~CHRIS~

Igen. Elcsesztem. Azt hittem könnyű lesz tőlük leválni, de nem. Nagyon nehéz! Azt hiszem, hogy...hogy én...
-Sziaaa!-szakít ki gondolataimból egy lány. Ez meg ki a faszom?
-Sziaaa?-lett a köszönésem inkább egy kérdés.
-Jaj te butus!-nevetgél. Fhu! Ez egy ribanc!-Nem is emlékszel rám??-néz azt hiszem csàbosan, de inkább egy retardált kacsára hasonlít.
-Igazából nem nagyon.-mondom őszintén.
-Ohh...Stella vagyok! Tudod! A buliba találkoztunk cukorfalat!-kacsint rám. Komolyan mondom, én kinyírom ezt a cicababàt! Ahh ez is a bajom. Régen tökre odavoltam ezekért a sarki lányokért, de most...szívesebben látnám Dylent. Istenem! Kill me please!!
-Jaaaj igeeen!-még mindig nem tudom...-Persze! Hogy is felejthetnélek el??-mosolygok rá.
-Szupiii mi lenne ha...-kezdené, de beleszólok.
-Aha, aha az jó lenne. Na mennem kell. Szia!-integetek neki és már sietek is el.
-De hát nem is tudod a számomat!-hallom idiegesítően magas hangját, de én már újra Dylenék házába vagyok. Ez volt a legközelebb! Na! Ahogy megfordulok, meglátom őt. A legjobb barátom egy szál törölközőbenn áll előttem és nagy szemekkel néz. Fogkefe a szájába...nem tudom megállni, hogy ne gondoljak rosszra...Én is lehetnék a szájába...Úristen Chris! Fúj!! Nem!!!
-Nem tudtam, hogy menekülsz a lányok elől.
-Nem menekülök, csak foggalmam sincs, hogy ki volt ez.-sóhajtok, leginkább azért, mert egyre kisebbnek érzem a boxeremet. Francba már!
-Minden oké?-néz furcsállva rám, amikor a kezemet magam elé teszem. Ez miért fura?!
-Persze!-erőltetek magamra mosolyt.-Na akkor én megyek is! Már biztosan elment a csaj!-próbálok minnél előbb elhúzni a házukból. Indulnék ki, de Dylen visszaránt. Ohh bazki! Ohh bazki! Bazki!! Szólal meg a fejemben a vészcsengő. Levegőt visszafolytva nézek az előttem álló fiúra. Ja nem! Én állok! Hahaha! Oké ideges vagyok! Nézze el nekem mindenki!!
-Chris. Te. Neked. Miért. Van. Merevedésed?-tagolja a mondatot. Hogy miért?! Talán mert a legjobb barátom előttem áll félmeztelenül?? Jó, ez az a válasz amit nem fogok mondani..
-Én nem is...vagyis...csak a csaj...tudod! Miatta!-jólvan. Úgy látszik Dylennek nem tudok hazudni. Ez szomorú.
-Ha menekültél a csaj elől, márpedig ezt tetted, akkor ez itt-és..és megfogja(!?) kicsi énemet.-nem ilyen lenne.-szorítja meg, mire belőlem akaratlanul is kiszökik egy kisebb nyögés. Hirtelen elütöm onnan a kezét. Nem nézek rá. Anélkül is látom az arcát...
-Meleg vagy?-kérdezi komolyan. Egy cseppnyi megvetést sem hallok a hangjában, és ez egy kis halvány mosolyt csal az arcomra. Viszont a vàlaszt én sem tudom...

Na hoztam egy kis Chris szemszöget is!
Legyen máskor is még az ő oldaláról rész?
Remélem tetszett! Itt már kicsit beindultak a dolgok.
Kérlek komizzatok és vote-oljatok!! Sokat jelent!♥♥