Sziasztok! Elnézést a hosszú (túl hosszú) kimaradás miatt. 🥲🥲De itt az új rész!🎉 Remélem mindenkinek tetszik!

* * *

A taxi lehúzódott Yuan Zong cégje előtt. Az őr barátságosan integetett Xia Yao felé.

Ahogy végig sétált a hosszú bejáraton, látta, ahogy a fűzfalevelek az edzőterem félhomályos fényét többezer darabra vágja. Xia Yao érzelmei, amikről azt hitte, már eltűntek, bosszúsan törtek elő benne újra.

Yuan Zong még nem ment el, valahogy, szinte öntudatlanul várt Xia Yao-ra, azonban azt álmaiban sem gondolta volna, hogy így fog megjelenni előtte. Látván a másik férfi gipszét, Yuan Zong fagyos tekintetében fájdalom jelent meg. Miután annyi csatában vett részt a frontvonalon, Yuan Zong számára a sérülések mindennapi dolognak számított. Mindegy volt, hogy kicsi vagy nagy, még a csontjába vájó golyón is csak egy kicsit összerándult, de soha nem volt még olyan sérülés, mint ez, ami szinte térdre kényszerítette Yuan Zong-ot. Talán emiatt is késett a válaszával.

- Mi történt?

- Eltörtem miközben egy bűnözőt üldöztünk - vont vállat Xia Yao.

Ezt ugyan azzal a nemtörődő tónussal mondta, mint amit a kollegáival szemben is használni szokott, azonban ahogy Yuan Zong-nak mondta ezeket a szavakat teljesen más érzelmek kavarogtak benne, mint ahogy másmilyen reakciót is várt a férfitól.

Yuan Zong nem szólt egy szót sem, helyette a tarkójánál fogva rángatta be Xia Yao-t.

- Mit főztél ma? - kérdezte Xia Yao.

- Kifogytunk az ételből - mondta szándékosan mogorván Yuan Zong.

- Hogy érted, hogy "kifogytunk"? Csak egy kicsit késtem. Tényleg nem hagytál nekem semmit sem?

- Eltörted a karodat, mégis miért kellett volna bármit is hagynom neked? - meredt Xia Yao-ra Yuan Zong.

- Nem mintha direkt csináltam volna! A helyzet inkább... - vált frusztráltá Xia Yao.

- Rendben! - vágott közbe Yuan Zong. - Légy jó fiú és maradj nyugton, máris hozom az ételt.

Xia Yao hihetetlenül éhes volt. Xiao Hui-hoz hasonlóan ő is kereshetett volna valamit a kórházon kívül, de azt túl fáradságosnak gondolta, így inkább éhezett egészen mostanáig. Most viszont már nem tudott mit tenni, követte Yuan Zong-ot a konyhába, miközben a láthatatlan farkát csóválta.

- Hé, megsérülte, oké? Nem tudom a pálcikát használni, ezért valami olyat adj, amit kanállal is meg lehet enni. Oh igen, mi a mai főétel?

- Spagetti.

Spagetti.. Xia Yao összeráncolta a homlokát. - Nincs valami más?

- Nincs.

Darált sertéshús kellemes mártásban, tojással a tetején, minden egyes tészta önmagában is műalkotás volt. Yuan Zong egy egész tállal készített Xia Yao számára, majd a férfi meglepetésére, az evőpálcikával felvette a tésztát és Xia Yao szája elé tartotta.

- Egyél.

Xia Yao arcán egyből megbántott arckifejezés ült ki. - Nem kell etetned, a bal kezemet még mindig tudom használni.

- Ha nem eszed meg, én fogom - Yuan Zong felemelte a tésztát, majd úgy tett, mint aki tényleg készül megenni azt.

- Várj, várj, várj. Megeszem!!

Xia Yao valójában éhezett, ezért nem is érdekelte már, hagyta, hogy Yuan Zong etesse. Yuan Zong nagyon jó sebességben etette, olyan érzés volt, mintha külön képzésen vett volna részt, falat falatot követett, pontosan és időszerűen. Xia Yao kínosnak érezte először, de lassan hozzászokott és elkezdett gügyögni.

- Nem is tudod, milyen veszélyes volt a helyzet. Zhang Tian, a kollégám, az arcát innentől idáig megvágták...

Az összes fény le volt kapcsolva az épületben és csak egy szoba volt, amelyből meleg, bágyadt fény szűrődött ki. A csodálatos illat a beszélgetésük lágy zajával együtt az ablakon keresztül távozott, megtörve a csendes éjszakát. Xia Yao keresztbe rakta a lábait és megállás nélkül beszélt. Yuan Zong tovább etettem, miközben végig őt figyelte.

Xia Yao felszívta a tésztát, amit Yuan Zong adott neki és azt kérdezte: - Miért nem eszel?

- Már vacsoráztam - válaszolt nyugodtan Yuan Zong.

Valójában Yuan Zong Xia Yao állapotát látván még egy korty vizet is alig bírt lenyelni.

- Nem vártál meg! - rúgta meg Yuan Zong térdét.

Amint kimondta, Xia Yao megijedt, hirtelen nem értette a saját gondolatait sem. Miért kéne Yuan Zong-nak megvárnia engem? Miért akarom, hogy megvárjon? Ez nem csak egy étel? Miért ilyen bajos?

- Kérsz még? - kérdezte Xia Yao-t Yuan Zong.

- Igen, kérek még - bólintott Xia Yao.

- Már így is megettél két tállal - figyelmeztette Xia Yao-t. - A túl sok étel nem tesz jót az emésztésednek.

- Semmi baj, túl sok energiát használtam fel ma, még egy tál nem lesz probléma.