Keiko szemszöge

1 évvel később

Egy éve hogy vissza tértünk a bázisra és az óta Rito és Lala valamint Kimihito és Miia gyereke is meg született, Ritonak és Lalanak egy fiúk született akit Kazutonak neveztek el Kimihitonak és Miianak meg egy lányuk született akinek az Asuna nevet adták. Kőzben Layla el érte az egy éves kórt és egyre inkább aggódom hogy apa nélkül nő fel, de volt még valami ami nem hagyott nyugodni és ez Gabriella volt mivel már egy éve hogy Rito legyőzte őt és az óta se híre se hamva.

-Lehet hogy sötét angyalként több időbe telik neki helyre jönni vagy lehet hogy megint tervez valamit? Nos bár hogyan is most jól esik ez a kis nyugalom de az hogy Layla apa nélkül nő fel az egyszerűen nem hagyj nyugodni.

Gondoltam magamban és lehet meg is látszott rajtam hogy valami zavar mert valaki a vállamra tette a kezét, ekkor oda néztem és Gábriel aggódó tekintetével találtam szembe magam.

-Keiko valami baj van? -Kérdezte mire a többiek is rám néztek.

-Csak... Azon jár állandóan az eszem hogy Layla apa nélkül fog fel nőni. -Mondtam le hajtott fejjel.

-Hé Gábriel ha engem kérdezel akkor ez lenne a legjobb idő arra hogy meg tedd. -Mondta Soul.

-Igen szerintem is. -Mondta Gábriel.

-Mit is? -Néztem rá.

-Ehhez a szüleiddel is beszélnem kell.

-De miért?

-Csak gyere. -Mosolygot.

-Rendben. -Mosolyodtam vissza majd fel álltam a kanapéról és Laylaval a karomban ki mentünk a bázis elé ahogy Gábriel nyitott egy fény portál amin át mentünk és ekkor az én dimenziómban voltunk a házunk előtt, nem értettem hogy mi folyik itt de el indultunk az ajtó felé majd ki nyítottam be mentünk le vettük a cipőnket és mentünk a nappaliba aloh szüleim voltak.

-Ah Keiko-chan Gábriel-san. -Vett észre minket anyu mire apu is felénk nézet.

-Mi járatban? -Kérdezte apu majd le ültünk velük szemben.

-Igazábol egy fontos dolog miatt jöttünk. -Mondta Gábriel komoly tekintettel mire apu is komolyra vette.

-Hallgatlak.

-Szeretném ha áldásukat adnák arra hogy el vegyem a lányukat feleségül. -Amint ezt ki mondta úgy meg lepődtem hogy nem jutottam szóhoz.

-Gábriel az előbb tényleg a szüleim áldását kérte hogy engem feleségül vegyen? Vajon mit fognak mondani? Mi lesz a válasz?

Gondoltam magamban ahogy szüleimet néztem, anyu biztos hogy igent fog mondani de apu gondolkodni kezdett amitől csak egyre idegesebb lettem.

-Én az áldásomat adom rátok. -Mosolygot anyu de mikor apu mondott volna valamit ekkor valami zajt hallottunk kintről, ki mentünk és egy érdekes külsejű nő állt a ház előtt.

-Gabriella. -Mondta egyszerre apu és Gábriel.

-Rég találkoztunk főnix isten. -Mondta Gabriella.

-Minek vagy itt? -Kérdezte apu.

-Csak azért mert fájt hogy Gábriel és a lányod az én áldásomat nem kérték.

-A tiédre nincs is szükség. -Mondta Gábriel.

-Mit mondtál te... -Nem tudta befejezni mert hirtelen meg nyílt egy tűz portált és Ryuko repült ki belőlem és támadt Gabriellára.

-Hiba volt ide jönnöd Gabriella. -Mondta Ryuko Gabriella felé tarve bárdját majd ekkor meg jött a főnix osztag többi tagja is.

-Szóval már te is bele ütöd az orrodat ebbe Ryuko?

-Készüj Gabriella! -Támad neki Ryuko és kezdetek harcolni Gabriellával, mind csak néztük ahogy Ryuko egyre inkább a sötét angyal fölé kerekedik majd végül Gabriella a földön térdelt kaszájával meg tartva magát és dühösen nézett az előtte álló tűz angyalra.

-Látom még mindig olyan erős vagy mint régen Ryuko.

-Tévetsz Gabriella sokkal erősebb vagyok mint régen.

-Tényleg azt hiszed hogy el dobod azt a tényt hogy régen te is fény angyal voltál változtat valamin?

-Nem dobtam el a régi énemet nagyon is jól tudom hogy mi voltam akkor és hogy mi vagyok most, és most azonnal takarogy el ebből a dimenzióból mert nem fogom hagyni hogy a nagyuramnak és a családjának bármi baja essen.

-Jól van le megyek, most szerencsétek volt főnix osztag de legközelebb már nem lesz, te jobban teszed ha résen maradsz főnix isten mert egyszer el fogok érted jönni. -Ekkor a sötétség el kezdte magába burkolni. -És végül ne hidd azt hogy most találkoztunk utoljára, Ryuko Aether. -Azzal a sötétség el oszlot és Gabriella el tűnt, de várjunk már egy másod percet tényleg azt mondta Gabriella Ryukonak hogy Aether?

-Az előbb jól hallottam hogy Aethert mondott? -Kérdezte Cerea.

-Ryuko ez meg mégis mit jelentsen? Magyarázatot követelek most! -Parancsolt rá apu mire az említett felénk fordult.

-Nem igazán akartam hogy így derüljön ki de, Gabriella valójában nem az akinek Gábriel hitte. -Mondta Ryuko mire láttam hogy Gábriel értetlenül néz.

-Ezt hogy érted és honnan tudod a nevem és hogy lehet a te neved is Aether? -Kérdezte Gábriel.

-Úgy hogy nem Gabriella az anyád hanem én, én vagyok a valódi vér szerinti édesanyád Gábriel. -Amint ezt ki mondta mind teljes le döbbentünk de főleg Gábriel.

-A vér szerinti... Édesanyám? -Kérdezte vissza remegő hangon Gábriel.

-Igen így van. -Mondta és eltüntette a bárdját.

-Az nem lehet... Ez igaz?

-Igen ez az igazság.

-El hieted amit mond mivel a tűz angyalok nem tudnak hazudni. -Szólalt meg apu.

-Akkor ő tényleg... -Kezdet bele Gábriel mire Ryuko el mosolyodot és ki tárta karjait. -Anyám... Anyám! -Futott oda Gábriel és ölelték meg egymást.

-Az ép eszem meg ál komolyan. -Mondta Nana.

-Egy dolgot viszont még mindig nem értek, miért hitte azt Gábriel hogy Gabriella az anya? -Kérdezte Kid mire mind rá néztünk majd Ryukora.

-Nos azt hiszem ideje hogy el mondjam. -Mondta Ryuko és még jelent családom többi tagja is akiknek el mondtuk hogy mi történt, persze ők is nagyon meg döbbentek ezen majd mind a hátsó kertbe menjünk.

-Rendben van Ryuko, kezd el a történetet. -Mondta apu.

-Igen nagyuram mint azt már mindenki tudja én vagy Gábriel vér szerinti édesanyja, ez még akkoriban történt mikor még fény angyal voltam és Gabriellát szolgáltam....

18 évvel korábban

Ryuko szemszöge

Éppen a templom kertjében munkálkodom és közben figyeltem ahogy fény mester éppen edzet, őszintén szólva sajnáltam őt hogy Gabriella-sama csak úgy el szakította a családjától amikor még kis lány volt. Amint végeztem a kertben el indultam vissza a templomba de ahogy mentem az egyik folyosón egy férfit álttam meg.

-Te meg ki vagy? -Kérdeztem mire rám nézett.

-Az én nevem Celestine és egy isten vagyon. -Mondta.