⌜ 00;02 ⌟
Jócskán elmúlt éjfél, mikor a társaság tagjai elkezdenek hazafelé szállingózni; ki egyedül, ki egy másikkal, ám mindannyian elhagyják a parkot, melyben órákon keresztül voltak, s ahol ittak, beszélgettek, s hangos nevetésük betöltötte az éjszaka csendjét. Ten és Taeyong indul el utoljára, hogy biztosra menjenek, mindenki elhagyta a parkot, s semmilyek barátjuk nem tölti a harmatos fűben kidőlve az éjszaka hátralévő részét. Apró mosollyal fordulnak egymás felé, majd Taeyong egy gyors puszit hagy az alacsonyabb tökéletes ajkain - amiket mintha neki teremtettek volna -, hogy utána útjuk egészen az otthonáig vezessenek, ahol végre kettesben tölthetik el az éjfél utáni órákat egészen reggelig.
Viszonylagos csendben hagyják maguk mögött a métereket, mivel nem akarják felesleges beszélgetéssel elhúzni az időt; minél hamarabb Taeyong otthonának falai között akarják tudni magukat, s ott is ráérnek majd társalogni, hiába tudják mindketten, hogy nem éppen a szavak váltásával fogják elmulatni az időt. Egészen gyorsan meg is érkeznek az otthonos házhoz, melynek előkertjében számtalan rózsabokor bontogatja szirmait, s árasztják el a fülledt levegőt a kellemes virágillattal. Taeyong ujjai Ten csuklójára fonódnak, ahogy a hófehér színű bejárati ajtó felé húzza, melynek zárjába egyből beilleszti kulcsát, s próbálja a lehető leghalkabban, mégis gyorsan kinyitni a nyílászárót, majd amint ezt le is tudja, behúzza a thai fiút az előszobába. Cipőiktől gyorsan megszabadulnak, majd egyenesen Taeyong szobájába indulnak. A lépcsőn próbálnak sietni, ám így az eléggé nyikorog, de nem tulajdonítanak neki túlságosan nagy figyelmet, hiszen már mind a ketten csak arra vágynak, hogy Taeyong ágyának puha matracán kényelembe helyezkedhessenek, s számtalan csókkal ajándékozhassák meg a másikat.
Az ajtó hangtalanul csukódik be utánuk, s az idősebb, szőkés tincseket birtokló fiú egyből elforgatja a kulcsot a zárban, majd szerelmét ágya irányába húzza - hiába találna el oda egyébként magától is, hiszen már nem egyszer tartózkodott a helyiségben, s pontosan tudja, hogy mi hol található a szobában, ám ennek ellenére hagyja, hogy Taeyong a csuklóját gyengéden szorongatva navigálja el az alvó alkalmatossághoz, melyre egyből le is fekszenek. Egymással szembefordulnak, Taeyong pedig reflexszerűen vezeti Ten karcsú derekára kezeit, hogy közelebb húzhassa magához a fiút, s ne legyen köztük levegő, s izzó bőrük érintkezését csupán ruháik vékony anyaga gátolja meg. Ten fogai börtönébe zárja alsó húspárnáját, ezzel pedig egyből szájára vonja Taeyong íriszeit, aki eddig az arca tanulmányozásával volt elfoglalva, ám most le sem tudja venni tekintetét a thai fiú rózsaszín, mézédes ajkaitól, melyek olyan igazán tökéletesen passzolnak az övéihez. Egyre közelebb hajol hozzá, majd szájukat egészen gyengéden illeszti össze, nem elhamarkodva a dolgot, hiába tudnak már maguk mögött ezernyi csókot, mindegyik alkalom, mikor ajkaik szenvedélyes keringőbe kezdenek olyan, mintha legelőször járnák el ezt az érzelmekkel átfűtott táncot.
Ten egyből jobban a másik mellkasához simul, így az idősebb érezni tudja a bordakosarában raboskodó szívének heves dobogását, ahogyan ajkaik egybeforrnak. Taeyong csontos ujjait a másik derekán járatja, s aprócska köröket ír velük a felületre, ami Tent mosolygásra készteti. Mellkasuk teljesen egymáshoz simul, a legkisebb hajszál sem férne be közéjük, ahogy csókjukat minél tovább próbálják húzni, ám a levegő nagy úr, s létszükségletű, kénytelenek elszakadni egymástól, majd kissé pihegve teremtenek szemkontaktust. Taeyong továbbra is gyengéden cirógatja a másik derekát, azonban közben a pólója zavaró, lila színű anyagát kissé feljebb tűri, hogy csontos ujjaival a puha húst érinthesse, mely azon nyomban bizseregni kezd, ahogy megtapintja. Ten azonnal alsó ajkát kezdi kínozni, s kezét szerelme arcára simítja, ám nem tartja sokáig a tökéletes orcán tenyerén, ujjait hamar a szőke hajrengetegbe vezeti, s a tincsek végeláthatatlan erdejét kezdi el piszkálni, mint ahogy a lágy szellő szokott a fák lobjai közé besiklani.
Íriszeik összeforrnak, ahogyan Taeyong még közelebb húzza magához Tent, s közben kissé kilátszódó bordáin kezd zongorázni, ezzel borzongásra késztetve a fiatalabb teljes valóját, ám a hidegrázás ellenére is úgy érzi, hogy a szőke érintéseitől fel tudna gyulladni. Újabb csókban válnak eggyé, ám ez más mint az előbbi; ez sokkal szenvedélyesebb, s vadabb, követelőzőbb, mellőzi a gyengédséget, azonban ezt a váltást egyikük sem bánja, hiszen szívük azonos tempóban dobog mellkasukban, ahogyan a másik közelsége szinte perzseli bőrüket. Taeyong csontos ujjaival a legszebb dallamokat játsza el Ten kidülemkedő bordáin, miközben a thai a szőke tincsekkel van elfoglalva a szendevélyes csók közben; néha meghúzza őket, ám a keringő nagyrészében inkább csak simogatja a világos színű fürtöket.
Az idősebb helyzetükön változtatva fordítja teste alá Tent, mire annak szíve ha lehet, még gyorsabb ütemben szándékozik szabadulni mellkasának fogságából. Kezeit Taeyong nyaka köré kulcsolja, s úgy húzza jobban magához, miközben mellkasát elemeli a puha matracról, hogy teljesen szerelme felsőtestéhez tudjon simulni, s ismét egyetlen hajszál se férjen közéjük, azonban pólója e cselekedetének köszönhetően kissé felgyűrődik, emiatt pedig Taeyong nem rest még feljebb tűrni a zavaró anyagot, hogy nagyobb felület válhasson szabaddá a puha, hibátlan húsból, mely Ten testét borítja. Ajkaik heves táncának lihegve vetnek véget, ám a másiktól el igazán nem húzódnak, így az orrukon, s ajkaikon kiáradó forró levegő keveredik, ezzel a szoba tere még jobban felhevül körülöttük, s a meleg légtömeg körölüleli egymáshoz simuló testüket.
Szavak nélkül is megértik, hogy mit akar a másik, így mikor Taeyong csillogó szemekkel pillant végig a thai fiún, ő egyből felül, s megszabadul végre a mellkasát eltakaró, lila színű anyagtól, mire a szőkének nagyobbat kell nyelnie, ahogy szemei elé kerül Ten tökéletes felsőteste. Csontos ujjait lassan vezeti végig az izmokon, melyeket a fekete hajú birtokol, tekintetével pedig végigköveti kezének útját, majd mielőtt visszadöntené a matracra a fiatalabbat, ő is megszabadul felesleges pólójától, hogy bőrük teljesen összesimulhasson. Ten karjait egyből a másik izmos hátára vezeti, s szorosan magához öleli, miközben a szemkontaktust egy pillanatra sem szándékozik megszakítani, ha akarna se tudna máshová nézni, mivel szerelme csillogó íriszei olyan szinten magukkal ragadták, s veszett el lélektükreiben teljesen, hogy nagy valószínűséggel sosem találna onnan vissza.
Újabb csókot váltanak, ahogy kiélvezik, hogy bőrük összesimul, s emiatt az amúgyis meleg nyári éjszaka egészen forróvá válik, miközben ujjaik szorosan fonódnak össze, s landolnak Ten feje mellett, mikor Taeyong arcával a thai nyakához furakszik, s lágy csókokkal kezdi becézgetni az érzékeny felületet, ezzel a tökéletesen megformált ajkak közül gyönyörű hangokat csal elő, melyek ketyegőjét csak még hevesebb dobogásra késztetik, hiszen boldog, hogy ilyen, s ehhez hasonló reakciókat képes egyedül ő kiváltani a fiatalabból, s csak ő ismerheti ezt az énjét, mikor érintéseitől, s csókjaitól darabjaira hullik, hogy aztán újraformálódhassanak - együtt.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro