Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

38. Master Xuan rioting with no regret

Sziasztok! :) Mivel mostantól nem egyedül fordítom a fejezeteket, így nagyon-nagyon hosszú kimaradás után végre új részt tudtam, vagyis tudtunk nektek hozni! reita-chan nagyon köszönöm a segítséget!
Remélem mindenkinek tetszik az új rész és megérte rávárnotok!  :D

* * *

Xia Yao előre nyomult a tömegben, félve, hogy a többieknek gondjuk akadna Xuan Da Yu lefogásával, amitől a konfliktus súlyosabbá válhatna. Ha kiszabadul a fogásukból és csak fizikai erővel tudnák megfékezni, akkor aki hátrányba kerül, az egyértelműen Xuan Da Yu lesz. Xia Yao odarohant Xuan Da Yu-hoz és hátulról átkarolta lerántva ezzel Da Yu nyakát, eközben kicsavarta kezéből a nagy rudat.

- Teljesen elment az eszed? - Xia Yao dühösen kiáltotta Xuan Da Yu fülébe.

Ezekkel a szavakkal nem csak Xuan Da Yu-t akarta megfékezni, de a többieket is figyelmeztette, hogy hátráljanak el a barátjától. Ő a testvérem, bármi rosszat is tesz, majd én felelősséget vállalok érte, szóval ne merjetek hozzáérni.

- Kinek ment el az esze? - nézett vérben forgó szemekkel. - Hogy hagyhatod neki, hogy így megrúgjon téged? Kinek képzeli ez magát? Mi a segged, hogy csak úgy szabadon rugdossa?

- Ez csak kiképzés! - kiáltott vissza Xia Yao.

- Megrúghatsz bárkit pusztán kiképzésből? Szerinted vak vagyok? Az a szemét volt a hibás, hogy az utadban volt, és még te sérülsz meg?- mutatott Xuan Da Yu a kiképzőre, aki meg merte ütni Xia Yao-t. - Azt hiszed te vagy itt a főparancsnok? Megversz, akit csak akarsz? Az, hogy idejöttünk  már megtiszteltetés számodra, és még így is fölényesen viselkedsz!

A külföldi kiképző folyékonyan beszélt kínaiul, így Xuan Da Yu szidalmaitól, persze hogy alig bírta fékezni dühét. Kezeit ökölbe szorította ütésre készen, de Yuan Zong egyetlen pillantása megállította.

- Cseszd meg, elég volt! - mondta Xia Yao, miközben mellkason lökte Xuan Da Yu-t.

Xuan Da Yu dúlt-fúlt mérgében, nem volt hajlandó levenni tekintetét a kiképzőről és Yuan Zong-ra nézni.

- Csak megjegyeznék valamit, a felszerelések szétzúzása semmi! Ha velem kezdesz ki, az egész cégnek búcsút mondhatsz! Megversz másokat? Itt az idő, hogy valaki a te képed verje szét!

Yuan Zong egy szót se szólt, fagyos tekintete, olyan élesen nyilalt Xia Yao-ba, mint a kés.

Xia Yao szorosabban tartotta Xuan Da Yu-t karjaival, mintha az élete múlt volna rajta, miközben utasította, hogy fogja be a száját és kirángatta. Ahogy elhagyták az épületet Xia Yao elhaladt Yuan Zong mellett, a tekintete azonnal Yuan Zong-ra tapadt és csak miután Xuan Da Yu-t már sikeresen biztonságba helyezte lágyult el a szikra a szemeiben.

Yuan Zong látta az acélkemény határozottság szikráját szemeiben, mint mikor a kacsamama védi a kiskacsáit. Ha kezet emelt volna akkor Xuan Da Yu-ra, azzal Xia Yao-t is bánotta volna.

Yuan Zong inkább vállalta az arcvesztést, minthogy negatív érzéseket keltsen Xia Yao-ban, még akkor is, ha erre kicsi volt az esély.

Nem tartott sokáig, míg a frusztráció és düh szavai elérték a háta mögül.

- Hogy engedheted csak így elmenni? Mi lesz a felszerelésekkel? Csak hagyjuk, hogy minden kárba vesszen?

- Kinek képzeli ez magát, hogy ilyen őrülten viselkedjen? És mi van akkor, ha egy befolyásos család tagja?

-...

Yuan Zong megfordult és csak annyit mondott: - Folytassátok a gyakorlást!

Néhányan még lázongtak volna, de látva Yuan Zong arckifejezését, inkább csendben maradtak, és engedelmesen visszaballagtak a mezőre.

Xia Yao azonnal Xuan Da Yu-nak szegezte a kérdést ahogy beszállt az autóba.

- Most nézd meg mit tettél?! Mind ez egy rúgás miatt? Megérte?! Mindenki kap pofonokat az életben!

Xuan Da Yu megbánás nélkül válaszolt: - Engem nem érdekel kit üt meg, de hozzád nem érhet!

Xia Yao nem tudta, hogy most meghatódotnak vagy dühösnek kellene lennie, ezt nehéz volt eldönteni. Elővett egy szál cigarettát és meggyújtotta. Érezte, erre nincs megoldás.

- Emlékszel? Mikor még gyerekek voltunk és én mindenkit elintéztem, aki kikezdett veled. Ezt továbbra is folytatni fogom, még ha már felnőttek is vagyunk, senki se bánthat semmilyen körülmények között.

- Köszönöm, de tudok magamról gondoskodni, nincs szükségem a védelmedre.

- De te fehérebb vagy, mint én!

- Ennek mi köze van ahhoz, hogy világos a bőröm? - kérdezte Xia Yao frusztráltan.

- Túl fehér vagy, ezért valaki még vágyat érezhet, hogy rosszul bánjon veled - mondta Xuan Da Yu.

Xia Yao aggresszívan kihajította a cigit, és egy szó nélkül dőlt hátra az kocsi ülésben.

Xuan Da Yun nem állt meg a képtelen dumában: - És ott volt még az a bácsi is! Le se vette rólad a szemét, fenébe, nem győztél meg!

- Bácsi? - húzta fel szemöldökét egy kicsit Xia Yao.

- Igen, az az igazgató... Yuan valami.

Bácsi... Xia Yao hirtelen rámeredt: - Olyan öreg lenne?

Xuan Da Yu magasba vonta szemöldökét: - Nem örülsz, hogy öregnek hívom?

- Nem így értettem, csak gondolom, mivel csak harminc éves, nem sokkal idősebb nálunk. Üres kézzel kezdett neki ennek a vállalkozásnak és a cég nem olyan rég óta működik, még az elmúlt pár évben is nehéz volt nekik és te erre egy pillanat alatt tönkre teszed a tulajdonukat.

- Szerintem ez nem is volt elég, fel kellett volna gyújtani az egészet! - hümmögött Xuan Da Yu.

Xia Yao tudta, bármit is mondana, az Xuan Da Yu-nál süket fülekre találna, ilyen volt a személyisége születésétől fogva. Csak annyi kellett, hogy valamit ne találjon helyesnek, és már ment pusztítani, bármit a földel egyenlővé tenni egy pillanatnyi hezitáció nélkül.

Egy kis csend után Xuan Da Yu így folytatta: - Az a külföldi kiképző viszont tényleg erősen megrúgott, vedd le a gatyádat, megnézem felduzzadt-e.

Xia Yao összeráncolta homlokát: - Mégis ki venné le az alsónadrágját az utcán nappal? Megőrültél?

- Most meg mi bajod van? Senki sincs itt, rajtunk kívül.

- Akkor is! - mondta Xia Yao határozottan.

- Ki volt az, aki anyaszült meztelenül rohangált a házamban nap mint nap? Hányszor láttam már a kis madárkádat, miért vagy ilyen szégyellős? - grimaszolt pimaszul Xuan Da Yu.

- Az akkor volt, mikor még kamaszok voltunk, akkor még egy szőrszál se volt ott, de ez mostanra már megváltozott!

- Semmi baj- mondta Xuan Da Yu- majd akkor nem nézek a fanszőrzetedre, csak arra a részre, ahol megrugott téged.

-...

- Húzd le a gatyád egy kicsit... Na, csak egy kicsit!

Xia Yao nem bírta tovább, vett egy mély levegőt és: - Baszd meg! - kiáltotta, majd rálépett a gázra és elhajtott.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro