- Te meg mégis hol a fenében vagy? - kérdezte apa idegesen, miután rosszat sejtve, talán kicsit félve is felvettem a telefont. Shawnnal a kocsiban ültünk és sajtburgert ettünk a puccos és drága cukrászda helyett - Hazaérek, mi fogad? Egy virágcsokor az ablakban, mellette a kedvenc csokim. Azt hittem ez valami vicc és te akarsz meglepni, de miután nem voltál itt és Shawn se kapcsolható, egészen összeállt a kép.

- É-én... Vagyis mi...mi csak eljöttünk enni.

- Kimberly Gertler! A kaja a hűtőben van, te pedig félóra múlva itthon!

- De apaa...

- Félóra. Vita lezárva, ha késel, mész vissza anyádhoz. - mondta, majd letette a telefont. Sóhajtva és szomorúan néztem Shawnra, aki kíváncsian és már rosszat sejtve figyelt engem

- Haragszik? - kérdezte, mire ajkamba harapva bólogatni kezdtem. Óh Shawnie, az nem kifejezés - Haza kell menned? - kérdezett ismét, közben lábát a kuplungra tette, kezével pedig a slusszkulcs felé nyúlt. Másik keze már a kormányon volt, a hamburger pedig az ölében

- Csak félóra múlva, de igen. Azt mondta, ha kések, vissza kell mennem...anyámhoz.

- Akkor útra fel! - mondta gúnyos boldogsággal és még két kezét is összecsapta, majd a motort beindítva kikanyarodott az utcából - Gertler... A kajámat elveszed onnan? - kérdezte kínosan nevetve, bár ahogy jobban elnéztem, tetszett neki a helyzet

- Hülye barom... - forgattam a szemem, majd lába közé nyúlva elvettem a combja felső részéről a hamburgert - Tuti direkt volt.

- Mi tagadás..? - nevetett, majd mosolyogva rámnézett - Köszönöm, hogy adtál még egy esélyt.

- Ha továbbra is ilyen helyzetekbe kényszerítesz mint az előbb, már most mondom, hogy utoljára ejtettél ki a szádon ilyet. Mert akkor nincs több esély, Mendes!

- Van kedved nálam aludni? - bukott ki belőle a kérdés, mire mindketten döbbenten néztünk egymásra. Még a rágást is abbahagytam, így teli szájjal bámultam tágra nyílt szemeibe - Öm... Ne is figyelj rám, csak hangosan gondolkoztam...A következő dalomon... Igen! Így fog kezdődni a következő dalom. - mondta, bár míg az elején zavartan beszélt, a végét már magabiztosan mondta - Hé! Van kedved nálam aludni, Bébi? - énekelte, én azonban még mindig csak bámultam rá - Mert az arcod olyan...édi? - és itt tört ki belőlem az a tipikus, mélyről jövő hangos nevetés. Bár a szám tele volt hamburgerrel, önfeledten nevetni kezdtem - Khm...ma vihar lesz. - jegyezte meg Shawn, mintha semmi sem történt volna, ezzel ismét eléggé megnevettetve engem. Ekkor már nem nézett rám, az utat szugerálva próbálta elfeledtetni velem és talán magával is az imént lejátszódó kínos szituációt. És bár jól esett volna halálra szekálni azzal, hogy az előbb milyen irtó gáz volt, inkább ráhagytam és míg első kérdését emésztgettem, addigis elterelő hadműveletére összpontosítottam

- Nem szeretem a viharokat, mindig félek és nem tudok aludni. - mondtam még mindig kuncogva - Olyankor vagy max hangerőn hallgatom a zenét fülhallgatóval, vagy odamegyek valaki mellé.

- Tizenhat éves vagy és ha dörög az ég, szaladsz anyucihoz? - kérdezte nevetve, mire összeszűkített szemekkel néztem rá

- Te meg azt akarod bemesélni nekem, hogy a következő dalod egy pizsipartiról fog szólni, hogy megkérdezed az​ édi fejű bébit, hogy nincs-e kedve ott aludni nálad? Ne ne röhögtess már... Komolyan Mendes, ennél jobb mentség tényleg nem jutott eszedbe?

- Ha nem úgy néztél volna rám, mint egy dupla csíkos terhességi tesztre, akkor biztos nem próbáltam volna ilyenekkel mentegetőzni...

- Nem baj, végtére is, rohadt vicces volt. - nevettem fel újra - Szívesen ottaludnék, de apa biztos nem engedné.

- Idézem Kimberly Gertlert: "Rossz dolgokat akarok csinálni, megszegni szabályokat, aztán büntetést kapni." - mondta vigyorogva, mire megforgattam a szemem...ismét. Bár igaza volt, mégse szívesen ismertem be. Elvégre az nem az én reszortom volt, így pár másodpercnyi csendes gondolkodást követően szóra nyitottam a számat

- És mégis hogy akarjuk megoldani?

- Ezaz! - ütött bele örömébe a kormányba, bár ezzel telibe találta a dudát, amivel magára vonta a figyelmet az utcán. Két utcán sétáló lány​ nagyra nyílt szemekkel, sokkosan állt meg a járdán, mire Shawn idegesen taposott a gázpedálra és gyorsan elhajtott az utcából - A picsába! Még egy ilyen szerencsétlen barmot mint én...

- Nem ellenkezek. - nevettem fel, mire magát nyugtatva sóhajtott, majd mégis elmosolyodott és megrázta a fejét - Mi lenne, ha úgy csinálnánk, hogy most hazaviszel, egész nap otthon leszek de persze beszélünk, aztán este miután apa elmegy aludni, szólok és te elviszel.

- Nekem megfelel, ha neked is. - mondta mosolyogva, majd megállt a házunk előtt

- Akkor így lesz! - mondtam, majd mosolyogva áthajoltam hozzá, megöleltem és kiszálltam az autóból - Szia Shawn!

- Szia Kim.

Az utolsó falatot is lenyeltem út közben, így már csak a ruhámat igazítottam meg, mielőtt beléptem a házba.

- Kimberly Gertler! - sétált elém apa - Mégis mit képzelsz, hogy csak úgy szó nélkül lelépsz egy fiúval, aki ráadásul majdnem öt évvel idősebb nálad?

Imádtam ezt a gondolkodásmódot... amíg én éppen elmúltam tizenöt és Shawn csak majdnem volt húsz, akkor is öt év volt köztünk apa szerint. Pedig én már betöltöttem a tizenhatot, Shawn pedig csak hónapok múltán lett volna húsz.

- Ne haragudj... Nem gondoltam végig.

- Igen, sejtettem. Nem foglak a szobádba küldeni, ugyan, miért is tenném? Tizenhat éves vagy, remélem anélkül is megérted, hogy ilyet nem csinálhatsz. Tudod jól, hogy napközben úgyis elengedlek, de ha nem szólsz és elmész, azért viszont nagyon haragszom. Shawnnal voltál és ez se zavart volna, ha legalább megdobsz egy üzivel, hogy "hé fater, Shawn elvisz kajálni." - mondta, majd hátat fordított és visszament a konyhába

Az órák teltek, a nap pedig egyre kevesebbet mutatott magából. Már a hold ezüst korongja adott fényt a sötétségnek, már a csillagok tündököltek az égen. De apának persze még esze ágában sem volt aludni...

Shawnie🙈💞: Naaa??

Me: Shawn! Öt perce ugyanígy 3 a-val, 2 kérdőjellel feltetted ugyanezt a kérdést. Gondolod változott a helyzet??

Shawnie🙈💞: Nem tudom, azért kérdezem...

Me: Még lent van, dolgozik. Vagyis rengeteg papír van előtte, én meg itt vagyok fent az emeleten és pizsamában ülök az erkélyen. Gáz lenne, ha most jönnél?

Shawnie🙈💞: Tuti észrevenné. Szerintem várjuk meg, hogy elaludjon

Me: De a távolba már villámlik. Shawn, én ki nem megyek innen, ha dörög az ég

Shawnie🙈💞: Ne csináld már😂 azt hittem, viccelsz! Te kajak félsz a vihartól?😂😂

Me: Hagyj!

Me: Lámpa leoltva, most jön fel a lépcsőn

Shawnie🙈💞: Király, akkor szerintem én indulok is. Max nem sietek

Me: Oké. Már mikor hazaértem összeszedtem a cuccom😂

Shawnie🙈💞: Hát persze, mert minden vágyad Shawn Mendes házában aludni😂😏

Me: Fogd be és indulj el😂

- Kim, én megyek aludni, neked sem ártana. - mondta álmosan apa, közben behajolt az ajtón - Jó éjt, szép álmokat!

- Neked is, aludj jól! - mondtam mosolyogva, ő pedig bement a saját szobájába

Akció indul!

Me: Csak ne dudálj😂

Shawnie🙈💞: Ja, karneváli​ felvonulással mentem volna azt kiabálva, hogy "Kim siess, fel ne ébredjen Andrew!"😒😂😂 Ennyire hülye még én se vagyok, oké?😂

Me: Aha... Ja... Oké 😂

Kevesebb mint tíz perc telt el, a végső üzenet pedig megérkezett.

Shawnie🙈💞: Itt vagyok a ház előtt

_______

Tudom, sokat kellett várni rá, de itt van. Remélem tetszett, a következő rész már a napokban (vagy ha ügyes leszek akkor már ma vagy holnap) érkezik is!!💞

2018. 04. 16.
Hétfő

// Láttam Őt😭🙏 Habár már négy napja, de te jó ég, Shawn Mendes pár méterre volt tőlem😭 Nem tudom felfogni, annyira gyönyörű volt😭😭❤️🔐

2018. 08. 17.
Péntek