Miután megtalálta Yuan Zong telefonszámát a személyes profillistán a számítógépén, Xia Yao hezitált, de végül úgy döntött, hogy felhívja.

- Találkozzunk, hozd a madarad is - amint kimondta, villámgyorsan le is rakta.

Fél órával később Yuan Zong megérkezett Xia Yao-hoz, aki már az elülső verandánál várt rá. Látva, hogy Yuan Zong üres kézzel szállt ki a kocsijából, már a távolból azonnal szólt neki.

- Hol van a madárka?

- Pont itt - veregette meg az ágyékát.

- Úgy értem, a nagy beó - szorította össze fogait Xia Yao.

- Itt - veregette meg újból.

Xia Yao már épp meg akarta szidni, amikor a madár kirepült Yuan Zong nadrágjából. Teste fekete volt, mint a szén, a hangja meg tiszta, mint az arany. Yuan Zong kivette a kalitkát a hátsó ülésről, belerakta a madarat, majd Xia Yao-hoz vitte.

Xia Yao szótlanul bámulta. Ez nem valami bűvésztrükk, ugye?

Bár tudta a választ, Yuan Zong mégis megkérdezte:

- Miért kérted, hogy hozzam ide a madarat?

- Az én kis madaram szereti és nem szívesen látja, hogy elvitted, szóval úgy döntöttem, megveszem tőled. Csak nevezd meg az árát.

- Nem eladó.

- Akkor erővel veszem ki a kezeid közül - mondta.

Yuan Zong szorosan megragadta Xia Yao tarkóját és addig húzta maga felé, míg csak 5 centiméter maradt az arcuk közt, ahogy beszélt, a lehelete szinte perzselte Xia Yao bőrét, olyan veszélyes aurát árasztott magából, amivel csak egy igazi férfi rendelkezhet.

- Mi lenne.. - mondta Yuan Zong. - Ha mindennap elhoznám a madarat, így a beód nem unatkozna.

- Ha ide tud repülni magától, akkor semmi probléma - mondta Xia Yao.

Yuan Zong hosszú ideig csöndben meredt a másik férfire.

- Annyira fehér vagy.

Xia Yao előre nyújtotta karjait és heves ütéseket küldött Yuan Zong irányába, amiket szorosan egy látványos rúgás követett. A két férfi szimplán leadott néhány ütést, aztán Yuan Zong befejezte a harcot és röhögve mondta:

- Rendben, elég a szórakozásból.

Az egymást követő háromszoros bajnokaként az éves Pekingi Birkózó Bajnokságnak, senkinek nem volt mersze Xia Yao képességeit "szórakozásnak" titulálni. Azonban, az, hogy Yuan Zong alábecsülte, csak növelte a férfi iránti tiszteletét. Míg általában Xia Yao-t könnyen fel lehet ingerelni és talán egy kicsit esztelen is, viszont nagyon komolyan veszi, ha igazi erőt és állóképességet lát.

- Úgy hallottam, a céged még mindig vesz fel tanulókat, igaz?

- Már nem - mondta komolyan Yuan Zong.

- Akkor, nem tudnál kivételt tenni az esetemben? Mindig is kíváncsi voltam a vállalatod képességére.

- A cégünk csak olyan tanulókat vesz fel, akik az összes órán részt tudnak venni a hét minden napján - válaszolta.

- Tudok fizetni az egész hétért és csak hétvégente menni és az ünnepek alatt meg néhány extra órán is részt tudok venni, mit szólsz hozzá?

- Nem.

Őszintén szólva, Xia Yao azt hitte, hogy amikor a jelentkezést javasolja, Yuan Zong nem fog hezitálni, hanem még talán reményt is fog árasztani. Azonban a végső válasz meglepetésként érte Xia Yao-t. Nemcsak, hogy Yuan Zong elutasította az ajánlatát, hanem egyenesen "nemet" mondott rá

- Miért nem vehetek részt az órákon?

- Nem kell tudnod a részleteket - mondta komolyan.

- Miért nem? - mondta Xia Yao. - Még ha pontosabbak is lennének a mozdulataim, te akkor is csak "szórakozásként" tekintenél rájuk. Érzem, hogy amit nem tanulhatom meg tőletek, az tényleg hasznos, főleg olyasvalakinek, mint akinek olyan munkaleírása van, mint nekem, valakinek, akinek nem csak a polgárokat kell megvédenie, hanem saját magát is.

Először történt, hogy Xia Yao a cégét dicsérte, de úgy tűnt Yuan Zong észre sem veszi.

- Csak ne menj.

Mi? Miért nem mehetek?

- Akkor is elmegyek, tetszik vagy sem!

Ahogy kimondta, Xia Yao különös figyelmet fordított Yuan Zong reakciójára és feltűnt neki, hogy a férfi tényleg nem boldog a helyzettel. Ez tényleg összezavarta Xia Yao elméjét. Miért nem engedsz beiratkozni? Nem mintha nem akarnék fizetni vagy nem lennének jó alapjaim.

Yuan Zong rámeredt, majd szó nélkül megfordult.

* * *

Másnap Xia Yao tényleg elment Yuan Zong cégéhez.

Kihasználva a férfi hiányát, Xia Yao az egyik oktatóval kezdett beszélgetni.

A kiképzőt Shi Tianbiao-nak hívták, aki szintén a különleges erőknél szolgált és már négy éve követi Yuan Zong-ot a férfi jobbkezeként.

- Ő volt a legpontosabb lövő a hadseregben, a mai napig legendák keringenek róla, sok rekordját még mindig nem döntötték meg. Ha a hadseregnél maradt volna, kétségkívül sokra vihette volna. Kár, hogy.. - sóhajtott Shi Tianbaio.

- Általában szigorú veled? - kérdezte Xia Yao.

- Szigorú? - esett le Shi Tianbiao álla. - A szigorú nem kifejezés. Kegyetlen!

Csak miután körbenézett, hogy megbizonyosodjon, Yuan Zong tényleg nincs ott és csak akkor merte folytatni mondandóját.

- A diákokkal és kiképzőkkel szemben is egyaránt könyörtelen, négy éve dolgozok itt és még egyszer sem láttam mosolyogni. Szinte minden egyes újonc a botja alá került már, látod ezeket a hegeket a combomon? Két éve egy rúddal vert el és még mindig nem tűnt el a helye.

Xia Yao hunyorogva nézett végig a néhány női tanulón, akik azt gyakorolták, hogyan dobják el egymást. Férfi perspektívából a nőket mindig előre kell helyezni, Xia Yao nem tudott mit tenni, sajnálta őket.

- A nőket nem üti meg, ugye?

Shi Tianbiao mogorván nézett.

- Mi van a női tanulókkal? Azt hiszed, hogy nem alapján kategorizáljuk itt az embereket? Senki sem menekül a büntetés elől, ha hibázik. Az utolsó két év kicsit jobb volt, nem Yuan Zong-nak kellett elvégeznie a piszkos munkát, itt vannak neki a kiképzők. Ha pár évvel ezelőtt lennénk, ez a szoba itt telel lenne kegyelemért könyörgő jajgatásokkal!

Xia Yao csöndesen a nyelvére harapott. Tényleg ilyen kegyetlen lenne?

Míg Xia Yao a ködös gondolataiba merült, a távolból csapás hangja hallatszott, Xia Yao a hang irányába fordította a fejét és látta, hogy az egyik srácot a kiképzője ütötte meg háromszor egymásután, ami miatt az arca felduzzadt.

- Mit csinált? - kérdezte Xia Yao.

- Biztosan káromkodott - válaszolta Shi Tianbiao.

- Káromkodás pofonnal jár? Mi van, ha nem volt szándékos? Egy férfi sem káromkodhat időnként?

- Természetes, hogy nem engedélyezett, a testőröknek mindenhova követniük kell a munkaadójukat, az, hogy zárva tartsd a szád az egyik legalapvetőbb elvárás. Egyetlen rossz szó sem megengedett.

Csak ekkor értette meg, hogy miért csípte meg az arcát Yuan Zong amikor káromkodott, szakmabeli ártalom lehetett.

- Szerencséd van, a parancsnok most nincs itt. Ha hallotta volna, mit mondtál, kiérdemeltél volna egy olyan pofont, minek következtében egy hétig nem tudnál enni - folytatta Shi Tianbiao.

Xia Yao szinte már alig tudott egyenesen a szemébe nézni.

- Itt az embereket még csak nem is tisztelik, hogy lehetnek így is ilyen kitartóak?

- Minden évben, az ide jelentkezők szinte megszámlálhatatlanok, mind azt hiszik, hogy híresek lesznek a bizniszben miután megkapták tőlünk a bizonyítványukat. Azonban, pár nap képzés elteltével nem bírják a kínzást tovább és az életükért menekülnek. Pár környi kizárás után csak néhány kiemelkedő diák marad.

- Mit akarnak kihozni ebből?

- Mit gondolsz? Hát persze, hogy a bizonyítványt. Ha valaki képes végigcsinálni a kiképzést és megkapja tőlünk a bizonyítványt, a havi jövedelmük ennyi lesz - Shi Tianbiao az ujjaival nyolcast mutatott.

- Nyolcezer? - kérdezte Xia Yao. (kb. 313 000 Ft)

-Nyolcvanezer - mosolygott Shi Tianbiao. (kb. 3 420 000 Ft)

- Olyan sok?

- Természetesen, mi nem játszadozunk!

Xia Yao elővett egy doboz cigit a zsebéből és Tianbiao felé nyújtotta.

- Tilos itt dohányoznunk.

Ilyen sok szabály.. morogta magában Xia Yao, ahogy visszarakta a dobozt.

Miután unatkozni kezdett, Xia Yao még egy kérdést tett fel Yuan Zong-gal kapcsolatban.

- Hány éves idén a parancsnokod?

- Harmincegy.

Xia Yao fejben számolni kezdett, Yuan Zong csak hét évvel volt idősebb nála, akkor mégis miért tűnik úgy, mintha egy generáció lenne közöttük? Úgy tűnik, akik több élettapasztalattal rendelkeznek általában érettebbnek is tűnnek, nem úgy, mint Xia Yao, aki születésétől fogva ezüstkanállal a szájában élt, aki már a húszas éveiben jár és még mindig gyakran gyerekes dolgokat mond.

- Volt valaha is barátnője? - kérdezte Xia Yao.

Shi Tianbiao hezitálás nélkül válaszolt.

- Soha, amióta csak ismerem, soha nem volt barátnője. Főleg amikor a különleges erőknél volt, még csekélyebb volt az esélye, hogy nőt találjon magának.

- Ilyen forró vérű férfi, mégis hogyan birkózott meg vele?

- Hogy érted, hogy megbirkózni? Mind keménynek születtünk! Nincs más út! Testőrként, főleg magasan képzett testőrként, általában még telefonunk sincs, a barátnők csak bajjal járnak.

- Szóval soha nem volt olyan nő, aki üldözte volna? - kérdezte Xia Yao.

Shi Tianbiao elnevette magát.

- Mégis ki merne ilyet tenni? Az efféle férfit csak bálványozni lehet! Más szavakkal élve, ez a férfi halálra csinálná őket, mégis ki tudná ezt kibírni?

Xia Yao fagyosan röhögött, miközben belül az isteneket átkozta!

A két férfi még egy ideig csevegett, mikor egy másik kiképző Shi Tianbiao-t hívta, az intett, jelezvén, hogy azonnal ott lesz, és Xia Yao felé fordult.

- Meggondoltad magad?

Xia Yao elkötelezetten erősítette meg:

- Persze, hogy nem! Mikor azt mondom, hogy jövök, biztosan megtartom a szavam, de az van, hogy hétköznap dolgoznom kell, csak szombaton és vasárnap vagyok szabad, rendben van, ha csak akkor tudok részt venni a képzésen?

- Nem probléma! - támogatta őszintén Tianbiao. - Testőrképzés mellett önvédelmi kurzusokat is tartunk rugalmas időpontokban.

Baszd meg.. átkozta némán Yuan Zong-ot. Még ha nem is akarod, hogy idejöjjek, muszáj volt így a szemembe hazudni?