene a Dj pultból és még egy bárpultot is vélek felfedezni. Nemsemmi!

Az este további részében többet találkoztam Madisonnal mint Jasonnel, ami már kezdett idegesíteni. Mármint nem Madisom, őt már most nagyon megkedveltem, hanem az hogy 2 órája amióta itt vagyunk jó ha egyszer láttam a szőke kísérőmet.
Ismét a pulthoz lépünk majd Mad elém csúsztat még egy tequilát ami már a negyedik. Egyszerre csapjuk le az üres poharat,majd fintorogva gyűrjűk le az alkoholt.
-Ez borzalmas!-fintorgok,mire a mellettem álló barna szépség helyeslően bólogat
-Keressük meg Jacket, akkor bemutatlak a srácoknak!-karol belém,majd miközben elindulunk levesz két pezsgővel teli pohatat majd az egyiket a kezembe nyomja.
Jó éjszakám lesz úgy érzem.

Átvergődjük magunkat a táncoló tömegen majd a kert egyik eldugottabb része felé sétálunk miközben az eddigi pasis bakijaimat mesélem a mellettem már spicces állapotban lévő lánynak.

Egyszerre nevetünk mire a stílusos kerti kanapén ülő fiú társaság pár tagja ránk kapja a fejét. Nem hiába hiszen itt állunk előttük. Még mindig nevetve fordulok 8 fős társasághoz ahol egy szőke hajú lányt is vélek felfedezni. Ekkor a nekem háttal, a kanapé háttámláján ülő srác is megfordul mire a mosoly az arcomra fagy. És ahogy látom az övére is.
-Srácok be szeretném mutatni..-kezdi Madison
-Brooks!-ejti ki a nevem általa becézett formáját kicsit meglepett arccal. Az ő arcánál csak a többiéké meglépettebb akik felváltva méregetnek hol engem hol pedig őt
-Cameron!-mosolyodok el
-Ti ismeritek egymást?-néz rám értetlenül Mad azonban nem tudok válaszolni, Cameron elém lép majd megölel.
-Ezek szerint igen!-ad választ saját kérdésére Madison majd helyet foglal a barátja ölében
-Nash Grier!-kezdi meg a bemutatkozást egy velem egy magas srác, hatalmas kék szemekkel.
-Brooklyn Adams!-mosolyodok el, ezután ő is átkarol majd visszaül a helyére
- Nash mellett Christian és a barátnője Kristen, Aaron, Jack, Chris és Gilinskiy-vel gondolom találkoztál!-sorolja Cameron aki még mindig a hátamat fogja
-Csüccs le!-mosolyog Jack. A többiekkel szemben foglalok helyet a barna szőtt hatású kanapén amit puha szivacs borít, mellettem Cameronnal aki a kezeit a kanapé háttámlájára teszi, felemelve egyik lábat pedig a másikra támassza.

-Szóval honnan az ismeretség, gyönyörűm?-kérdezi Nash közben pedig Cameronra kacsint
-A nővére a legjobb barátnőm!-vonok vállat mosolyogva
-Pedig nem nézel ki húsznál többnek!-néz rám elismerően Matt
-21 vagyok!-nevetem el magam mire mindenki felnevet
-És te meg Cam akkor..?-húzogatja a szemöldökét Chris mire barátnője vállba vágja. Szemeim elkerekednek, majdnem megakad a torkomon az utolsó korty pezsgő.
-Mi? Nem!-vágom rá zavartan. Cameron meg sem szólal csak vigyorog így szigorúan nézek rá mire arcáról lefagy a mosoly
-Dehogy srácok, nincs köztünk semmi!-rázza a fejét majd rámkacsint.
Elidőzök rajta szememmel. Fekete farmert visel,Vans cipővel, fekete pólóval és bőrzsekivel. Nyakában egy hosszú ezüst nyaklánc lóg, kezén pedig egy szinten ezüst óra.
Hajára nézek, ami a maga sajátos rendezetlenségével tökéletesen áll.
Az orromban még mindig érzem a parmümének bódító illatát amivel nem lehet betelni.

-És a barátod hol van?-kérdezi a házigazda mire értetlenül nézek rá -Jason!-neveti el magát
-Oh!-vigyorodok el -Fogalmam sincs, kb 2 órája nem láttam!-vonok ismét vállat.

A fiúk rendelnek még egy kört az arra sétáló fiatal felszolgálótól aki pár perc mulva meg is érkezik.
-Brookra!Üdv a csapatban és..-emeli poharát tele tequilával Nash
-Haver, tequilával nem szoktak köszöntőt mondani!-néz rá furán Chris
-A mogyoróvajas kenyeret sem baconnel eszik én mégis úgy szeretem!-magyarázza a nagyszemű majd ismét az égnek emeli a poharat mire mindannyiunból kitör a nevetés. Koccintunk majd mindenki lehuzza a felespohár tartalmát
-Ez undorító!-borzong egyet a másik Jack majd felkiált -Még egy kört, Sasha!

A második kör után, már elég jól érzem magam köszönhető ennek a 6 tequilának és a 3-4 pohár pezsgőnek amit Maddel ittunk.
-Ideje csinálni egy képet!-áll fel Aaron majd Cameron felé nyújtja a kezét
-Én nem állok fel!-tiltakozik mellettem mire Nash vihogni kezd
-Ilyen csinos lány mellett ez kellemetlen Cam, már ne haragudj Brook!-nevet saját viccén amibe én belevörösödök. Még csak azt sem mondhatjuk hogy barátok vagyunk ők pedig már intim poénokkal bombáznak.
-Csak a telefonod kell, tesó! Én lemerűltem!-mozgatja meg ujjait jelezve, hogy még mindig várja a készüléket . Cameron sóhajt majd kihúzza zsebéből a készüléket . Aaron előrébb sétál, én a kezemet a kanapé kartámlájára teszem.Mindenki összébb húzza magát, Cam kijjebb csúszik mögülem majd derekamra simítja a kezét. Olyan közel hajol hogy finom illata ismét az orromba kúszik amitől jóleső borzongás fut rajtam végig. Belemosolygunk a kamerába, Aaron elkészíti a képet majd visszaadja a tulajdonosának.

-Imádom ezt a számot!-kiált fel Madison -Lányok!-pattan fel, majd megragadja az én és Kristen kezét is majd a táncoló tömegbe húz minket. Persze előtte egy felesből gyűjtünk bátorságot. Aztán még egyből tánc közben..aztán még egyet iszunk mert miért ne. A végére már részegen, vagy 1 órája táncolunk a tömegben. Kristen a kezemet fogja így táncolunk egymásnak háttal.
-Isztok valamit?-fordulok a lányokhoz túlkiabálva a zenét. Válaszként csak megrázták a fejüket,így egyedül indultam a pulthoz.
Egész stabilnak éreztem a járásom ahoz képest, hogy a végtagjaim zsibbadtak az elfogyasztott alkohol hatásara.

A pulthoz lépve kértem magamnak egy koktélt amit azonnal meg is kaptam. Megköszöntem a pult mögött álló srácnak,majd megfordultam. Ekkor azonban belém jött valaki, így a kezemben tartott pohár tartalma a ruhámon landolt.
-Idióta!-morogtam
-Hogy mondod?-fordul meg a nálam 2 fejjel magasabb kigyúrt srác
-Mondom idióta!-kiabálok rá majd a pultra teszem a poharat és a mosdóba megyek. Még jó,hogy Medison megmutatta. Gyorsan szedem a lábaimat,amennyire ittas állapotban ez lehetséges.
Be sem csukom az ajtót magam utan, a kezembe veszek egy kis törölközőt majd bevizezem.
-Hé!-hallom meg az ismerős hangot. Felemelem a fejem, így látom a mosdókagyló feletti tükörből -Jól vagy?-csukja be maga utan az ajtót Cameron
-Leöntöttek!-panaszkodok. Lenézek az ital áztatott ruhámra majd gyönyörű szemeibe.
-Láttam!-húzza el a száját majd zsebrevágja a kezeit. Hátat fordítok és ismét csap alá teszem az anyagot majd a ruhámat kezdem törölgetni vele mire Cameron felnevet.
-Add ide, segítek!-lép mellém mosolyogva majd a kezét tartja a nedves anyagért.
-Nemkell,boldogulok!-törölgetem tovább azonban ő továbbra is tartja a kezét és néz. Igaza van, azt sem látom hol lettem olyan.
Szemforgatva kezébe nyomom majd felé fordulok.
-Ülj fel ide!-húz az egyik fürdőszobai szekrényhez.
-Rendben, apuci!-kuncogok fel mire ő is elmosolyodik. Segít felülni a derék magasságú szekrényre,leveszem a magassarkúm,majd elém állva törölgetni kezdi a vállam. Csendben figyelem az arcát és a kezét. Sokat időzök az arcának éles vonásának tanulmányozásával, és a hajával amibe legszívesebben beletúrnék egy intenzív lepedőgyűrés közben. A gondolatra,milyen is lehet Cameron az ágyban összébb zárom a combjaimat és alsó ajkamba harapok. Elmosolyodik,fogainak nyomja a nyelvét amitől még erősebben harapom a számat.

-Miaz?-néz fel rám egy pillanatra majd tovább tisztogatja a ruhámat. Igazából csak egy jó indok az ingyen tapizásra. Okos vagy Cam.

-Tudod..-kezdek beszélni miközben végig mérem. Egyik lábamat az ő lába mögé teszem így picit nyomva rajta közelebb lép hozzám -Gondoltam, hogy Sierra öccse egy adonisz..-szememet arcára vezetem -De felül múltad a számításaimat!-ekkor szemembe néz,majd ajkába harap .
-Tudod..- utánoz engem -Én rengeteg képet láttam rólad..-engedni le a kezét végig simítva a combomon -De élőben még gyönyörűbb vagy!-szavai hatására elönt a forróság,nem csak azért amiket mondott.Magától a hangjától. Szemeit ajkaimra vezet,amit ekkor engedek ki fogaim fogságából. Nagyot nyel majd ismét a szemembe néz. Gondolkozik.
-Azért nem csókolsz meg mert a testvéred legjobb barátnője vagyok vagy nem tetszem neked?-kérdezem arcát fürkészve. Ezeket a szavakat holnap naaagyon meg fogom bánni.
-Azért mert részeg vagy és nem szeretném ha olyat tennél most amit holnap megbánnál!-néz a szemembe miután szemét végig vezette az arcomon.
-Cameron.-ejtem ki a nevét mire ismét szemembe néz
-Miaz, szépségem?-mosolyodik el
-Te vagy a legédesebb srác akivel valaha találkoztam!-simítom arcára a kezem mire mégjobban elmosolyodik. Közel hajol.

-Te vagy a leggyönyörűbb és legaranyosabb lány akivel valaha találkoztam!-suttogja fülembe, utána pedig puszit nyom az arcomra.
-Na gyere, Hercegnő!-nyújtja a kezét amit elfogadok és lesegít a szekrényről. Belelépek a magassarkúmba, amit a mosdókagylóba kapaszkodva próbálok összehozni, végül Cam segít becsatolni majd becsukja utánunk az ajtót.
-Egy tízes skálán mennyire vagy részeg?-kérdezi miközben derekamnál fogva terelget
-20!-vágom rá fejemet fogva -Ezután már a derox és az emlékezet kiesés van!-kapaszkodok meg kezébe egy instabil lépésemnél.
-Srácok mi léptünk!-szól oda a pultnál ülő társaságnak. Elköszönünk, majd miután a fiúk a lelkemre kötnek egy mi hamarabbi józan találkozást elhagyjuk a házat.

-Adok valamit amiben tudsz aludni!-sietett a gardróbhoz már a szobájában
-Ez jó lesz?-mutatott fel egy fekete pólót,fehér DALLAS felirattal.Mosolyogva bólintottam majd elvettem a pólót. Magamrahagyott a szobában azonban miután levettem a cipőm sajnos rájöttem, hogy a ruhámat képtelenség egyedül levenni. Pár perc próbálkozás után amibe csak mégjobban beleszédültem kinyitottam az ajtót majd lebotorkálva a lépcsőn megkerestem Camerontm
-Baj van?-kérdezte felém sietve
-Segítenél?-fordítok neki hátat. Óvatosan eltűri hosszú hajam majd lassan lehúzza a cipzárt ezzel végigsimítva hátamon. Érintésétől kiráz a hideg, főleg mikor megérzem csípőmön pihenő kezének szorítását.
-Köszönöm!-fordulok meg. Elmosolyodik. Anyám ez a mosoly.
A szobában magamra kapom a pólót aminek isteni az illata.A póló a fenekem alá ér picivel,bár mit is vártam Cameron nem egy nagy darab.
Bebújok a puha ágyba ami szinte magába szív. Hallom még ahogy valaki belép az ajtón,majd végigsimít az arcomon,és miután egy puha puszit kapok a fejemre álomba zuhanok.
Cameron Dallas ágyában.