Egy társasház legfelső emeletén lassan nyílik a bejárati ajtó, majd lép be egy férfi. Még csak a harmincas éveiben jár, azonban a homlokán húzódó ráncok és az a letargikus kifejezés, mi kiül arcára eléggé öregíti - emellett pár napja kimaradt már a borotválkozása is, így arcát fekete borosta kezdi ellepni. Ahogy az ajtót becsukja maga után, el is fordítja a kulcsot a zárban, mi egyet kattan. Vállait a fehérre meszelt falnak vetve sóhajt fel mélyen, kezét arcához emelve simít végig tűnődőn arcéle mentén. 

Már három napja történt, hogy kirúgták az állásából, mivel az egyik páciensét szexuálisan zaklatta s még azóta sem tudott dönteni. Hogyan tovább?  Ez után a malőr után többé már nem praktizálhat kórházaknak, szanatóriumokban, magán vállalkozáshoz pedig nincs elég félretett pénze. Egyedül él, ebben a városban szinte senkit sem ismer a volt páciensein kívül. Felesége sosem volt, az ajtaján sem kopogtattak még amiatt kisgyerekek, hogy ő lenne az apjuk. Bár nehezen is történhetne meg, hisz nővel soha az életben nem volt. 

Elsétál a fürdőbe, enged magának egy kád langyos vizet. Míg az elkészül, addig ruháit leveszi, az átlagnál valamivel hosszabb, ébenfekete haját pedig egy gumi segítségével összefogja. Ez után elzárja a csapot s beül a frissítő, átlátszó folyadékba, majd orrig el is merül benn. Világoszöld szemeit lehunyva gondolja végig újra az egészet, ám most sem jut semmire. 

Gondolatai mélyéről egyszer csak a csengő ricsaja zökkenti ki. gyorsan kiszáll a kádból, majd egy törölközőt csavar dereka közé. Alig telt el egy perc a bejárati ajtó csengésének elhallgatása s a férfi ajtóig kisétálása közt, de mikor kinéz az ajtón található, szemmagasságban elhelyezett kis kilesőn, az ég világon senkit sem lát. A biztonság kedvéért azért kinyitja az ajtót s körbekémlel, de egy lélek sincs ott. Tekintete a padlóra téved, ahol megpillant egy nagy, sárgás színű borítékot, melyen kacskaringós betűnnek áll a neve, a jobb alsó sarokban. Dr. Joseph Havers

A férfi kezét beletörli a törölközőbe ezzel kissé leitatva tenyeréről a vizet, majd felveszi az ő nevére cimkézett levelet s beviszi lakásába. Az ajtót gondosan ismét bezárja, majd leülve a kanapéra kibontja a borítékot. Több gépelt oldal, egy kórlap, egy fénykép és egy kézzel írt lap a küldeménye tartalma. Furcsa érzet fogta el, de nem foglalkozott vele, a kézzel írt oldalt vette ki elsőnek. Egy bizonyos Mrs. Matthews írta aki arra kéri, hogy legyen a fia magán orvosa. A fekete hajú férfinek valahonnan ismerős ez a vezetéknév, de nem tudja honnan. 

Ahogy a feltételeket és a munkaköri ajánlatot kezdi áttanulmányozni, már azt hiszi, ez egy átverés, de a kórlap átnézése során rájön, hogy nem az. A fénykép hosszas tanulmányozása után rájön, honnan olyan ismerős az asszony neve - egy elég jól menő cég vezetője ez a család. 

-Hm... ha egy ilyen híres család alkalmazna, az nem kicsit emelne a hírnevemen. Nem is kérdés, elvállalom ezt a munkát, főleg ilyen körülményekkel, amit ajánlanak mellé. -halkan felkuncog- Hinnye, már magamban beszélek. Lassan nekem lesz szükségem szakorvosra és nem fordítva. -miközben ezt dünnyögi magának, visszatér a fürdőszobába s befejezi amit félbehagyott.

Nem is sejti még, mennyi baja lesz az új betegével...

*********************************************************************

Igen, megint én. Igen, megint egy új történet. És igen, megint nem tudok semmi értelmes dolgot hozzáfűzni az első részhez. Viszont egy kis kritikának örülnék ^^