- Heidi? - kérdezte Martin, amikor ajtót nyitott. Megráztam a fejem, jelezvén, hogy most erről nem nyitok vitát, majd a cuccomat az ajtó mellé dobva siettem a vendégszoba felé. - Ja, jó, neked is szia. Amúgy a mosdóban van.

- Ne haragudj, csak ideges vagyok - sóhajtottam, majd visszamentem hozzá és egy köszönésnek betudható ölelésbe vontam. - apa és anya ismét bizonyítottak...

- Elvették Heidit, igaz? - kérdezte, mire Shawn meglepetten és kissé idegesen lépett ki a mosdóból, kezét fekete farmerébe törölve ráncolta össze homlokát.

- Akaratlanul is hallottam és az első ami eszembe jutott, hogy mégis mi a fasz van?? - kérdezte idegesen, mire ijedten kaptam a tekintetem Shawnra, majd segítségkérően Martinra. - Kimberly!

- É-én el akartam mondani...

- Ki a faszom vette el tőlem a kislányomat? - kérdezte idegesen. Tombolt, akár egy hurrikán, ordított mint egy oroszlán.

- Haver, higgadj le, ez...

- Nem vagyok a haverod, oké? Te kurvára nem tudhatod milyen ez, neked nincsen kislányod, nem tudod milyen apának lenni! Nem tudod milyen, mikor egy ilyen csöppség élete a te kezedben van, nem tudod milyen, mikor egy baba a te nevedet viseli.

- Téves, kedves nem haver! A kislány Berly nevén van - mondta gúnyosan, mire félve néztem tovább Shawn reakcióját.

Szemei megteltek fájdalommal, keserűen nézett rám. Sajnáljozó tekintetemre csak egy szánakozó grimasszal válaszolt.

- Most megpróbálom nyugodtan kezelni a problémát - sóhajtott lehunyt szemmel, közben hüvelyk- és mutatóujjával orrnyergét maszírozta. - hol van a kislányom? - kérdezte halkan, továbbra is csukott szemmel.

- Apánál és anyánál - válaszoltam félénken, mire nagyot nyelve vett egy hatalmas levegőt, amit pár másodpercig tüdejében tartott, majd hangosan fújta ki.

- Miért van náluk?

- Apa azt mondta, válasszak. Vagy te vagy Heidi. A terv szerint Heidit választottam volna és veled titokban tartanám a kapcsolatot, de akkor hirtelen annyira felidegesített otthon, hogy a te nevedet mondtam - motyogtam, mire sóhajtva nyitotta ki a szemét és egy kis ideig némán bámult rám.

- Kimie - sóhajtott fel újra, közben lassan felém kezdett sétálni. - inkább én mint a kislányod? - kérdezte halkan, mire lesütöttem a szemem. - ez azért túlzás, ennyire ne szeress - nevetett fel halkan, én pedig halványan elmosolyodva néztem fel rá. - megoldjuk...

- Tudom - motyogtam, mire sóhajtva ölelt magához. - szeretlek.

- Én is téged - mondta, majd egy apró csókot adott, Martin pedig felmordult és a konyhába indult.

- Anya hatkor, apa pedig hét körül végez. Még most elégítsétek ki egymás vágyait, mert az én szüleim előtt nem csinálhattok olyanokat - motyogta, mire halkan felnevettem és szóra nyitottam a számat.

Nem kellett volna...

- Téged is előttük csókoltalak meg nemrég - nevettem, majd kikerekedett szemekkel kaptam a tekintetem az egyre vörösödő Shawnra. - még mielőtt bármit is mondanál: te elhagytál mikor terhes voltam! Csak egy csók volt, nem jelentett semmit.

- Csak egy jelentéktelen csók - nevetett fel gúnyosan Martin, majd hangosan becsapta maga mögött a konyha ajtaját - csak egy kibaszott kurva csók - mondta hangosan, hangjából sütött az idegesség, a méreg és a fájdalom.

- Most haragszom, de nincs sok időnk erre, minél hamarabb a karjaimban szeretném tartani a kislányomat. Szóval irány a rendőrség, Kimberly, szerezzük vissza a kisbabánkat.

* * *

- Ezt mégis hogy csináltad? - kérdeztem döbbenten, mire a sértődöttsége ellenére is büszkén elmosolyodva rántott vállat.

- Híres vagyok és vannak embereim - mondta vigyorogva, mire az autó felé sétálás közben átkaroltam. - ugye tudod, hogy a haragom ellenére nagyon szeretlek..?

- Tudom, Shawn. És te tudod, hogy te vagy a mindenem?

- Meg Heidi - mutatott rám mosolyogva, mire bólintottam.

- Meg Heidi - mondtam halkan nevetve, Ő pedig egy apró puszit követően kinyitotta az ajtót. - nagyon nagyon szeretlek.

- Én is téged - mondta mosolyogva, majd elindult az autóval. - na, most megyünk és átnevezzük Heidit. Addig haza nem megyek, amíg a kislányom nem Mendes néven lesz hivatalos - motyogta, mire sóhajtva bólintottam. - miért nem nevezted el Mendesnek már rögtön?

- Nem hittem volna, hogy vissza fogsz jönni, így úgy voltam vele, hogy ne viselje az ismeretlen apja nevét, meg ha már Mendes, akkor meg van bélyegezve. Lehet hogy jó értelemben, de nem biztos. Nem akartam neki a neve miatt olyan életet, ami kicsit sem átlagos - motyogtam, mire nagy és meleg tenyerével végigsimított a combomon. - de így hogy itt vagy, örülnék, ha Mendes lenne.

- Nem Kimie, igazad van. Ezzel csak más életet adunk neki, szeretném ha Gertler maradna - mondta, mire meglepetten néztem rá. - a kérdésed előtt már mondom is, hogy igen, tényleg - mosolygott bíztatóan, mire kicsit meghatódva bólintottam és az Ő arányihoz apró kezeimet kézfejéte helyeztem. - örülök, hogy a kislányom a te nevedet viseli.

* * *

- Megjöttünk - kiáltottam visszafogottan, mire Martin anyukája elénk sietett. - óh, szia Diana.

- Szia Kimie és szia Shawn, Martin mesélt már rólad - mondta mosolyogva, majd Shawn elé lépett. - Diana Deeks, tegezz légyszi.

- Szia, Shawn Mendes - köszönt Ő is mosolyogva, ezt pedig eljátszották Chrisszel is. - Martin merre van?

- Az emeleten - biccentett annak irányába Chris, mire Shawn sietve indult fel.

Pár másodpercet követően utánamentem, amit Ő nem vett észre. Marti szobájába berontva viharzott oda a fiúhoz, a jelenet alapján nem úgy tűnt, mint aki kedves dolog miatt keresi Martint.

- Tudod jól, hogy csak azért csókolt meg, mert baromira sajnáltatod magad - morogta Shawn, én pedig teljesen elképedve tapadtam a falhoz. - fogd fel, hogy Kimberly Gertler az én barátnőm, a kislányom anyja és ennyi nem elég arra, hogy elvedd tőlem. Sokkal nagyobb dolgokat kéne tenned ahhoz, hogy megszerezd.

- Te nem tudtad Őt megbecsülni! Magára hagysz egy terhes kislányt? Te normális vagy egyáltalán!? Én mindent megadnék neki, te meg....

- Fejezd be, hibáztam de megbántam! Szeretem Őt, és...

- Én is! Csak én nem hagytam magára amikor a kislányom a hasában volt.

- Hagyd abba, mondom, hogy megbántam - emelte fel a hangját Shawn, Martin pedig halkan és gúnyosan felnevetett. - mi ilyen kurva vicces?

- Ha én nem mondom neki, hogy lehet nem kéne, a barátnőd, aki a kislányod anyja, lefeküdt volna velem. Talán csak mert hiányzott neki a szeretkezés és én voltam a legközelebb akiben megbízik, nem tudom, de én utasítottam vissza Őt. Akkor nem gondolod, hogy jelentek neki valamennyit?

- E-ezt hogy érted? - dadogott Shawn, Martin pedig ismét nevetni kezdett, de nem válaszolt. - Akkor bazd meg - mondta idegesen, majd az ajtót szinte kitépve a helyéről viharzott ki a szobából, így észrevéve engem. - ez azért kicsit szánalmas, nem gondolod? - kérdezte, de persze választ már nem várt. Sietve futott le a lépcsőn, majd eltűnt a fordulóban.

______

2018. 07. 02.
Hétfő

//2018. 11. 03.
Szombat

HÉÉ TE OTT, AKI EZT OLVASOD! Az instás sztorimat jelölték a 2018 legjobb sztorija ""díjra"". Instagramon @ezt_probald_ki oldalán keresd a posztot és szavazz rám (@korhazi.agyon_sm.ff)❤️