Hajnalhasadáskor Yuan Ru, akinek a haja össze volt kócolódva, pizsamában lépett ki hálószobája ajtaján és az edzőterembe sétált.

A diákok már hozzászoktak ahhoz, hogy milyen elegánsan öltözködik, azonban most melltartó nélkül D-kosaras mellei "most láthatsz, most már nemet" játszottak a lenge öltözéke alatt. Időnként kinyújtóztatta karjait, aminek köszönhetően mellei előre-hátra mozogtak két masszív gömbként az áttetsző pizsama mögött. Yuan Ru úgy sétált egy csomó férfi között, mintha mi sem történt volna.

- Zhang Dezi, tegnap megkértelek, hogy vegyél nekem tisztasági betétet. Miért egészségügyi betétet hoztál nekem? - kérdezte dühösen Yuan Ru a férfitól, akit szolgának hívott.

- Az... Van bármi különbség közöttük? - ostobaság látszódott a férfi arcán.

- Nonszensz! A tisztasági betét a menstruáció előtt és után használatos, a többi meg alatta.

- Ha még nem menstruálsz, minek használsz tisztasági betétet? Nem zavar, hogy ilyen szűkös lesz odalent?

- Meg foglak ölni!

Yuan Ru tombolt, amikor szemei egy ismerős alakon akadtak meg, azonnal elengedte a fogását a másik férfin, az égető tűz kialudt szemében és teljes horror vette át a helyét.

- Ő.. ő.. Mit keres itt? - mutatott a lány Xia Yao-ra, aki néhány testőrrel edzett.

- Tegnap is itt volt a névsorolvasáson. Ismered talán?

- Ő Xia Yao! - ahogy kimondta, úgy nézett ki, mint aki szellemet látott. Ujjait gyorsan átszántotta haján és a fogait csikorgatta, miközben megbánóan nézett végig a szörnyű ruházatán. Xia Yao és a csapata közelített felé, amikor Yuan Ru eltakarta melleit és elbújt.

Egy szempillantás alatt Xia Yao kiléte futótűzként terjed a diákok közt az egész iskolában. Mindenki oda-oda kukucskált, amikor átöltözött.

- Szóval ő a Xia Yao!

- Tegnap iratkozott be. Fél napja figyelem, de még mindig nem tudom felfogni, hogy milyen helyes.

- ...

Xia Yao levetkőzött és felvette a testőrök számára készített speciális felszerelést. Először a szoros nadrágot húzta magára, majd az övet óvatosan becsatolta, utána a gallért hajtotta le. Nehezen lehetett ráncot találni ruháján. Xia Yao letörölte a port a szekrényében, mielőtt a szépen összehajtott, korábban viselt ruháit berakta volna.

Az egyszerű cselekedet, ami illusztrálta, hogy milyen elképzelhetetlenül óvatos volt, nem rontott imázsán.

Shi Tianbiao 22 testőrt utasított, hogy álljanak körbe.

- Ez egy tízperces gyakorlat, ami birkózásból, fogásokból és különböző kulcsolásokból áll. Amikor jelt adok, mindannyian megfordultok és megfogtok egy ruhadarabot, majd ellenfelet kerestek magatoknak. Mikor küzdötök, ne felejtsétek rendesen leszorítani az ellenfelet és megkötözni. Aki veszít, arra büntetés vár. Bármilyen technikát használhattok, hogy kiüssétek a másikat az izületek és a golyók érintésén kívül.

A síp megszólalt és Xia Yao sietősen megfordult. Ő volt az első, aki felvette a ruhadarabot. Az egyik vele szemben álló diákot szemelte ki magának, felé szaladt és lábon rúgta. Az össze izmát a csuklójában felhasználta, ahogy az ellenfele nyakát megragadta.

A tanonc kétségkívül fej és nyak felett volt Xia Yao-nak, akiről megtudta, hogy mi a gyenge pontja, amikor átöltözött. Ez alkalommal, inkább eltépte Xia Yao ruháját, minthogy különösen nagyobb erőt fejtett volna ki ellene.

Ahelyett, hogy irányítása alá vonta volna ellenfelét, Xia Yao ruhája teljesen el lett szakítva és hamar a másik szorításába került. Ekkor mindkét férfi birkózni kezdett. Xia Yao ruhája újra elkezdett továbbszakadni.

- Ne tépd tovább! - káromkodott.

Panasza Shi Tianbiao füléhez is eljutott.

- Mi történt?

A két férfi lecsillapodott és Xia Yao összehúzta a ruháját.

- Elszakította az egyenruhámat.

Mindkét férfi megállt, Xia Yao pedig sértetten javítgatta ruháját.

- Meghúzta az egyenruhám.

- Tegnap, te voltál az, aki megmutatta, hogy egységes kiképzés kell a testőröknek. Szóval, had áruljam el neked... - Shi Tianbiao Yuan Zong-ot utánozta. - Vésd észbe, hogy testőrként, a kliensed épsége élvez magas prioritást, a megjelenésed pedig jelentéktelen. Annak érdekében, hogy megfelelő testőr váljon belőled, fel kell adnod a személyes megjelenésed...

A semmiből Xia Yao gallérját egy nagy és erős kéz ragadta meg, majd rántotta meg, úgy, hogy két gomb is lerepült róla.

Xia Yao összeszorította ajkai és kifejezéstelen arcot vágott. Az összes bosszankodását elfojtotta.

- Mivel Yuan sógora vagy, kötelességem keményebben bánni veled.

Centiről centire, Xia Yao öltözékét darabokra tépte.A rongyos ruhája már nem tudta tovább takarni mellkasát vagy mellbimbóit.

Yuan Zong az ablaknál állt, lopva a ruhára pillantva, amit nem mert volna elszakítani, míg most foszlánnyá vált valaki más keze által. Mindezek felett, az a férfi még azt is utánozta, ahogyan Yuan Zong beszél. Isten szerelmére! Ez tényleg ok-okozat volt.

Szánalmasan, Xia Yao arra volt kényszerítve, hogy a rongyos ruhájában másszon a sárban. Számára, aki annyira megszállottja volt a tisztaságnak, ez több volt, mint kínzás. Arra volt kötelezve, hogy a hátát és hasát is sár borítsa, máskülönben büntetés várna rá.

Az elejétől fogva, Xia Yao-t megbüntették lassúsága miatt, aztán, mikor gurult, megzavarta egy diák a lomha mozdulataival, minek következtében újabb rúgást kapott Shi Tianbiao-tól.

- De az utamban volt! - védekezett ártatlanul Xia Yao.

- De Yuan igazgató sógora vagy, ezért az én felelősségem vagy! - mondta Shi Tianbiao, majd megjutalmazta még egy rúgással.

Délben mindenki elment ebédelni, kivéve Xia Yao, aki mivel szembeszállt a kiképzőjével, és mivel Yuan Zong sógora volt, Shi Tianbiao ellátta az ügyét, hogy szavát állja Yuan Zong-nak és hírnevét még jobban növelje. Szóval Xia Yao nem tudott mit tenni, órákig a tűző napon kellett lennie.

Szokás szerint Yuan Zong az étkezőben ebédelne, azonban a mai nap nem ez volt az eset.

Néhány kiképző beszélgetett.

- Látta ma valaki Yuan igazgatót?

- Nem! Kíváncsi vagyok! Ma máshol eszik?

- Esélytelen! Egész nap az irodájában dolgozott.

- Ez nem vall rá.

- ...

Délután az előre kitalált tanmenet alapján zajlott, egy birkózó videó, Yuan Zong és egy mester által imitálva, játszódott a képernyőn, minden mozdulat aprólékosan bemutatva. Mindenki a leckére koncentrált, kivéve Xia Yao, aki Yuan Zong testére fókuszált és a gyenge pontját kereste.

Mikor megfordult, egy erős megjelenésű lánnyal találta szembe magát.

- Yuan igazgató az irodájába hívat.

Xia Yao Yaun Zong irodájába ment, azonban a férfit sehol sem látta.

Az asztalon néhány frissen sütött sütemény és finom tej volt. Xia Yao körbekémlelt, miközben megnyalta szemfogát. Ez nem elég világos? Yuan Zong félt, hogy Xia Yao éhes lenne, ezért külön készült neki kajával és még szándékosan az irodájában is hagyta. Szóval még ha el is vesz pár sütit, senkinek sem fog feltűnni.

Megegye vagy ne? Az édességek ellenállhatatlanok voltak Xia Yao számára. Korábban, ha nem lett volna lett volna a doboz, ráírva, hogy "süti", akkor nem lett volna olyan bolond, hogy kinyissa azt.

Abban a pillanatban, amikor épp előrenyúlt volna, az ajtó nyikorogva kinyílt.

Shi Tianbiao jelent meg mögötte.

- Miért vagy itt? - kérdezte.

- Yuan Zong hivatott be - válaszolta.

Shi Tianbiao az asztalon lévő édességekre pillantott, majd Xia Yao-ra kacsintott, felfedve, hogy teljesen megérti mi folyik ott.

- A sógorod olyan melegszívű! Annak érdekében, hogy az ellenállásod és az elmédet képezze, még ezt a trükköt is képes volt kitalálni - ahogy kimondta, felkapta a tányért és kisétált vele, hogy saját maga élvezze ki a finomságokat.

Azonban, épp hogy csak két szeletet evett meg, amikor egy rendkívül komoly arc nézett vissza rá.

Shi Tianbiao lenyelte a szájában lévő falatot és felmutatta hüvelykujját Yuan Zong-nak.

- Yuan igazgató, a sógorod elég jó, képes ellenállni a csábításnak.

Yuan Zong addig bámult utána, míg el nem tűnt a sötétben, majd elfordította tekintetét.

Az egész napos kemény munka után mindenki fáradtan tűnt, főleg Xia Yao, aki úgy nézett ki, mint egy sáros majom. Mindenki a közös fürdőbe ment, ezért Xia Yao is így tett.

Mikor a fürdő falához vitte ruháit, egy ember állította meg.

- Yuan igazgató egy másik szobát biztosított számodra, kövess kérlek!

Nem túl messze jutottak, mikor Shi Tianbiao állta útját.

- Hova mész?

Xia Yao ne mondott semmit, ahogy a mellette álló diák sem mert, mivel azt az utasítást kapta Yuan Zog-tól, hogy ezt nem tudhatja senki sem.

- Kiváltságokat akarsz? - mordult fel Shi Tianbiao, erősen kritizálva a diákot. - Mit akarsz? Yuan Zong képét csak úgy bemocskolni?

Amint kimondta, egyből megragadta Xia Yao kezét.

- Ne zavartasd magad az efféle emberekkel. Menjünk a közös fürdőbe.

Xia Yao egy eldugottabb zuhanyt választott és ott végezte a dolgát. Minden irányból tekintetek szegeződtek rá. Nem hibáztathatta őket, Xia Yao túl fehér volt, ami merev ellentéte volt a többiek bőrszínének. Olyan volt, mintha egy tejes dobozból lépett volna elő, egy centi felület sem volt, ami más színű lett volna. Nem csak a bőre volt fehér, hanem az alakja is kiemelkedő volt, kemény és erős, két hosszú láb, pajkos fenék. Ha ez a szoba meleg férfiakkal lett volna tele, már úszott volna a vérben.

Xia Yao a dereka köré tekerte a törülközőt, amit a helységben lévő minden férfi le akart tépni, hogy megtudja, hogy az alatt lévő bőr is tényleg olyan fehér volt e, de senki nem merte.

Abban a pillanatban a meztelen Shi Tianbiao sétált be, fia, mint egy pipa, ide oda lengett, ahogy Xia Yao felé közeledett.

- Minek a törölköző? Mind férfiak vagyunk, nem mintha nem tudnánk, hogy néz ki odalent. Hahaha.

Az egész szobában nevetés morajlott, Shi Tianbiao elhúzta a törölközőt és megszámolhatatlan mennyiségű szempár fordult az irányukba. De ahelyett, hogy a várva várt "fehér répát" pillantották volna meg, egy merev gerincoszloppal és egy tömör pár combbal találták szembe magukat.

Yuan Zong fagyos tekintete söpört végig a szobán, hangja az összes csövön keresztül végigmorajlott és mindenkit leszúrva.

- Mi ez a zsivalkodás? Komolyodjatok meg!

Mindenki a földre szegezte tekintetét, míg néhány bátrabb diák a bajszuk alatt morogtak: Már a fürdőszobai tevékenységeinket is megfigyeli? Ez soha nem szokott megtörténni!

Yuan Zong Xia Yao előtt állt, kezeit a háta mögé téve, és mint, egy óriás ellenző takarta Xia Yao-t maga mögött. Nem számított merre tekergett, a fehér répája mindvégig Yuan Zong takarásában volt, senki nem láthatott semmit.

* * *

Másnap a gyűlésen Yuan Zong mindenki előtt dicsérte meg Shi Tianbiao-t.

- Mindenkinek Shi Tianbiao példáját kellene követnie, minden diákot egyenlően kezelve, magas fokú felelősségérzettel, engem boldoggá téve.

Ez volt az első alkalom, hogy Yuan Zong valakit mások előtt dicsért volna, Shi Tianbiao pedig felfoghatatlanul elégedett volt.

A nap végén, amikor a fizetéseket adták ki, Shi Tianbiao azt hitte, hogy a kivételes teljesítménye miatt esélytelen volt, hogy ne kapjon emelést. A valóságban azonban, Shi Tianbiao fizetése 3000 jüannal kevesebb volt.

- Nem számoltad ezt félre? - kérdezte a könyvelőt.

- Teljességgel kizárt, mindent kétszer ellenőrzök, ebben a hónapban a fizetésed csak 2000 jüan - válaszolta.

Shi Tianbiao dühösen rohant Yuan Zong irodájába, hogy megtudja mi történt.

Yuan Zong rémisztően maradt csendbe egy ideig, majd jeges tekintete Shi Tianbiao arcán pihent meg.

- Hallottad már azt a kifejezést, hogy aranyat érő szavak? Annyit dicsértelek, hogy biztosan ér 3000 jüant.