Me: Végeztem

Shawnie🙈💞: Tudom. Látlak

Sóhajtva néztem szét az iskola előtt, habár Shawnt továbbra sem láttam.

- Szia Kim - köszönt mögüllem egy fiú, hang alapján Martin. - ma ráérsz?

- Tudod Martin nagyon szívesen mennék veled akárhová, mert nagyon bírlak és jól is nézel ki - na jó, nekem ez nem megy!! - de sietnem kell haza.

- Megértem, majd máskor. De még hazakísérni sem lehet? - kérdezte reménykedve, mire a telefonom megrezzent.

Shawnie🙈💞: Már megint ez?

Shawnie🙈💞: Odamegyek

- Shawn visz haza, ne haragudj - sóhajtottam, mire lemondón bólintott. - de megígérem, hogy holnap végig veled leszek és délután lóghatunk együtt, aztán haza is kísérhetsz ha szeretnél. Sőt, reggel jöhetsz is értem - kacsintottam, majd megöleltem. - legyél jó fiú, Deeks! - súgtam a fülébe, majd elváltam től - szia, holnap tali.

- Hű. Izé...szia.

Ahogy kimondta, én mint akit ágyúból lőttek kezdtem szaladni Shawn felé, aki akkor úgy húsz méterre lehetett tőlem. Ahogy elé értem, rögtön a nyakába borultam és sóhajtva próbáltam megnyugtatni magam az aznappal kapcsolatban, hisz valljuk be, első nap ide vagy oda, nem alakult túl fényesen.

- Milyen volt? - kérdezte, mire el akartam vállni tőle, de nem engedett. - Ugye tudod hogy amint elengedlen sietnünk kell az autóhoz? - kérdezte nevetve, mire elmosolyodva sóhajtottam.

- A napom? Egyszerűen borzalmas - motyogtam, majd megpusziltam a nyakát. - na jó, annyira nem volt rossz, csak egy dolog elrontotta az egészet... Egyébként elfogadható volt, a többiek is közvetlenek voltak velem, habár nem voltam ellepve érdeklődő emberekkel.

- Na, az nem is baj - mondta, majd megfogta a kezem. - és mi volt olyan rossz?

- Ezt...szóval előre is: ne haragudj, kérlek - motyogtam, mire végigsimított az oldalamon.

- Biztató...na mondd!

- Ugye tegnap az évnyitó kínos fordulatot vett és furcsán végződött... Látott minket az osztályfőnök, Sabrina, aki egyáltalán nem haragszik, csak mikor leül az asztalhoz mindig rámnéz. Meg látta Tara, az osztálytársam...Ő már kicsit bonyolultabb. Azt mondta okozzak örömet Martinnak, cserébe nem mondja el senkinek mit látott. Csak bókolnom kell neki meg ilyenek, de ez annyira rossz!

- Tehát most el kell játszanod hogy tetszik neked ez a Martin gyerek annak ellenére, hogy van barátod..?

- I-igen...

- Nagyon jó...figyelj, én ebbe nem avatkozom bele, elvégre tudom és megértem miért csinálod. Csak annyit kérek, ne ess túlzásba! Most pedig haladj az autóhoz, körülbelül fél percünk van, utána elhomályosul a látasom, elborul az agyam és neked esek - nevetett fel halkan, majd elengedett és gyorsan indult az autó felé.

Én nem érdemlem meg Őt...

Hogy tudta még ezt is elnézni nekem???

- Tudod Kimie - sóhajtott mikor beültem mellé. - nem tudom mennyi idő lesz mire megszokom a ruhádat, addig is gáz lesz...szegény kicsi kocsikám nagyon bánni fogja, hogy ilyen szép és megvettem.

- Most...nem szeretnék - mondtam halkan, mire nagyot nyelve indította be az autót, a motor pedig keservesen felbőgött mikor Shawn tövig nyomta a gázpedált. A gumik fájdalmas hangot adva próbáltál elindítani az autót, ez pedig pillanatok alatt sikerült is. - most haragszol?

- Mi? Dehogy! Megértettem - mondta mosolyogva, majd egyet felfelé váltva gyorsított még. - csak...nekem ez így nem jó. Mármint...nem úgy. Csak gáz van és ha te nem, de én akkor is el fogom intézni.

- Ne folytasd - nevettem fel, majd vigyorogva néztem az egyre türelmetlenebb Shawnra. - ilyenkor olyan aranyos vagy.

- Mivan? Miért? Milyenkor??

- Most gondolom gyorsan hazaviszel, aztán segítesz...izé magadon...aztán mész a stúdióba.

- Valahogy így lesz, igen - mondta, ezt követően nagy sebességgel bekanyarodott a hosszú utcába, aminek a vége felé volt apa háza. - bejössz ma?

- Nem tudom, lehet. Apa mikor megy?

- Azt mondta kettőkor találkozunk bent. Szóval gondolom olyan fél kettő körül - magyarázta, majd gyorsan végighajtott az utcán és hirtelen megállt a házunk előtt. - szia Bébi, akkor ma még látlak. A héten még én viszlek suliba, utána már egyedül kell menned, mert...ezt majd elmondom a stúdióban, most már ha megengeded sietnék - nevetett fel zavartan, közben megvakarta a tarkóját.

- Oké...szia - köszöntem el, majd egy apró puszit nyomtam a szájára és kiszálltam az autóból. - aztán csak ügyesen hazafelé, figyelj az útra még ha erős is a kísértés - nevettem fel, célozva arra, hogy már látszott rajta hogy nem bírja sokáig. - nem laksz messze Maci, bírd ki hazáig - kacsintottam, mire felnevetett és csóválni kezdte a fejét. - na szia!

- Szia - köszönt mosolyogva, én pedig becsuktam az ajtót mire gyorsan el is hajtott. Nevetve ráztam meg a fejem, majd miután kikanyarodott az utcából boldogan indultam a ház felé.

* * *

- Kimberly! Ha jönni akarsz, haladj - sóhajtott idegesen apa, mire az orrom alatt elmorogtam egy "jól van már"-t és lekocogtam a lépcsőn. - végre...szia Nica, majd jövünk.

- Jók legyetek, sziasztok!

- Shawn mondta már a jövőhetet? - kérdezte apa, mire megráztam a fejem.

- Mondott valamit de azzal fejezte be, hogy majd a stúdióban - motyogtam, mire bólintott. - te tudod?

- Persze - vágta rá és még a szemöldökét is felemelte mikor ismét bólintott. - de ne is kérd, nem fogom elmondani. Majd Ő, ez a ti dolgotok.

- Elmegy? - kérdeztem ijedten, mire sóhajtva nézett rám. Ez lenne az egyetlen értelmes magyarázat arra, hogy miért nem tud fuvarozni.

- Mondom nem mondhatok semmit!

* * *

- Hé - szólt rám apa idegesen, mikor szó nélkül kipattantam a még mozgó járműből. Habár apa már parkolt és az autó is éppen csak gurult, sose szerette ha ilyen "veszélyes" dolgokat csinálok. Bár ezt figyelmen kívül hagyva ahogy lábam szilárd talajt érintett, indultam is a stúdió felé. - Kimberly - kiáltott utánam, azonban ez nem állított meg, csak vállam felett néztem hátra.

- Bocsi - rohanni kezdtem a stúdió irányába, majd feltépve az ajtót indultam a terembe ahol Shawn szokott lenni. Nem sokkal később oda is értem és csakúgy mint azelőtt, azt az ajtót is nagy erővel nyitottam ki, majd sietve csuktam be. - sziasztok - köszöntem a bent lévő négy embernek.

- Kim! De jó, hogy itt vagy! Ugye, hogy a sötétkék ing jobban néz ki - mutatta fel. - mint a fekete?

- Mindkettőben írtó szexi lehetsz, de most beszélnünk kell - kezdtem tolni egy magányos sarok felé, mire nevetve állított meg.

- Várj! George, Ő a barátnőm akiről már sokat hallottál, Kim. Kimie, Ő George, az egyik legjobb barátom.

- Nagyon jó, örvendek, jó volt téged megismerni - ráztam vele sietve kezet, mire nevetve nézett Shawnra.

- Nagy arc - mondta kacagva, mire gyorsan küldtem felé egy hálás mosolyt, majd Shawnt ismét erőlködő grimasszal tolni kezdtem. - menj, a végén még megszakad az erőlködésben - nevetett fel ismét, arra célozván, hogy éppen az óriási, izmos, colos barátomat próbáltam meg eltolni én, a pici és gyenge Kimberly Gertler.

- Mondd - mondta halkan, mikor a sarokba értünk. Szemezni kezdtem Alexszel ami nem volt túl kellemes és közben hálát adtam mindennek, amiért szemmel valóban nem lehet ölni. Shawn albumjait rakta egymásra és csomagolta be, közben le se vette rólam a szemét, bár miután meguntam a látványát a negyedik személyre néztem, aki egy magas, kigyúrt fickó volt. Kopasz fejét tükörként is használhattam volna, hisz annyira sima és fényes volt.

- Szóval - ráztam meg a fejem, majd tekintetem az egyrecsak kíváncsibb Shawnra emeltem. - kérdezni akarok valamit.

- Akkor hajrá - sürgetett, mire sóhajtva néztem körbe mégegyszer.

- Tehát...jövőhét.

- Ahh, tudtam - túrt bele idegesen a hajába. - hülye vagyok, amiért felhoztam a témát! Hétfő van, ráért volna később is, de nem, Shawn Mendes szája be nem áll, már ha kicsit is titkos dologról van szó.

Titkos dolog??

- Elmondod? - kérdeztem ártatlanul, mire sóhajtva engedte le a vállait. Ismét hajába túrt, közben pár másodpercre lehunyta a szemét.

- Figyelj, az utóbbi időben nagyon elhanyagoltam a zenei pályafutásomat. Nem vállaltam el sok koncertet, kisebb fellépésekre pedig kapásból nemet mondtam. Jövőhéten lesz egy fesztivál Londonban, ahová már vagy fél éve hivatalos vagyok. Ott szeretnék lenni végig, egész héten, mert hétfőn lesz a fesztiváli fellépésem, szombaton pedig koncert ugyanúgy Londonban.

- Dehát ezzel semmi gond, Shawn, ma már össze is pakolok - nevettem fel, mire nagy szomorúságot tükröző arccal nézett le rám.

- Nem lehet, Kimie, neked iskolába kell menni. Megpróbáltam rávenni Andrewt, de nem enged, azt mondja a kapcsolatunk miatt nem hiányozhatsz. És ugye ezzel még nem is lenne baj, mit nekünk az az egy hét? De a koncert után sem jövök vissza, Kanadába utazom. Haza fogok menni, már legalább fél éve nem aludtam Torontóban. Két hétig leszek ott, ami azt jelenti, hogy mi egy szűk hónapig nagyon távol leszünk egymástól...

_______

Hamarabb is jött volna, csak matekon mikor írtam volna, KyungMi_Park elvette a telómat, szóval mindenről Ő tehet, az egész az Ő hibája😂😂💞

Amúgy megint van egy új ötleteeem💞💞

Még nem végleges, az "üldözött" helyére kéne valami menőbb szinonima, amit eddig nem találtam meg😂😂

Ez lenne a részlet🤷‍♀️ Érdekel valakit??🙈💞

2018. 06. 07.
Csütörtök

// 2018. 10. 24.
Szerda

Az előbb említett részlet MÁR NEM ELÉRHETŐ, töröltem.