Este, mikor vége lett a munkának, Xia Yao rovarirtót vitt haza.

Rendesen letakarította a kinti falról a büdös hallevest, majd befújta rovarirtóval. De még ezek a mozdulatai is olyanok voltak, mint egy gyereké, aki épp az anyja sütis dobozából szeretné kilopni a sütit és próbálja elkerülni, hogy rajtakapják. Kidobni a szemetet nagyon egyszerű volt, azonban feltakarítani utána már annál kevésbé. Xia Yao nyakig volt temetve a munkával.

Este 9 volt már, mire sikerült megnyernie az ablaka előtti szeméthalommal vívott csatáját.

Letörölte a homlokáról az izzadságot, miközben magában dörmögött.

Kivitte a szemetet, majd újra takarított, beengedte a szúnyogokat, majd kiüldözte őket, nem erre szokták azt mondani, hogy annyi szabadidővel rendelkezik valaki, hogy már belebolondul? Xia Yao azon monfordírozott, hogy miért nem mondja el egyenesen Yuan Zong-nak és küldi el?

Aztán, talált egy indokot, amit vonakodva elfogadott.

Yuan Zong egyszer a különleges erőkhöz tartozott, sajátos mentalitással és következetes akarattal rendelkezett, az efféle embereket nem lehet csak úgy elkergetni. Másfelől, semmibe se kerül Xia Yao-nak felbérelni egy jól képzett testőrt, mint Yuan Zong, ilyen lehetőség nem mindennap jön szembe az utcán az emberrel.

Úgy tűnt, hogy a fáradság miatt Xia Yao amint elnyúlt az ágyon, azonnal kiütötte magát, még a lámpát is elfelejtette lekapcsolni és behúzni a függönyöket.

Mikor Yuan Zong megérkezett, a rovarirtó szaga még ott terjengett a levegőben és ahogy az éjszakai szél átfújt a teraszon, magával hordozta azt a különleges illatot. Yuan Zong szinte el tudta képzelni, ahogy Xia Yao kelletlenül fújja a szúnyogirtót.

Yuan Zong benézett az ablakon át a hálószobába, ahol Xia Yao a hasán feküdt, felfedve ezzel erotikus meztelen hátát. A bőre sima és erőteljes volt, szexi vonal körvonalazta hajlatait, ami egyenesen a csábos fenekéig vezetett. Azok a kerek gömbök a legkevésbé sem voltak kurvásak, hanem egy rendkívül férfias aurát kölcsönöztek a tulajának.

Yuan Zong megnyalta ajkait, nem tudott ellenállni ennek a hőhullámnak.

Az efféle alvópóz különösen szép látvány volt, viszont meglehetősen kényelmetlen is. Ha Xia Yao megfordítja a fejét és így alszik, akkor az nem csak a szívére lesz hatással, hanem emiatt könnyedén el is aludhatja a nyakát.

Valójában, ha egy ember mélyen alszik, gyakran megfordul, ha köhögést vagy valamilyen zajt hall kintről. Ezért Yuan Zong fütyült, aminek köszönhetően Xia Yao azonnal lustán megfordult addig, míg a háta nem Yuan Zong irányába nézett.

Ahogy a szél kicsit hidegebbé vált, Yuan Zong újra fütyülni kezdett. Ez alkalommal a másik férfi magára húzta a takarót, akaratlanul és frusztráltan.

- Milyen engedelmes.

Ahogy ezt kimondta, Yuan Zong megfordult, hogy újra felvegye az ablaknál a kemény pozícióját.

* * *

Három egymást követő nappal később, Yuan Zong oda-vissza rohangált a két hely között, önkéntesen vállalva az őrködést éjszaka, majd a nap felkeltével elhagyta a helyszínt.

Először Xia Yao azt feltételezte, hogy Yuan Zong csak nem tud leülni a nehézségek folyama alatt, pár napig még elfogadható, de lehetetlenség egy egész hónapon át ezt csinálni. Amennyire érintett volt, Yuan Zong speciális kiképzése két hétig tartott. Még ha acélból is készült, senki sem képes állni folyamatos nyomás alatt.

Sajnálatosan, Xia Yao pont egy ilyenfajta emberrel találkozott, aki rakoncátlan volt, vastag bőrű, acélból készült, kíméletlen minden viharral szemben.

Ha az idő jó lett volna, Xia Yao elengedte volna, azonban kaotikus volt minden odakint, a szél folyamatosan hangosan visított, az üvegek és dobozok mindenfelé elrepültek, kattogó hangot hallatva. Minden kétségkívül egy óriási vihar közeledett.

Xia Yao az ágyában forgolódott... aztán hirtelen felpattant és gyors léptekkel a teraszhoz sietett.

- Menj el!

Ellenkezőleg, Yuan Zong stabil volt, mint egy szikla, még a fejét sem mozdította.

- Egyre erősebb a szél! Nem látod?

Nagyon sok bonyolult küldetésen vettem részt, mindenféle időjárásban, ez a "gyenge" kis szél semmiség számomra.

Xia Yao hirtelen bosszúságot érzett és azonnal bevágta az ablakot.

Nem az én problémám, hogyha mész vagy sem. Megérdemled!

Mikor odakint villámlott, Xia Yao a villám fénykoszorújában láthatta Yuan Zong sztoikus arcát.

Ismét az ablakhoz viharzott.

- Te tényleg azt akarod, hogy halálra rázzanak, nem?

Yuan Yong még mindig nem mozdult.

Xia Yao nem bírta tovább és egy esernyőt vette elő a gardróbból, majd Yuan Zong-nak dobta.

Csak ez a durva mozdulat kellett, hogy megmelengesse Yuan Zong szívét.