Adventus Domini
Hideg, sötét hegyek felől,
Csillag bukkan elő fellegekből,
Reményfénye árad el -
Jöjj el, Uram, jöjj el!
Kint ropog a fehér hó,
Nem hallik az éjben más szó,
Csak téged szólítunk Immánuel -
Jöjj el, Uram, jöjj el!
Nem múlik a rideg tél,
A mi szívünk mégsem fél,
Vígan hívunk hő reménnyel:
Jöjj el Uram, jöjj el!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro