Ahsoka körbenézett majd megpillantott egy igencsak szűk nyílást az egyik falon. Felmérte a közte és a fal között levő távolságot, aztán egy nagy ugrással elkapta a nyílás peremét. Felhúzta magát a lyukkal szemmagasságba és bepillantott. Ahsokának meg kellett erőltetetnie szemeit hogy belásson a sötét járatba.
-Fenébe, zsákutca-szűrte a fogai között a lány, majd lejjebb ereszkedett a falon. Lábával kitapogatott egy szélesebb nyílást, de arra már nem jutott ideje hogy alaposabban megvizsgálja a járatot hisz' meghallotta amint kinyílik a nehéz ajtó és két rohamosztagos sétál be rajta. Páncélos csizmájuk kopogott a fém folyóson így nem volt nagy kihívás meghallani a két katonát főleg a hangokra érzékeny montralokkal. Ahsoka  gondolkodás nélkül bemászott a résbe és fülelt. Pár másodperc elteltével a két rohamosztagos beszélgetni kezdett.
-Megmertem volna esküdni hogy hallottam valakit itt bent.-mondta a katona majd körbenézett. Ahsoka összeszorította a szemét és a szájára tapasztotta a kezét hogy még véletlenül se adjon ki semmiféle hangot.
-Én nem hallottam semmit! Biztos csak a vödör megbolondult a fejeden a hülyeségeidtől.-válaszolt társának a másik katona majd intett az előbbinek és a kijárat felé indult.
-CN3467-es gyere már!-szólt még vissza neki. CN3467 még egyszer s utoljára körbenézett, majd vállat vonva követte a már kifelé tartó rohamosztagost. Ahsoka megkönnyebbülve fújta ki a levegőt és megnézte hogy milyen lyukba préselte be magát.
-Ez talán jó lesz!-mondta magának a lány majd elindult a járatban. Amint Ahsoka haladt előre a járat egyre meredekebb lett. Egyszer csak a togruta keze megcsúszott a a meredek, csúszós fémen és Ahsoka akarva-akaratlanul elkezdett lecsúszni a szűk helyen.