- Tudod - szólalt meg anya a kanapén ülve, mikor beléptem a házba. - megfogadtam magamnak és apádnak, hogy megváltozok. Hogy nem kötök bele mindenbe és békénhagylak. Nem állt szándékomban nagyon beleszólni az életedbe, tizenhat éves vagy, úgy gondoltam, meg bírsz oldani dolgokat egyedül. Nem először szöktél el, de ez most mellékes. Negyed tizenkettő van, holnap korán indul a gépünk. Jöhettél volna hamarabb, de ez még mindig nem az, ami miatt ideges vagyok - mondta tovább, közben felállt a kanapéról és lassan kezdett felém sétálni. Ideges volt, bár a hangja ijesztően nyugodt. - tudod Kimberly, nem leskelődtem. A kanapén ülve néztem ki az utcára. Régóta bámultam kifelé, aztán megjelentél ott egy fiúval. Magassága és testalkata alapján azt hittem, Shawn. Mosolyogva mentem az ablakhoz, kíváncsi voltam, mit keres itt. Aztán megláttam, hogy Ő nem Shawn. Bár addigra egymás szájában kutakodtatok... Egyelőre nem szidlak le, de magyarázatot kérek! Nem elég neked Shawn? Nem elég neked a világhírű Shawn Mendes???

- Hidd el anya, a te szidásod nélkül is rosszul érzem magam, most még te se tudsz annyira megsérteni és bántani, hogy rosszabbul legyek - mondtam halkan, majd a lépcső felé indultam.

- Megtehetném, hogy még maradunk egy hetet, akkor találkoznál vele és az méltó büntetés lenne. De a jegy már megvan, engem pedig csak ez tart vissza.

- Tudom, hogy előszeretettel teszed tönkre az életem és engem is, de sajnos ez most neked sem fog összejönni. Holnaptól nem bánthatsz, apa ott lesz velünk.

* * *

Me: SHAWN, MEGYEK MÁÁÁR😍😍😍😍

Az érzés olyan volt, mint három hónappal azelőtt. Korán keltem és az ágyból kipattanva vettem magamra az előre kikészített ruhámat. A telefonomért nyúltam, boldogan írtam Shawnnak, ezt követően óriási életkedvvel siettem a fürdőszobába, ahol gyorsan de alaposan kivasaltam a hajam, majd szokásomhoz hűen feldobtam az arcom egy egyszerű szempillaspirállal. Tényleg minden olyan volt mint a múltkor, az érzés, a sorrend és az ok nélküli rohanásom is. Idő előtt kész lettem, hamarabb, mint terveztem. Egy óra volt még az indulásig, mikor is rádöbbentem, hogy nem nyaralni megyek. Az érzés ami akkor hatalmat kapott felettem megálljt parancsolt a boldogságnak, ami egy rossz szó vagy különösebb tiltakozás nélkül engedelmeskedett. Eltűnt, mintha sosem lett volna.

Éppen az ágy mellett álltam mikor tudatosult bennem, hogy a házat amiben felnőttem és amihez annyi emlék kötött el kell hagynom örökre. Az erőm követte a boldogságomat, eltűnt, így fájdalmasan rogytam a puha matracra.

Miért?

Miért???

Miért??????

Shawnie🙈💞: Szia❤️ Látom nagyon boldog vagy😄 Mikor indul a gépetek?

Me: Már nem vagyok olyan boldog...itt kell hagynom a helyet, ahol felnőttem, ahol minden történt, amihez odatehetem, hogy "első" vagy "először". Itt sétáltam először, itt bicikliztem először, itt jött ki a számon az első szó. Itt lettem először szerelmes, itt volt az első barátom. Itt tanultam meg beszélni, írni, olvasni és még annyi mindent. Nekem itt van az életem, Shawn, nem akarok elköltözni!

Shawnie🙈💞: Ajh Bébi nyugodj meg! Itt leszek neked kezdésnek, barátaid meg személyiségedből adódóan itt is rengetegen lesznek

Me: De Ők nem Dennis, Nate, Molly és Blake lesznek...

Shawnie🙈💞: Tudom Kimie, de...ajh, figyelj! El kell Őket engedned, nem szabad örökké egy életet élned. Kell a változás, nálad ez pedig most jött el. Itt fogsz élni Chicagoban, az osztálytársaid imádni fognak, én pedig éjjelenként belógok hozzád és teszek róla, hogy jól érezd magad😏

Shawnie🙈💞: Ahh, szeretkezni fogok egy diáklánnyal😍😂😂

Me: Ezt úgy mondod, mintha eddig sose tetted volna😂

Shawnie🙈💞: Shh, elrontod a pillanatot🤫

Shawnie🙈💞: Mellesleg most az a diáklány (az egyetlen!!) barátnőm, akit mindennél jobban szeretek❤️❤️❤️❤️❤️

Me: Sok a szivecske, Mendes🤮

Shawnie🙈💞: ❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️

Me: Szeretlek❤️

Shawnie🙈💞: Én is😁❤️

Me: Magadat?😂

Shawnie🙈💞: Meg téged😂

* * *

- Viszlát szekrény amire rengeteg posztert ragasztottam régen, viszlát szőnyeg amire sokszor borítottam kiskoromban festéket, viszlát négy fal ami gyakran nyújtott menedéket, viszlát ágy ami mindig álomba ringatott, viszlát szoba ami kiskorom óta óvott - léptem ki az említett helységből. - viszlát folyosó, viszlát lépcső, viszlát nappali, viszlát előszoba, viszlát ház...

- Azért eret ne vágj - mondta anya gúnyosan, mire sóhajtva tettem be a taxiba a bőröndöket, majd beültem az autóba.

Viszlát régi élet - tettem hozzá magamban, mire a taxi elindult, én pedig lehunyt szemekkel döntöttem hátra a fejem.

* * *

Me: Leszálltunk

Shawnie🙈💞: Tudom😏

Me: Jaj nekem😂 Itt vagy ugye??😂😂😍

Shawnie🙈💞: Hogy a fenébe ne lennék itt? 😂❤️ Beszéltem apuddal, mivel rossz a kedved és tudják, hogy csak rosszabb lenne ha ott náluk kéne lenned velük, így felvetette az ötletet hogy lehetsz nálam ma😏😏😏

Me: Hé! Nálad aludhatok, Bébi?😱😍

Shawnie🙈💞: De csak mert az arcod olyan édi❤️❤️

Shawnie🙈💞: A reptér előtt vagyok, ott, ahol a múltkor

Me: Megyünk!

- Te tudtál Shawnról? - kérdeztem anyát, aki alig láthatóan elmosolyodva bólintott. - Köszönöm szépen - mondtam halkan, mire immáron nagy mosollyal az arcán ölelt magához, majd a kijárat felé indult.

- Jó napot kívánok - köszönt vigyorogva Shawn mikor mellé értünk, majd felém nézett és szorosan megölelt. - szia- mondta halkan, ezt követően egy apró puszit nyomott a nyakamra és felegyenesedett.

- Szia - mosolyogtam, majd mindketten anyára néztünk.

- Jó, jó, megyek már - nevetett fel, majd Ő is megölelt és Shawn felé nézett, aki elmosolyodott és megölelte anyát. Habár nagyot néztem, az még jobban meglepett, mikor anya egy-egy puszit nyomott Shawn arcára. Shawn is meglepődött, azonban viszonozta a gesztust, majd anya velem is megismételte ezt és elindult.

- Viszont látásra - köszönt el Shawn, mire anya hátranézett a válla felett.

- Tegezz, a nevem pedig Veronica, vagy ha úgy jobban tetszik, Nica - mondta, majd besétált a tömegbe.

- Őrület - nevettem el magam, Shawn pedig szintén nevetve ölelt magához. - mi a terved így késő délutánra? - kérdeztem, közben ránéztem a telefonomra, ami már átállt a Chicagoi időre.

- Már rendeltem pizzát, szóval siessünk - mondta, miközben elvette tőlem az összes táskát és bőröndöt. - ha neked nincs jobb ötleted, csak legyünk nálam, max menjünk el sétálni.

- A rajongóid azóta beszóltak már rám? - kérdeztem halkan, mire sóhajtva nézett le a szemeimbe.

- Igen, de ne foglalkozz velük!

- Csak kérdeztem...

* * *

- Miért van az, hogy az enyém mindig mindenben jobban ízlik neked? - kérdezte nevetve Shawn, mire felemeltem a fejem a hasáról és felvont szemöldökkel néztem rá.

- Valami bajod van esetleg? - kérdeztem teli szájjal, Shawn pedig nevetve kezdte csóválni a fejét. - Na...én is úgy gondoltam - bólintottam, majd fejemet visszatettem az félig ülő helyzetben lévő Shawn hasára, aki ezt követően vett egy szelet pizzát az enyémből - az az enyém - mondtam, mire kitört belőle a nevetés.

- Együk meg együtt - mondta, mire kíváncsian néztem rá. - összekulcsoljuk a kezünket és azokat nem használhatjuk. De meg kell együtt ennünk a pizzaszeletet - magyarázta, mire elmosolyodtam és miután Shawn a szájába rakta a pizza egyik sarkát, két tenyeremet övéibe tettem, majd összefontuk az ujjainkat. - ez vicces lesz - mondta nehézkesen, majd lehajolt. A pizza belseje felől lévő részt leharaptam és enni kezdtem, míg Ő felülről harapott le egy darabot, arra azonban nem számított, hogy a pizza többi része rajtam landol majd.

- Kösz - morogtam, majd lenéztem a kulcscsontom alatt pihenő pizzára és elnevettem magam.

- Basszus, bocsi - kezdett nevetni Ő is, majd újra lehajolt és harapott egy falatot a pizzából, bár nem emelkedett fel. Miután lenyelte a már jól megrágott darabot, ismét harapni készült, bár mint aki elvesztette a koordinációs készségét, a fogai a bőrömet fogták össze.

- Az nem a pizza, Mendes - szóltam rá nevetve, majd arrébb akartam tolni a fejét, bár erőlködésem ellenére sem engedte el a kezem.

- Nem, de ez finomabb - mondta halkan, majd továbbra is óvatosan harapdálva indult lejjebb, mire pólóm tetején kilátszó melleimnél kötött ki. - és ez itt - mosolyodott el. - ez itt a hab a tortán - mondta, majd a harapdálást apró csókokra váltotta.

- Lehet róla szó, hogy ezt akkor is folytasd, miután megkajáltunk? - kérdeztem sóhajtva, mire mosolyogva felegyenesedett és bólintva vette le rólam a pizzát.

_______

Ülök szokásomhoz hűen a kertben a széken, egy mondat kellős közepén járok, de az eget bámulva figyelek egy repülőt, mire a szomszédból megérzem a pizza illatát. És ekkor jutott eszembe ez az egész jelenet, szóval jah, örüljünk, hogy egy pizzázó mellett lakok😂😂

És holnap már június, ami azt jelenti, hogy a Valótlan Valóság című könyvemben felkerül az első fejezet😱😱

2018. 05. 31.
Csütörtök

// 2018. 10. 14.
Vasárnap