Munka után Xia Yao a főbejáraton át hagyta el az épületet és sétált el a közeli boltba, hogy cigarettát vegyen.

- Egy Yuxi-t, legyen szívet.

Az eladó Xia Yao elé rakta a doboz cigit, majd amíg a visszajárót számolta egy új vásárló lépett be a boltba. Az eladó észrevétlenül a kasszáról az új vendégre vezette tekintetét, egyszerre nyűgözte le és tette idegessé.

Képzeld el, hogy valami vérfagyasztó dolog kerül hirtelen a szemed elé, és akkor megérted miért remegett félelmében az eladó.

- Se..Segíthetek? - dadogta.

- Egy csomag cigarettát adjon. Olyat, mint az Övé.

Meleg, mély hangja megtörte a hármuk közt lévő hosszadalmas csendet. Az eladó sietősen elfordult, hogy egy újabb karton cigarettát vegyen le.

Xia Yao a mellette állót éles tekintettel vizslatta.

Körülbelül 190 centi magas lehetett, erős testalkattal, amit bő ruhák sokasága fedett el. Rejtett szemei voltak és olyan egyenes orra, amit mintha egy mester faragott volna. Hosszúkás arca állhatatos, maszkulin Adonisz képet kölcsönzött neki.

Yuan Zong is tekintetével végigjárta Xia Yao-t.

Keskeny szemeiből sugárzott a tesztoszteron, hosszú szempillái szinte egészen a szemöldökéig értek, koromfekete szeme, amik kissé ferdén álltak és a legszebb íriszeket rejtette magában, amitől a másik fiúnak a lélegzete is elállt. Bár az arckifejezése egy kemény embert illusztrált, azokkal a szemekkel és a hófehér bőrével inkább szexinek és kifinomultnak lehetett volna leírni.

Xia Yao, miután megkapta a visszajárót, hirtelen késztetést érzett, hogy minél hamarabb elmeneküljön onnan.

- Hé helyes fiú, itt ne hagyd a cigarettát! - kiáltotta az eladó hátulról.

Xia Yao épp fordult volna vissza, amikor egy erőteljes, sötét árny jelent meg mögötte, fogta a cigarettát és a gallérját elhúzva a pólójába rakta azt. Yuan Zong gyorsasága egyszerre volt lenyűgöző ls szinte hihetetlen. Xia Yao épphogy megköszönte, a másik már az autójában ült. Xia Yao kinyújtotta a kezét, hátranyúlt, hogy kivegye a dobozt, de aztán rájött, hogy nem tudja.

- Bassza meg! - Xia Yao halkan káromkodott. Mégis mi a fenéért kellett ilyen mélyre raknia?

Xia Yao nem tehetett mást, minthogy kigombolja az ingét, ezzel felfedve fehér bőrét, és úgy szerezze meg a dobozt.

A hazafele vezető úton Xia Yao megállás nélkül valamiféle veszélyt érzett.

Este hét óra volt, a forgalmi dugó csúcsideje. Az emberek folyamatosan jöttek. Xia Yao lehúzta autója ablakát, hogy egy kis friss levegőt szívjon, de tekintete ekkor találkozott azokkal a sötét szemekkel, amik a másik ablakból bámultak rá. Szemei mintha Xia Yao-t bírálták volna és úgy ragyogtak, mintha egész úton őt figyelte volna.

Xia Yao kissé meglepődött. Kiderült, hogy ő volt az a férfi, akibe beleütközött, amikor a cigarettát vette. Mégis hogy tud úgy vezetni, hogy rá sem néz az útra? És mégis miért figyel engem? Xia Yao magában káromkodott, de közben sikerült sugárzó mosollyal integetnie neki.

- Véletlen egybeesés lehet. - ahogy kimondta, azonnal felhúzta az ablakot és többé nem nézett oldalra.

Végül, a feszélyezett légkör hazáig kísérte Xia Yao-t. Mikor kiszállt az autójából, csak azután, hogy körbenézett és megbizonyosodott róla, senki nincs a közelében, lépett be a ház ajtaján.

Pár nappal később, Yuan Zhong újra megjelentt Xia Yao-nál. Nem csinált semmit, csak figyelte őt. Még akkor sem fordult el tőle, amikor Xia Yao bámult vissza rá. Xia Yao rendőr, ami azt jelenti, hogy nagyon figyel a környezetére, a körülötte lévő dolgokra. Soha nem félt senkitől sem, veszélyességi szintet nézve, Xia Yao sikeresen szembeszállt már fegyveres drogkereskedőkkel a hegyekben. A számos szolgálatban töltött éve alatt összefutott már rengetek nála nagyobb és erősebb emberrel.

De eddig egyikük miatt sem érezte magát ennyire tehetetlennek, és egyikük miatt sem remegett meg így a lába.