◈Tizenkettedik◈
Otthon SeJin szinte azonnal elment aludni, amit mondjuk meg is értek, sokat melózik, és örültem neki, hogy legalább most az egyszer nem ül a szaros laptopja felett és dolgozik éjfélig.
Lezuhanyoztam, átöltöztem, és levonultam a nappaliba a telefonommal, a tabletemmel, és egy takaróval.
Annyira benne voltam a gyűjtögetésben, hogy nem akartam abba hagyni. Elkezdtem konkrétabb dolgokat keresni, és külön mappát és jegyzetet csináltam, ahova kiírtam a fontos dolgokat, vagy kimásoltam a linkeket, hogy ki tudjam majd nyomtatni.
Felhívtam Marcos-t, és néhány ismerősömet, és kikértem a véleményüket Máltáról, mert tudom, hogy néhányuk már járt ott korábban. Megkérdeztem, hogy mit érdemes megnézni, mi mennyibe kerül, és, hogy melyik rész a legszebb. Sok hasznos információt kaptam, amit természetesen azonnal le is írtam, és beillesztettem a megfelelő mappába. Izgatott voltam, hogy ismét részese lehetek ilyes fajta szervezkedésnek, mert nagyon élveztem.
Késő estig, egy pohár banán tej mellett szedegedtem össze minden olyan dolgot, amire szükségem volt, majd fél egy fele végül nyugovóra tértem.
Reggel sokkal korábban keltem. Hamar elkészültem, és csináltam reggelit mind a kettőnknek. Palacsinta, néhány szem gyümölccsel megszórva, a tetejére pedig csoki öntet. Elmértem magam, így nagyjából kétszer annyit készítettem, mint szerettem volna. sok volt kettőnknek, így a felét el csomagoltam, hogy majd oda adjam a fiúknak, mert nem akartam, hogy kárba vesszen.
- Jó reggelt - jött be a nappaliba SeJin.
- Neked is - biccentettem egyet, miközben belekortyoltam a banán tejembe.
- Miért nem alszol? - kérdezte.
- Miért aludnék? - néztem rá furán. Egy darabig értetlenül pislogtunk egymásra, mivel egyikünk sem értette a másikat, úgy hogy hamar meguntam, és inkább elmagyaráztam - Megyek veled - közöltem vele.
- Hogy hogy? - ült ki arcára egy széles mosoly.
- Befejezem, amit elkezdtem - vontam vállat - Szóval ne éld bele magad, még nem mondtam igent - ültem le az asztalhoz, mivel tudtam, hogy rögtön az általa felajánlott állásra gondol.
- Még - emelte ki mondatomból a számára legfontosabb szót, mire csak megforgattam szemeimet - És még reggelit is csináltál - nézett a tányérokra elismerően.
- Korán keltem - magyaráztam meg ennyivel.
Mind a ketten hamar befejeztük az evést, így el is indultunk.
- Meint megállunk kávéért? - kérdeztem tőle.
- Igen - bólintott egyet.
Én megint egy banánturmixot kértem, nem tudom, hogy mi van velem, de nagyon rákattantam erre a gyümölcsre.
SeJin is leadta a rendeléseket, mivel ismét vett a srácoknak is.
- Kook-nak banánturmix kell - suttogtam oda neki.
- Oh - kapott észbe - Az egyik americano helyett egy banánturmixot kérnék - javította ki a leadott rendelést, majd ismét rám pillantott - Megjegyezted - állapította meg egy halvány mosollyal az arcán, amit én csak egy fejrázással és egy sóhajjal díjaztam. Túl sokat látsz bele, bácsikám.
Ezúttal gond nélkül beengedtek engem is az épületbe, amit el is vártam, tekintve, hogy tegnap majdnem meg kellett mutatnom a személyim, hogy igazoljam, tényleg SeJin rokona vagyok.
- A fiúk már itt vannak? - kérdeztem a nagybátyámat, miután felértünk a másodikra.
- Gondolom igen - biccentett egyet - Nézd meg őket a gyakorló teremben - javasolta.
- Melyikben? - néztem rá furán - Van vagy ötven - tettem hozzá.
- Abban, amelyikben akkor voltál, amikor először jártál itt - magyarázta, mire bólintottam egyet.
- Jó - biccentettem.
- Miért keresed őket? - pillantott rám.
- Hoztam nekik palacsintát - emeltem meg a bal kezemben tartott szatyrot. SeJin megtorpant, így egy kicsit hátra maradt. Felvont szemöldökkel álltam meg én is, és fordultam hátra hozzá, hogy ellenőrizzem még is mi volt az oka annak, hogy ilyen hirtelen megállt.
A nagybátyám ledöbbent tekintettel pásztázta az arcomat, miközben enyhén eltátotta a száját.
- Mi van? - tártam szét karjaimat.
- Veled mi van? - rázta meg végül a fejét - Hogy hogy hoztál nekik kaját? Te? - mutatott rám, mire halványan elmosolyodtam.
- Ne aggódj, nem lettem kedvesebb, csak reggel sokat csináltam - legyintettem egyet.
- Már azt hittem, hogy valami bajod van - tette szívére a kezét megjátszott ijedtséggel, mire halkan elnevettem magam.
- Mentem. Szerintem megint az irodádban leszek, ha ezt letudtam - mutattam ismét a palacsintákra.
- Rendben. Meg tennéd, hogy oda adod nekik ezt is? - nyomott a kezembe még egy szatyrot, amiben a kávék sorakoztak - Nekem van még egy kis dolgom, szóval csak később találkozok velük - magyarázta.
- Oké - vontam vállat, majd biccentettem egyet köszönésképp, mert mind a két kezem tele volt.
Lesétáltam egy emeletet, mert a SeJin által emlegetett próbaterem eggyel lejjebb volt.
Barangoltam egy darabig, de végül sikerült megtalálnom. Kiszűrődött a zene, így meg sem próbáltam bekopogni. Óvatosan benyitottam, felkészülve arra, hogy esetleg egy másik banda van bent, de szerencsémre ők voltak azok. Rajtuk kívül senki nem tartózkodott a teremben, így meg is lepődtem rajta, hogy milyen szorgalmas egy bagázs. Na de miután beléptem észre vettem, hogy nem a betanult koreográfiát táncolják, hanem csak szimplán baromkodnak.
Össze ráncolt szemöldökkel álltam meg az ajtóban, miután lábbal belöktem magam után. Jungkook, Taehyung és Jimin a legidiótább módon hát... mondanám, hogy táncoltak, csak sajnos a vonaglásukra nem lehet azt mondani. Hoseok a földet ütögetve röhögött a padlón, Namjoon fogta a fejét, Jin pedig a legvalótlanabb hangon vihogott, Yoongi viszont összetolva néhány széket kihasználta az alkalmat arra, hogy pihenjen egy kicsit.
Bólintottam egyet, megpróbálva feldolgozni a látottakat, majd sóhajtva körbe néztem, és beljebb sétáltam. Ott, ahol Yoongi sziesztázott volt néhány kisebb asztal, így oda mentem, hogy lepakoljak rá. Legórtam mindent a kezemből, amire az addig lehunyt szemekkel fekvő férfi is felfigyelt.
- Hát te? - kérdezte meglepődve, miközben nagy nehezen felült.
- Betörtem - támaszkodtam meg a falapon még mindig a banda többi tagját nézve, akiknek továbbra sem tűnt fel jelenlétem.
- És miért? - kérdezte álmos tekintettel.
- Hogy hozzak nektek kávét, meg palacsintát - pakoltam ki sorban a szatyrokból.
- Kösz - bólintott egyet elismerően, majd a tagok felé fordult - Van kaja - emelte fel hangját, hogy jobban halják őt.
A srácok egyszerre dermedtek meg, és kapták felénk a fejüket.
- JiAhn? - pislogott nagyokat Jin, miközben Hoseok lehalkította a zenét.
- Én volnék - biccentettem egyet, miközben beleittam a turmixomba.
- Mit keresel itt? - jött közelebb Jimin is, Taehyung-gal a hátán.
- Roppant energetikusak vagytok így kora reggel - állapítottam meg.
- Áh - legyintett egyet Yoongi, akiről ez kevésbé volt elmondható.
- Szóval - csaptam össze tenyereimet az asztalhoz fordulva - Hoztunk kávét, meg reggel csináltam palacsintát, de túl sok lett, szóval hoztam nektek is - magyaráztam.
- De kedves vagy - mosolyodott el Hoseok, mire csak vállat vontam.
- Köszi szépen - tette a vállamra a kezét Jimin. Oké, nem szeretem ha hozzám érnek, de nem akartam olyan bunkó lenni, hogy ezt a szemébe is mondom.
- Oh, és... - jutott hirtelen eszembe - Ez a tiéd - nyújtottam oda Jungkook-nak a turmixot, amit idefele jövet vettünk. Kicsit hátrébb állt, mint a többiek, így elé lépve adtam oda neki a finomságot. Szemei felcsillantak, miután realizálódott benne, hogy most nem kávét, hanem banánturmixot kapott, amit tegnap is szeretett volna.
- Köszi - mutatta ki fogait, ahogy elmosolyodott, majd el is vette tőlem a poharat. Az ujjaink megint össze értek, szóval legközelebb valami kancsóban kérem majd, hogy biztosra menjek, és ne kelljen hozzá érnem.
Halvány mosollyal az arcomon bólintottam egyet, majd vissza fordultam.
- Én léptem - kaptam fel a táskámat az asztalról.
- Maradj egy kicsit - nézett rám Jimin.
- Ja, amúgy sincs még dolgunk. Nincs itt a koreográfus - vont vállat Hoseok.
- És csak unatkozunk - tette hozzá lebiggyesztett ajkakkal bólogatva Tae.
- Hát, nem is tudom... - gondolkodtam el.
- Csak egy kicsit - szólalt meg végül Kook is, mire felé kaptam a fejem.
Nagy, barna szemeivel pislogott le rám, miközben a szívószálat rágcsálta.
- Jó, de nem sokáig, nekem is dolgom van - adtam be a derekamat, aminek Jimin, Hoseok és Taehyung kifejezetten örült.
__________________________
Hi everyone! ^^ nem rég értem haza a suliból, megtekintettem az érettségiket, és nagy részt úgy sikerültek, ahogy vártam, szóval jó kedvem révén gondoltam hozok nektek is egy részt. ^^
Vigyázzatok magatokra és legyetek nagyon jók! 💜
~Zsuni~
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro