60. Excuse to borrow the bed
Az étkezés befejeztével Yuan Zong azt mondta Xia Yao-nak: - Had vigyelek haza.
Xia Yao megállt, majd lassan azt mondta: - Te menj csak haza, én itt maradok az éjszakára.
Egy röpke mosoly jelent meg Yuan Zong arcán.
- Én fogok itt aludni, egyedül, nem veled, szóval menj haza - hangsúlyozta Xia Yao. - Csak azért szeretném kölcsönkérni az irodádat az éjszakára, mert az anyám azonnal kérdésekkel fog bombázni, ha meglátja, hogy megsérültem.
- Megsérült a karod, legyél óvatos vele, mikor alszol. Ha egy takaró nem lenne elég, a szekrényben találsz még. Kifogyhatatlan mennyiségű forró víz áll rendelkezésedre a fürdőszobában, amit azonnal használhatsz is. Fürdés közben ne felejtsd a karodat a víz fölött tartani... - válaszolt kifejezéstelenül Yuan Zong.
- Akkor... te most.. - Xia Yao arca lefagyott.
- Mi az? - sürgette Yuan Zong.
- Miért vagy ilyen őszinte ma? - nevetett zavartan Xia Yao.
- Nem te mondtad, hogy menjek haza?
- Igen.. Én mondtam neked, hogy menj haza - motyogta Xia Yao, majd végül azt mondta Yuan Zong-nak: - Menj akkor, gyorsan, még le is kell fürdenem.
Yuan Zong egy szó nélkül hagyta el az épületet.
Xia Yao őszintén azt hitte, hogy az ajtó csak egy pillanatig marad zárva, mielőtt Yuan Zong újra kinyitná és szégyentelenül ölelné magához szorosan Xia Yao-t, miközben megállás nélkül azt mondja, hogy csak viccelt. De ehelyett mi történt? Viccelsz velem?! Yuan Zong tényleg elment, az előcsarnokon át a forgóajtón keresztül egészen az autójáig sétált egy pillantás nélkül.
- Mi a franc! - Xia Yao az ablaknál állva káromkodott.
Xia Yao sötéten állt fel, miután tíz percen keresztül mereven ült ott. A szekrényhez sétált, hogy kivegye a dzsekijét, miközben a következőt dörmögte: - Ha te mész, akkor én is! Miért lennék olyan ostoba, hogy egy ilyen hatalmas helyen egyedül töltsem az éjszakát! Hol az eszed Yuan Zong...
Épp kilépett volna az ajtón, de amikor kinyitotta azt, egy nagy alak sétált felé. Xia Yao-nak esélye sem volt visszavonulni, Yuan Zong szeme már az egész képmását rögzítette.
Yuan Zong ott állt előtte, tüzesen homályos tekintettel meredt Xia Yao-ra, egyáltalán nem tudta leplezni szórakozottságát.
- Hova készülsz ilyen öltözékben?
Xia Yao dühösen válaszolt: - Sehova, csak kicsit hideg volt... úgyhogy...- a hangja hirtelen megváltozott. - Mégis mi a fenének jöttél vissza? Ki engedte meg?
Ahogy kimondta, levette a kabátját és befedte vele Yuan Zong fejét, majd az ép kezével megütötte a másik férfit. Addig ütötte, míg nem bírta tovább tettetni és nevetésben tört ki.
- Hagyd abba a felhajtást és óvatosan a kezeddel - mosolygott Yuan Zong, miközben levette a kabátját és szorosan becsavarta vele Xia Yao-t. - Csak párnát venni mentem.
- Minek? Nem két párna van itt?
- A karod be van gipszelve. Miközben alszol, párnát kell alátenni, hogy serkentsd a vérkeringést és ne duzzadjon be.
- Oh.
Yuan Zong az ágyra dobta a párát és azt kérdezte: - Megfürödtél már?
- Nah, ma nem fürdök, túl körülményes. Nem vizezhetem össze a karomat, ezért be kellene kötözni.
- Segítek - mondta Yuan Zong. - Miközben a feladatodat teljesítetted, a földön gurultál végig és összekoszoltad magadat. Hogy feküdhetnél bele az ágyba fürdés nélkül?
- Nem akarok fürdeni - mondta eltökélten Xia Yao.
Yuan Zong a nagy kezével fogta meg Xia Yao állát, csöndesen bámulva a helyes arcát, majd azt kérdezte: - Nem sokkal azelőtt, hogy elmentem, ki is mondta, hogy fürdeni szeretne? Csak azért volt, hogy elcsábíts és rávegyél, hogy maradjak?
Xia Yao-t ott ütötte meg, ahol fáj és dühösen azt kiáltotta: - Yuan Zong, fenébe is, nincs semmi szégyenérzeted!
- A te hibád - suttogta Xia Yao fülébe Yuan Zong. Látván, hogy Xia Yao ismét kezd begurulni, gyorsan megnyugtatta. - Jól van, boxerben leszel, én pedig lemoslak.
Nem sokkal később a fürdőszobát Xia Yao nevetése töltötte meg.
- Hahaha.. Nem.. bírom... nagyon csikiz...
Talán Yuan Zong fura ereje miatt volt, de lehet, hogy Xia Yao volt túl érzékeny. Yuan Zong egy meleg törölközőt használt, hogy leötölje Xia Yao-t és akárhol ért hozzá, ott csikizte a másikat. Mikor a nyakát törölte, Xia Yao úgy nevetett: hihi; áttérve a mellkasára a férfi haha hangon nevetett; mikor a derekához ért, Xia Yao felugrott. És amikor a hónaljához ért, az egész teste egy hallá változott, úgy tekergett ide-oda, mintha nem lenne holnap.
- Nem bírom... csikiz.. csinált máshol...
Yuan Zong csendesen nézett Xia Yao-ra. Máshol? Van még olyan testrészed, ahol megtörölhetnélek? Akkor is azt mondtad, hogy csikis, mikor az arcodat mostam le, addig kianálva, míg teljesen megkeményedtem.
Xia Yao nagy izgalmat okozott Yuan Zong tekintetének. Csak egy kicsit lejjebb kell nézni és egyből kilátást nyerhetsz arra a részre, amit az alsógatya takar, a tisztán férfi anatómiára. Xia Yao telt feneke közötti hasadás igazán csábító volt.
Xia Yao meglátta Yuan Zong fura alsó felét és egyből abbahagyta a nevetést.
Yuan Zong egy másik nedves törölközőt használt, hogy letörölje Xia Yao arcát.
Xia Yao helyes arca kiporosodott a forró víztől, olyan ártatlan tekintettel az arán, ami elolvasztja bárki szívét. Yuan Zong kénytelen volt lelassítani. Mikor a keze Xia Yao arcához ért, a vére hirtelen lefelé indult.
- Ez mi? - húzta el az arcát Yuan Zong.
- Talán akkor szereztem, mikor a földre löktek - mondta Xia Yao.
- Fáj? - kérdezte Yuan Zong, miközben gyengéden áttörölte.
Fáj egy kicsit.. és csikis is.. gondolta magában Xia Yao.
Yuan Zong ismét kimosta a vízben a törölközőt, majd Xia Yao hónalját törölte át.
Xia Yao belefáradt, hogy visszatartsa a nevetését, végül nem bírta tovább és hangosan tört ki, miközben tapsolni kezdett.
- Emeld fel - parancsolta Yuan Zong.
- Ne töröld, csak mosd meg - rázta a fejét Xia Yao.
Yuan Zong közvetlenül a falhoz tolta a másik férfit, majd erővel felemelte a karját mielőtt a törölközővel óvatosan Xia Yao hónaljához ért volna. Xia Yao arca gyorsan vörös lett a nevetéstől, hisztérikusan mozgatta a csípőjét a stimulációs hullámok alatt. Xia Yao fenekének a falhoz simulásának látványa kontrollálhatatlanul perzselte Yuan Zong tekintetét.
Amint a hosszú és kínzó folyamat a végéhez ért , Xia Yao volt az első, aki a takaró alá bújt. Yuan Zong, miután gyorsan megtisztálkodott, követte. Az előző hotelben töltött alkalommal szemben most sokkal méltóságteljesebbnek tűnt. Habár ugyanaz a takaró alatt voltak, nem szorította magához Xia Yao-t agresszíven, talán a fiatalabb sérülésétől tartva.
A lámpa le volt kapcsolva, a két férfi pedig beszélgetni kezdett.
- Miért hangzol úgy, mikor beszélsz, mintha nem is az anyanyelved lenne? - kérdezte Xia Yao.
- Dongbei-i emberek akcentusa halványabb lesz észak felé közeledve, Liaoning-nek van a lesúlyosabb akcentusa. Én Heilongjiang-ból származom, így nekem halványabb az akcentusom. Mivel sok évig Pekingben éltem, ami maradt is a Donbei-i akcentusomból, már rég eltűnt - válaszolt Yuan Zong.
- Heilongjiang.. Az nagyon messze van. Egyszer voltam Harbinban * gyerekkoromban, hogy megnézzük, hogyan faragják a jeget. Oh, olyan gyönyörűek a jégszobrok! Sajnos a kamerák nem voltak még olyan jó minőségűek akkoriban, sok éjjel készített fénykép teljesen homályos...
* Harbin Heilongjiang tartomány fővárosa. (Én is voltam ott a jégfesztiválon és tényleg gyönyörű)
Xia Yao tovább csacsogott mindenféléről, mielőtt feltűnt neki, hogy semmilyen reakció nincs a lehetségesen már alvó Yuan Zong-tól. Lassan közelebb ment a férfihez, az ép kezével feltolta magát és Yuan Zong arca felé hajolt. Hosszú ideig nézte a férfit, a könyöke teljesen elzsibbadt, a tartókeze leesett, ami miatt a fejével az alvó Yuan Zong vállára érkezett.
Yuan Zong, nem sokban különbözve egy párductól, felpattant és Xia Yao-t az alatta lévő matrachoz szegezte, sötét szemei fura fénnyel villogtak.
- Csak tetetted, hogy alszol!
Yuan Zong éles lehelete érintette meg Xia Yao fülét: - Már aludtam volna, te voltál, aki elcsábított.
- Ki csábított el.. Urg..
Yuan Zong sietősen zárta le Xia Yao ajkait, aki percekkel ezelőtt védte magát, most "hangulatba" került. Miután kiszívta a másik száját, Yuan Zong leküzdhetetlen nyelvét Xia Yao fülcimpájához vitte.
- Menj inn..
Xia Yao kétségbeesetten rázta a fejét, hogy kikerülje Yuan Zong szüntelen támadásait.
- Kifejezetten szeretem, ahogy nyögsz - suttogta a férfi, miközben tovább nyalogatta a másikat.
- Ostobaság! - kiáltotta Xia Yao. - Bassza meg, mikor nyögtem? Ne dobd rám ostobán a perverz gondolataidat!
Yuan Zong nem válaszolt, helyett Xia Yao két karját a férfi feje fölé emelte, megakadályozva a másikat, hogy mozgolódjon. Yuan Zong ezután lejjebb hajtotta a fejét, végig csúsztatva a nyelvét Xia Yao ádámcsutkáján mielőtt a hónaljához tért volna. Szinte azonnal, ahogy elöntötte a legelső hőség, Xia Yao elfelejtette minden védekező szavát.
- Ne.. ne.. csikiz.. a...
Ez a fajta csiklandozás nyilvánvalóan különbözött a korábbi fürdőszobában lévő játékostól. Az elszenvedője nem tudott nevetni, ehelyett nem tudta visszatartani csábító nyögéseit. Yuan Zong összefogta Xia Yao hóna alatt a kócos hajcsomót, nyelvével oldalra fésülte, majd megcsípte, és az alatta lévő érzékeny területet megkóstolta.
- Csikis.. ah..
Xia Yao irányíthatatlanul vonaglott, sérült karja lehetetlenné tette a további intenzív mozgást. Ráadásul Yuan Zong ereje túl nagy volt ahhoz, hogy meg tudjon mozdulni. Xia Yao akaratlanul is hozzádörzsölte a testét Yuan Zong-hoz, kontroll nélkül dörzsölte a mellkasát, az egymás melletti izmok futótűzként hatottak egymásra, mindkét férfiban lángolt és megerősödött.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro