Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

13. - KICSI SZÍV

Vigyorogva ugrottam fel az ágyból, majd a táskámat hátamra kapva léptem ki a szobából. Bár pizsamában voltam, nem zavartattam magam, lazán szökdeltem le a lépcsőn, majd a tornacipőmbe lépve halkan kimentem a házból. Shawn vigyora még a sötétben is jól látszott, hisz a közvilágítás és a Hold fénye együtt vetődtek a fiú tökéletes, hófehér fogaira. A ház előtt állt meg és amint meglátott, kiszállt az autóból, majd elém sietett.

- Jó estét, hölgyem! - mondta nevetve, közben elvette a táskámat

- Jaj, téged mi lelt? - kérdeztem én is nevetve, Ő azonban csak mosolyogva vállat rántott és betette a táskát a csomagtartóba - Azért kicsit tartok attól, hogy lebukunk.

Kicsit nagyon...

- Ugyan, hat óra fele viszlek haza. Csak aludni jössz. - mondta nevetve, mire felvont szemöldökkel néztem rá - Mi van, azt hitted, délig aludhatsz?

- Öm... Ja. - mondtam döbbenten, Ő azonban csak nevetve megrázta a fejét és beült az autóba. Követtem, így már mindketten útra kész voltunk. A motor beindult, az autó pedig gurulni kezdett - Jaj, Shawn... Kikapok, ha lebukok.

- Nem fogsz, mert akármennyire is ellenkezel majd, megfoglak és beteszlek az autóba, hazaviszlek, neked meg csak fel kell majd menned.

- Jaj... - nevettem fel - És van terved estére? - kérdeztem, mire a sötétséget egy pillanatra felváltotta egy hatalmas villám fénye, én pedig abban a pillanatban összerezzentem és befogott fülekkel szorítottam össze a szemeimet - Egy. Kettő. Három. Négy. - kezdtem hangosan számolni, Shawn pedig meglehetősen furcsán nézett rám - Öt. Hat. - az ég hatalmas hanggal megdörrent, én pedig összeszorított fogakkal vártam a hangos és ijesztő dolog végét, ami hamarosan el is jött

- Na jó, te mit művelsz? - kérdezte döbbenten, majd bekanyarodott az utcába, ahol lakott - Ez valami szektás dolog? Babona? Ijesztő volt, annyi szent.

- Nem tudom miért csináltam, igazából megszokás. Anya régen így tanította, ha villámlik és nem vagyok házban, mindig ezt csinálom. Ez egyrészt kicsit eltereli a gondolataimat, másrészt ahány másodpercig jutok, állítólag annyi kilométerrel messzebb csap be a villám.

- Aha... Visszatérve a kérdésedre: konkrétan nincs, úgyis kevés időnk van. Gondolom nem fogunk sokat aludni, de már megágyaztam neked a nagyobb vendégszobában. Az közelebb van az én szobámhoz, ha bármi gond van, gyere át nyugodtan. Gondolom már megfürödtél, vacsiztál meg minden, szóval nekem már csak annyi dolgom van, hogy szórakoztassalak. - mondta mosolyogva, majd megállt a háza előtt és leállította a motort - Te mit szeretnél csinálni?

- Nem tudom, szeretnék veled beszélgetni úgy minden jelentéktelen hülyeségről, aztán hajnalban elaludni és pár óra után felkelni arra, hogy a karjaidban fekszem mert viszel az autóba. - mondtam kuncogva, miközben kiszálltunk az autóból

- Megoldható. - bólintott mosolyogva

Már legalább két órája ott voltam nála, mikor kitalálta, hogy habár már késő volt, nekünk muszáj csinálnunk valamit a fekvésen és a beszélgetésen kívül. Így hát miközben Ő gondolkozott, én a telefonomat bújva csináltam azt, amit pár napja hanyagoltam: visszaírtam a barátaimnak.

Kistöltöttpulykám: Hallod, mesélj már! Taliztál Shawnnal? Majd egyszer hadd beszéljek már vele

Bár nem híreszteltem, hogy ismerek egy világhírű sztárt, egyáltalán nem volt nehéz a családom - vagyis apa - meg a nevem miatt kikövetkeztetni a dolgot, így Shawn és a legjobb barátom kérésének is eleget tudtam volna tenni azzal, ha felhívtam volna Mollyt.

- Shawn, van egy ötletem! Tudom, hogy szeretsz örömet szerezni a lányoknak...

- Ahw, máris tetszik az ötlet! - mondta nevetve, mire értetlenül, majd mérgesen néztem rá

- Hülye barom! Nem úgy gondoltam. Van egy barátom aki nagyon odavan érted. Ha felhívom FaceTime-on, beszélsz vele?

- Miért is ne? - ahogy a költői kérdés elhagyta a száját, én már hívtam is Mollyt, aki kis késéssel ugyan, de felvette. Bár a kamera akkor még egyikünk telefonján sem kapcsolódott

- Barom. Vágom, hogy ott még fiatal az este, de itt hajnali három van. - mondta rekedt hangon barátnőm, akinek álmos feje nem sokkal később meg is jelent a képernyőn

- Ha gondolod, visszahívunk később. - szólalt meg teljesen komolyan Shawn, mire Molly arca lefagyott. És nem, nem a FaceTime miatt. A háttérben a tévé képernyőjén​ ugyanúgy ment az Agymenők, csak Molly kapott akkora sokkot, hogy képtelen volt megmozdulni - Bár most csak pár percig érek rá, szeretnék időt szánni Kimre.

- Te... Jó... Ég! - sikított Molly, mire Shawn és én egyszerre nevettünk fel - K-Kim... Kimberly Gertler! Te komolyan ott alszol? Te rohadtul ott alszol Shawn Mendesnél! - mondta hangosan, Shawn pedig már a levegőt kapkodva nevetett

- Shh, kicsi szív! Anyudék fel fognak ébredni. - mondtam nevetve, bár ez mit sem ért. Továbbra is sikoltozott és öklével verte a matracot - Tudod mit? Holnap újra fel fogunk hívni, addigra csinálj valamit a fejeddel, Shawn biztosan nem szereti a kócos hajú, álmos fejű lányokat.

- Akkor te is kezdj magaddal valamit, kicsi szív! - mondta felvont szemöldökkel Molly, mire Shawn nevetve mutatott rám

- Esküszöm, napestig bírnám hallgatni, ahogy oltogatjátok egymást. Azt hittem, nincs még egy ilyen lány, mint Kim. Hogy rögtönözve így be tud szólni, de mit ne mondjak, te talán eléred azt a színvonalat! - nevetett Shawn, mire megint villámlott, én pedig befogtam a fülem

- Jaj, Kim! - nevetett fel Molly - Vihar van?

- Fogd be! - morogtam, majd letettem a telefont - Shawn, hagyd békén Mollyt! Te az én baromságaimat szereted, oké?

- Féltékeny vagy? - kérdezte gúnyosan nevetve

- Igen! Mert te az én Shawnom vagy, én fedeztelek fel, nekem köszönheted a karriered. Ha én nem lennék, Shawn, apa nem ajánlott volna neked szerződést, ezt azért ne felejtsd el!

- Viccelsz? Ezt meg hogy érted? Én mindig is úgy tudtam, hogy Andrew talált rám.

- Nem Shawn, én találtak meg Vine-on. Megmutattam pár videódat apának és beismerte, hogy tényleg rohadtul tehetséges vagy. És mikor tizennégy éves voltál és a szüleiddel eljöttél hozzánk beszélni apával, én végig az emeleten kuksoltam mert annyira imádtalak, hogy nem mertem lemenni. Végig ott voltam, hallgattam ahogy beszéltek és majdnem sírva fakadtam, mikor meghallottam a hangod. De rohadtul féltem tőled, annyira tiszteltelek! Nem mertem lemenni, mert olyan kicsi és hülye voltam. Vágod, hogy már öt éve is találkozhattunk volna, ha akkor nem blokkolok le és oda merek menni hozzád? És te csak azért beszéltél velem, mert a főnököd lánya voltam. Ugyan Shawn, kényszerből kezdtél beszélni velem, igaz? Mert te akkor még nem is tudtad...egészen eddig nem tudtad, hogy szinte mindent nekem köszönhetsz!

- Kim, én... Hű! Tényleg nem tudok mit mondani, sajnálom. Te jó ég, egy akkor még tizenegy éves lánynak köszönhetem, hogy most itt tartok. Most komolyan, hogy tudnám ezt megköszönni? Körbeutazzuk együtt a világot, ha szeretnéd. Úristen Kim, én tényleg miattad lettem felfedezve...

- Nem kérek semmit, Shawn. Nekem elég a tudat, hogy valakivel ilyen jó dolgot tehettem.

Rengeteg időt töltöttünk azzal, hogy​ ezt és az ehhez kapcsolódó dolgokat megbeszéltük, Shawn ezerszer felajánlott különböző opciókat, amivel meg szeretné köszönni nekem azt, amit tettem vele. Ajánlott Hawaii utazást és megannyi csábító lehetőséget, de úgy éreztem, semmi szükség rá. Hiszen tényleg óriási dicsőség volt, amiért én, Kimberly Gertler felfedezhettem a nagy Shawn Mendest.

- Fél egy van, szerintem én megyek és megpróbálok aludni, ha már egyszer holnap olyan korán kell kelni. - mondtam álmosan mosolyogva, mire Shawn szomorúan de megértően bólintott

- Átkísérlek. - azzal felálltunk az ágyból és elindultunk a nagy vendégszobába. Shawnnak igaza volt a közelséget illetően, a szoba közvetlenül az Ő szobája mellett volt. Miután befeküdtem az ágyba, Shawn még leült mellém - Fél hatkor ébresztelek, szép álmokat, Kislány!

- Okés, jó éjt Shawn! Szeretlek...

- Én is téged. - mondta mosolyogva, közben végigsimított arcomon, majd felállt és kiment a szobából

Ha akartam volna se bírtam volna levakarni a vigyort az arcomról, nem tudtam kiverni a fejemből Shawnt. A tudat, hogy egy szobával arrébb fekszik az ágyban és aludni próbál, olyan furcsa de jó érzés volt, hogy csak egy valami bírt kizökkenteni a nagy imádatból.

A vihar.

Az ég borzasztó hangosan kezdett dörögni, a villámok tiszta fényt adtak az eredetileg sötét szobának. Tökéletes megvilágítást kaptam az üres falakra, amik még ijesztőbbé tették az egészet, így végül nem bírtam tovább, nem egészen negyed órányi szenvedést követően a takaróval a fejemen öleltem magamhoz a párnát és így baktattam át Shawn szobájába.

- Nem bírok aludni... - mondtam halkan, mire a még a telefonját nyomkodó Shawn szórakozottan elvigyorodott

- Már vártalak. - nevetett fel - De meglepően tovább bírtad, mint amire számítottam. - mondta vigyorogva, közben helyet szorítva nekem az ágy ablak felőli oldalára húzódott - Gyere, majd én álomba ringatlak. - gúnyos vigyor ült szája sarkán, bár ez engem akkor egyáltalán nem érdekelt. Csak az lebegett a szemem előtt, hogy vele talán könnyebb lesz az alvás, így hát mellé bújva, mégis tartva a tisztes távolságot helyezkedtem el - Félsz, hogy nem jössz közelebb? Nem harapok, csak néha, ha rá kényszerülök, de ha úgy könnyebben elalszol, szívesen át is ölellek.

- Ne mondj ilyeneket, mert az átlagosnál kétszer gyorsabban fog dobogni a szívem és akkor tényleg nem​ fogok tudni aludni!

- Akkor nem mondom. - motyogta halkan, és milyen igaza volt. Nem mondott semmit, csak közelebb kúszott és óvatosan magához ölelt. Habár háttal voltam neki, akkor is tudtam, hogy vigyorog. De persze ki nem vigyorogna, mikor egy lány a karjai közt annyira zavarba jön, hogy a hideg futkos az egész testén és csupán egy jólesó sóhajnyu hangot ad az élvezetének? Tényleg csak ennyit tudtam reagálni, hisz nagyonis zavarba hozott a hirtelen közelsége, a meleget sugárzó teste, a körém fonódó izmos karjai és a belőle áramló férfias illat. Az pedig igazán rátett még egy lapáttal, hogy Shawn alváshoz nem vett fel pólót - Na?

- Ma sem alszom... - mondtam megilletődve, mire felnevetett és egy apró puszit nyomott a nyakamra

Persze Mendes, csak így tovább...

- Jó éjt, Kim!

- Jó éjt, Shawn...

_______

Senki sem mondhatja, hogy most sokat kellett várni!😂 És még hosszú is lett😏
Azt a sok-sok véleményt amik jóóól esnének azt kommentbe várom 😁💞

2018. 04. 16.
Hétfő

// 2018. 08. 20.
Hétfő

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro