Ìzek ès vàgyak
Aisah már napok óta Jake és Maggie társaságában volt. Nem tudta pontosan, miért maradt, de egyikük sem bánta. Olyan volt, mintha elbújhatott volna a világ elől – csak ők hárman voltak, a kutyák és a póni. A faház melegsége, az erdő csendje és a friss levegő teljesen elvarázsolta.
Egy reggel, amikor felébredt, Jake nem volt mellette. Vastag zokniban és egy hosszú, térd fölé érő kötött pulóverben indult megkeresni. Ahogy a konyhába lépett, meglepődve látta, hogy Jake serényen sürgölődik a pultnál.
– Jó reggelt – mosolygott Aisah, miközben végignézett rajta.
Jake felé fordult, és egy pillanatra végigmérte. A napfény beáradt az ablakon, bearanyozva a faház belsejét.
– Csodás ez a reggel – mondta elégedetten. – És neked remekül áll ez a pulcsi.
Aisah elmosolyodott.
– Te vetted nekem.
– Ja, hosszas könyörgés után el is fogadtad – forgatta meg a szemét Jake.
Aisah körbenézett a konyhában.
– Mit csinálsz?
– Egy szuper reggelit, ami épp most lett kész – jelentette ki Jake magabiztosan, majd egy szendvicset nyújtott felé. – Neked csináltam.
Aisah kíváncsian harapott bele. Az ízek mennyeiek voltak, szinte elolvadt a szájában.
– Uhm… basszus – nyögte ki, és behunyta a szemét az élvezettől.
Jake féloldalas mosollyal figyelte őt.
Aisah nem tudta, mit tett Jake a szendviccsel, de olyan volt, mintha egy éttermi mesterművet enne.
– Te jó ég… mit műveltél ezzel?
Jake elvigyorodott.
– Be kell vallanom, az egyik szakmám szakács.
Aisah elismerően bólintott, majd újabb falatot vett a szájába, ezúttal még jobban átadva magát az élvezetnek. Egy mély, önkéntelen nyögés hagyta el az ajkát.
Jake nevetett.
– Na jó, most már elég lesz.
Aisah pimaszul ránézett.
– Csak nem zavar?
– De… zavar.
Aisah szeme összeszűkült.
– És mennyire?
Jake nem válaszolt, csak figyelte, ahogy Aisah újra beleharap a szendvicsbe – ezúttal szándékosan, kihívóan, érzékien nyögve hozzá. Jake arcára egy vad mosoly ült ki. Egy szempillantás alatt felkapta Aisaht, és a konyhapultra ültette. Aisah kezéből kiesett a szendvics, és nagy szemekkel pislogott rá.
– Jézusom, mit csinálsz? Megőrültél? – kuncogott zavartan.
Jake nem felelt, csak határozottan végigsimított Aisah combján. Aisah megmerevedett, és hirtelen még a levegőt is visszatartotta. Jake keze megállt a lába között, mélyen a szemébe nézett.
– Ez most komoly? – súgta rekedten.
Aisah megfogta Jake kezét, próbálta leállítani.
– Csak vicceltem… vegyél le – kérte.
Jake azonban nem mozdult.
– Aisah… nincs rajtad fehérnemű – suttogta.
Aisah érezte, hogy elönti a forróság.
– Ne csináld… – sóhajtott fel, de hangja elhalt, amikor Jake lassan előrehajolt, és megcsókolta.
A csókja erős és követelőző volt. Kezei birtoklóan kalandoztak Aisah testén, aki ösztönösen simult hozzá. Jake az ajkáról a nyakára tért át, forró csókokkal borítva bőrét.
– Jake… hagyd abba… bármikor megjöhet a nénikéd – próbált tiltakozni Aisah, de hangja inkább vágyakozó volt, mint határozott.
Jake elmosolyodott.
– Nem mostanában jön – suttogta, és egy könnyed mozdulattal leemelte Aisaht a pultról.
A következő pillanatban már a konyha falának nyomta. Aisah egyik lábát a konyhaszekrényen támasztotta meg, a másikat Jake csípője köré fonta. Egyetlen mozdulattal hatolt belé, Aisah pedig felsikított az élvezettől.
A szenvedély mindkettejüket elragadta. Jake mozdulatai kemények és követelőzőek voltak, Aisah teste pedig minden egyes lökésre remegett. Nem volt visszaút, csak a nyers vágy, ami úgy tombolt közöttük, mintha sosem lenne vége.
Aisah hangosan élvezett, nem tudta visszafogni magát – Jake mellett ez lehetetlen volt. Minden egyes mozdulat mélyebbre vitte az élvezetbe, és amikor végül elérte a csúcsot, a teste megremegett, combjai elgyengültek.
Jake még erősebben tartotta, és újabb hullámokat csalt ki belőle, míg végül ő maga is elérte a beteljesülést.
Aisah levegő után kapkodott, és Jake vállára hajtotta a fejét. Egy pillanatra csak álltak így, lihegve, remegve egymás karjában.
Jake végül elmosolyodott, és az ajkához hajolt.
– Na, most már tudod, mennyire... – súgta halkan.
Aisah kuncogva csóválta a fejét.
– Te tényleg őrült vagy…
Jake csak vigyorogva megcsókolta.
– És te imádod.
Aisah nem tagadhatta. Ebben a pillanatban semmi más nem számított, csak ők ketten és az a tomboló szenvedély, ami újra meg újra egymás felé sodorta őket.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro