Niju: Visszaértem a suliba és az osztályomból futó tűzként terjedt a hír, hogy szerelmes vagyok Daniba és összesúgtak a hátam mögött. Póbáltam kerülni a tekinteteket és néztem hol van Dani hogy ne fussak vele össze, de nem láttam sehol.

Dani: Szia Niju rég láttalak. - köszöntem vigyorogva.

Niju: Áhh! Ugrottam hátra ijedten. Ah a szivem. Megijesztettél. - mondtam legyezve magam a mancsommal és elpirultam.

Dani: Most az ijedtségtől vagy a közelségemtől pirultál el Szenoríta? - kérdeztem még mindig vigyorogva.

Niju: Haha humor zsák. - forgattam a szemem. - Inkább menjünk órára.

Dani: Jól van, Niju. - mondtam és elindultam az osztályba.

Niju: Be is csöngettek és mikor megláttam az osztályt felhúztam magam az ülésen. A bunkók, direkt úgy csinálták hogy Dani velem üljön egy padba. Kinyújtottam a nyelvem sóhajtottam és leültem.

Dani: Én is leültem a mostani helyemre Niju mellé.

Niju: Amikor kiszálltam volna a padból az óra végén a legnagyobb tett az osztályban Jon, aki egy farkas és mindig kikezd mindenkivel, lesmárolt és megfogta a seggem, úgy húzott közelebb magához. Próbáltam ellökni, de nem ment.

Jon: Hm. Nyugi kicsikém hisz itt vagyok. Suttogtam és tovább hatolt a nyelvem Niju szájába.

Niju: Tökön akartam rúgni, hogy megszabadújak tőle, de azzal a mozdulattal a lábamat maga köré kulcsolta, és nem engedte hogy letegyem. Engedj már el. - nyöszörögtem dühösen.

Jon: Ugyan Kedvesem miért csinálnám, ha az enyém lehetsz.

Niju: Nyeltem egyet mert tudtam hogy mire gondol. Szexre.

Dani: Dühösen ökölbe szorítottam a mancsomat. Héj! Azt mondta hogy engedd el! - mondtam dühösen és úgy behúztam neki egyet hogy elengedte Nijut és átesett egy padon, amitől mindenki nevetett. Elkaptam Nijut és lassan letettem a földre.

Niju: Kö... kö... köszi, Dani. Mondtam elpirulva.

Jon: Ezt még megkeserülöd te kis Patkány! - kiáltottam dühösen és nekirohantam, Daninak.

Dani: Elkezdtünk verekedni Jonnal.

A verekedés és a kiabálás hallatára az igazgató is megjelent.

Mr. Vonyító: Eléég! - kiáltottam dühösen. Mindketten. Az irodámba. Most. - mondtam dühösen.

Dani és Jon: Követtük az igazgatót. Majd leültünk a két vendégszékre.

Mr. Vonyító: Leültem az íróasztalomhoz. Nos had hallom Dani miért verekedtetek a fiammal?

Dani: Kikezdett Nijuval.

Jon: És akkor?

Mr. Vonyító: Niju beleegyezett kisfiam? - kérdeztem szigorúan.

Jon: Persze, apa.

Dani: Nem igaz hazudik.

Mr. Vonyító: Sóhajtottam. Mis Gazi hívja be kérem.

Mis. Gazi: Máris. - mondtam és elmentem Nijuért utána az igazgatóiba tereltem.

Niju: Nyeltem egyet és Dani mellé álltam, Jontól távol. Mr. Vonyító. Biccentettem neki üdvözlés képpen.

Mr. Vonyító: Nos, Niju. Tényleg kikezdett veled a fiam úgy hogy akartad.

Niju: Dehogy. Mármint igen kikezdett velem, de én ezt nem akartam és Dani a védelmemre kelt.

Mr. Vonyító: Jól van, Dani és Niju elmehettek. Niju látom hogy Dani biztonságot ad neked, de azt is látom hogy a fiam esete most nagyon felkavart. Haza mehetsz, adok igazolást, Daninak meg kilépőt hogy haza kísérjen. - mondtam kedvesen. - Jon.

Jon: Igen apa?

Mr. Vonyító: Téged fiam felfüggesztelek egy hónapra azért amit csináltál. Gondolkozz el rajta. Mindannyian elmehettek.

Jon: Grre. Ez nem igazság. Morogtam és elindultam haza.

Dani: Mégegyszer köszönjük, Mr. Vonyító. - mondtam biccentettem neki és elmentünk Nijuval miután mind a ketten megkaptuk a papirunkat.

Niju: Daniba karoltam és úgy mentünk haza felé.

Mikor Daniék Niju házához értek.

Niju: Köszi Dani, amit értem tettél.

Dani: Ugyan már. Nincs mit, a barátom vagy Niju. - mondtam és Niju egy előre lógó hajtincsét a füle mögé tűrtem.

Niju: Abban a pillanatban, hogy ezt megtette elpirulva a kék szemébe néztem és nyelvesen megcsókoltam Danit.

Dani: Nagyon meglepődtem, de azért visszacsókoltam, Nijut és finoman átöleltem.

Jújj mi történik itt. Szerintem nagyon cukik együtt írjatok véleményt hogy ti milyennek találjátok őket együtt és, hogy tetszett-e nektek ez a rész. Tartsatok velem a következő részben is, ha érdekel a könyvem.