- Nagy tesó, hoztam szójatejet, gyere ki reggelizni!

Yuan Zong kilépett a mosdóból, Yuan Ru elszántan a fülére meredt és nem tudta megállni, hogy ne kérdezze meg:

- Nagy tesó, miért egyenlőtlenek a füleid, az egyik kicsi, míg a másik nagy?

- Biztosan rosszul látod.

Yuan Zong felkapott egy beagle tekercset és egy pár harapással fel is zabálta azt.

(kínaiul: youtian)

Yuan Ru megközelítette Yuan Zong-ot, könyörtelenül vizsgálgatta a sérüléseket, a helyet, ami feldagadt Xia Yao harapásai miatt. Ami még rosszabbá tette az egészet, az a varasodás volt, ami mindenhol jelen volt és igazán szomorú látványt nyújtott.

Yuan Ru beleharapott az ajkába.

- Nagy tesó, mi baja a fülednek?

- Egy skorpió megszúrt.

- Mégis milyen nagy skorpió hagy ilyen sebeket maga után?

Yuan Zong magában azt gondolta: nálad mindenképp nagyon.

Yuan Ru gyorsan befejezte a reggelijét és elment kenőcsöt keresni Yuan Zong fülére, miközben információkat próbált gyűjteni.

- Xia Yao miért iratkozott be az óráidra?

Yuan Zond merev szemöldöke megrándult.

- Nem vagyok benn biztos.

- Azt hallottam a többiektől, hogy azért, mert megbánta, amit velem tett, és a bocsánatomat szeretné kérni. Rengeteg oka van, de ha tényleg megbánta, akkor szerintem adhatok neki egy második esélyt? Az, hogy nem tudja felállítani, nem egy halálos betegség, ki tudja, talán találunk valami régi módszert, ami meggyógyítja.

Yuan Zong nagyon jól tudta, hogy mekkora erővel is bír Xia Yao fehérrépája, ekkora erővel az impotencia kizárt dolog.

* * *

Hétvégente Yuan Zong mindig korábban érkezett a munkahelyére, egy órával korábban, minden egyes kis sarkot és repedést újra leellenőrzött. Lehetséges veszélyforrásokat keresett, amik esetleg megsebesíthetnék a fehérrépát a gyakorlatok közben.

Az alapos vizsgálat után Yuan Zong visszatért az irodájába, az érkező diákok sem maradtak le.

Xia Yao Xuan Da Yu-vel érkezett, a két férfi vállvetve lépett be a kapun, szélesen mosolyogva és nevetgélve. Yuan Zong érzelemmentesen nyitotta ki az ajtót és az egyik nem túl távoli személyzetnek szólt.

- Te, gyere ide.

Xia Yao épp a ruháját akarta átcserélni, amikor a személyzet egyik tagja megállított.

- Az összes különleges kiképzésünknek titokban kell zajlania, ha nem vagy itteni diák, akkor nem vehetsz részt rajta.

- Amikor bejöttünk, már szóltam az őrnek, aki azt, mondta, hogy minden rendben - mondta zabosan Xia Yao.

- Nos, ez az ő felelőtlensége - jött a válasz.

- Ma csak néhány erősító gyakorlatot fogunk csinálni, szóval az ő jelenléte nem fog zavarni semmit, ugye?

- Elnézést, de ez így még mindig nincs rendben - mondta eltökélten a személyzet.

Xuan Da Yu dühössé vált.

- Mi a franc, ez csak gyakorlás! Azt hiszed nem voltam még magasabb szintű intézményekben, ez a többihez képest semmi... - Xia Yao azonnal megállította.

- Had beszéljek Yuan igazgatóval.

Xia Yao megkérte Xuan Da Yu-t, hogy várja meg kint, amíg ő egyedül elmegy Yuan Zong irodájába.

Yuan Zong már várt rá.

- Mégis mit képzelsz, mit művelsz? - rontott be Xia Yao.

De mielőtt válaszolni tudott volna, Xia Yao már el is hallgatott.

Mi a... miért..

- Mire gondolsz? - kérdezte.

Xia Yao villámgyorsan megfordult és az ajtó felé sietett.

- Semmi, az egyik barátom szeretett volna részt venni a mai órán, de ha ezek a szabályok, akkor rendben..

- Itt állj meg! - parancsolta Yuan Zong.

Xia Yao megállt, némán káromkodott és hatalmas fekete felhők gyűltek a feje köré.

Yuan Zong Xia Yao mögött állt, akinek forró lehelet csapta meg a tarkóját.

- Azt tervezted, hogy miután elvégzed a piszkos munkát csak úgy elmenekülsz?

Xia Yao Yuan Zong-ra szegezte a tekintetés és fagyosan azt mondta:

- Ki harapott meg?

Xia Yao próbálta elrejteni a rémületét egy nyugodt maszk mögött, ami szinte nevetésre késztette Yuan Zong-ot, szóval az "öreg ember" átvette a gyerekes hangot és úgy válaszolt.

- Egy kutya harapott meg.

Xia Yao egy megvető pillantást küldött neki, majd zsémbes hangon azt mondta:

- Én voltam! Én voltam, aki megharapott! És akkor? Mit akarsz? Mi köze ennek, ahhoz, hogy idehoztam a barátomat? Senki sem kért, hogy hazáig kövess!

- Nos, senki sem kérte, hogy ilyen kacér legyél.

Xia Yao-ban felgyülemlett a düh.

- Mégis ki flörtölne veled?

- Te.

Xia Yao, miután olyan sokáig visszafogta magát, felüvöltött.

- Rendben, rendben, szóval azt akarod, hogy lerendezzük ezt? De vagy gyógyszert szedsz vagy bocsánatot kérek, te választhatsz!

- Két választási lehetőséget adok neked, vagy megengeded, hogy megharapjalak, vagy mégegyszer megharapsz.

Xia Yao szemei összeszűkültek.

- És mi van, ha nem választok?

- Akkor a barátod tovább állhat odakint.

Xia Yao Xuan Da Yu nem régi visszajöttére gondolt, szinte mindig dolgozik, az együtt tölthető idejük nem fog meghosszabbodni. Hova tovább, Xia Yao olyan eltökéltséggel lépett be az irodába, hogy üres kézzel távozni megalázó lenne!

Ezt végiggondolva Xia Yao merev arccal sétált a másik férfihez, agresszíven megragadta a gallérját és lehúzta a fejét, majd újra megharapta ugyanazon a helyen.

Úgy fáj, mint a kurva élet...

Befejezve az étkét, Xia Yao a kijárathoz sietett.

- Várj egy percet!

Mit akar még? Xia Yao szemei kikerekedtek és lassan megfordult. Hirtelen a kiképző egyenruha repült az irányába.

- Ne viseld a másik fajtát tovább, ezt hordd helyette!

A legutóbbi alkalommal, amikor Xia Yao-nak a sárban kellett gyakorlatoznia, a ruhája brutális szenvedést élt át, ami szörnyű fájdalmat okozott Yuan Zong mellkasában. Azonnal szerzett egy különleges egyenruhát külön Xia Yao számára, a mellkas, ágyék és fenék részek duplán lettek varrva, szóval a Xiao baobei kényelemben lehet a legjobb körülmények között.