Reggel valami melegre ébredtem, ami szememet nagyon zavarja. Kinyitottam pilláimat és megláttam, hogy nap szépen ragyog. Mivel a függöny nem volt elhúzva, ezért a sugarak behatoltak az ablakon és ez ébresztett fel. Megnéztem az időt. 9:00 óra. Ideje lenne felkelni. Lementem reggelizni. A konyhában anyuék már ott voltak. Szerintem épp rám vártak.

- Kicsim, remélem nem haragszol ránk. Tudod, ez nekünk nagyon fontos munka, és tényleg nem jöhetnél velünk, mivel a sulit itt kell, hogy befejezd- mondta anyám, mire én bólintottam. Igaza van. Nem fogom máshol befejezni.

* másnap*

Sarah-éknál az élet nagyon fura. Már 1 napja, hogy itt vagyok. A barátnőmmel nagyon jól megvagyunk. Egésznap Josh-ról kérdezget engem. Tényleg nagyon tetszik neki! Még egy nagy karton bábuja (?) is van. Most épp egy filmet nézünk:Igen, a This Is Us-t. Zseniális film. Már a film negyedénél tartunk, mikor Sarah anyukája, Rose és apukája, Steve, hívnak minket. Lementünk a lépcsőn és már ott is vártak minket a szülők. Ők még nem tudják, hogy ki is a tesóm, mivel még nem akarom senkinek sem elmondani. Elég, hogy Sarah tudja.

- Jött egy leveled Holly! –mondta Rose és átnyújtotta nekem. A levélben ez állt:

Kedves Húgi! <3

Utólag is Boldog Szülinapot kívánok neked! Holnapután lesz egy koncertünk, a Madison Square Gardenben. Ez egy nagyon fontos fellépés a fiúknak, mivel ez a Madison Square Garden. A borítékban találsz 2 jegyet. Szeretném, ha eljönnél Sarah-val együtt. A repülőjegyetek is le van már foglalva. Egy hetet itt kell töltenetek. J

Puszi: Josh xx

Mikor elolvastam, mosolyomat, nem lehetett rólam levakarni.

- Na, mi történt?- kérdezte legjobb barátnőm, mire én a fülébe sikítottam:

- Megyünk 1D koncertre!!!!!!!!! – Sarah leblokkolt. Miután visszatért a valóéletbe megkérdezte a szüleit, akik azt mondták oké, ha lesz hol laknunk. Biztosítottam róla hogy lesz. Felmentünk a szobánkba összepakoltunk és felléptem Skype-ra. Már régen beszéltem a bratyómmal és gondoltam, hátha ő is engem vár. Igazam lett. Beszélgetést kezdeményezett és elkezdtünk beszélgetni. Az egész banda ott volt, én pedig Sarah-val ücsörögtem. Ő lesokkolva hallgatta/nézte az egészet. Nem hitte el,hogy a One Direction itt ül „előtte".

- Hahó, Sarah itt vagy?- kérdezte Josh. Nem viselkedik vele másképp, ami jó.

- Igen, persze!

- Hol jártál?- kérdezte mosolyogva a bátyám.

- Itt a közelben. - mondta, de már folytatta, is- de inkább valahol London és Amerika között. Bocsiiii- nézett kiskutyaszemekkel. - Már alig várom a holnapot! Mármint, hogy lássalak titeket. Főleg téged Josh. Vagyis... mindenkit, és a koncertet. Természetesen!- javította ki hibáját lés már el is tűnt szobámból. A fiúk jót nevettek rajta, és a bátyámat cikizték, ilyen jelzőkkel: „Valaki beléd zúgott!", és „Haver, az esküvőtökön lehetek koszorúslány?" vagy például: „Josh, nem is mondtad,hogy van barátnőd". Otthagytam őket a hülyeségeikben és a barátnőm után mentem. Vajon hova ment?

3y%P����