A vacsora során Xia Yao aggodalma annyira nyilvánvaló volt, hogy Mrs Xia-nak is feltűnt, hogy valami nincs rendben.

- Mi jár a fejedben, fiam? - kérdezte szelíden, miután egy darab halat rakott a fia táljába.

- Anya emlékszel, amikor meséltél nekem arról... ki is volt az, Mr Meng vagy Mr Chao lánya, aki egyidős velem?

- Ó, Meng Xin Yi-re gondolsz? - tette le az evőpálcikát, miközben elmosolyodott. - Legutoljára, amikor szóba hoztam, nem érdekelt. Mi változott hirtelen? Megjött a józan eszed?

- Miért? Mi más lenne, mint megadni neked az álmaid unokáját?

Természetesen az anyja látszólagosan tettetett dühös kifejezéssel nézett a fiára.

- A fiam még mindig fiatal, hova a sietség? - tagadta.

Te nem sietsz, de én igen...

- Milyen, anya? - bökdöste a rizst a táljában.

- Meng Xin Yi?

Xia Yao bólintott. Mrs Xia jól átgondolta a dolgot és csak utána válaszolt.

- A megjelenése megfelelő... nem túl magas, de különleges adottsága van.  A lényeg, hogy nagyon tehetséges, nem csak lenyűgözően tud zongorázni, de még gyönyörű verseket is ír. Már két könyve is megjelent. A megfelelő oktatásnak hagyományosan fontos szerepe van a családjában. A szülők őszinte és alázatos emberek, szóval a lány egy igazi hölgy lehet.

Anyja monológját hallva Xia Yao nagyon elégedett volt.

- Őszintén, a régimódi lányok a eseteim.

Mrs Xia kétségtelenül elégedett volt fia optimista hozzáállásával. A többi anyukától hallva azt a rengeteg panaszt, hogy a szeretett fiaik milyen válogatósak a lányok terén, és hogy milyen magasak az elvárásaik, ami miatt a szüleik elfogadhatatlanul betegre aggódták magukat. Mrs Xia elképzelni sem tudta, hogy majd az ő lázadó tinédzser fia egyszer ilyen racionálisan fog hozzáállni ehhez a kérdéshez. Egy szóval, teljes eufóriában volt.

- Akkor rendben van, felveszem a kapcsolatot az anyjával. Holnap vasárnap lesz, kitűnő. Találkozhatnátok ti ketten.

* * *

Másnap reggel még a nap sem kelt fel, amikor Yuan Zong-ot a húga, Yuan Ru felkeltette.

- Bátyó, könyörgöm neked, kérlek ments meg ettől a dilemmától.

Közömbösen állva ehhez a lehetetlen kéréshez, Yuan Zong egyenesen a fürdőszobába sétált, hogy megmossa a fogát.

Yuan Ru oda is követte őt és segítségért kiáltott.

- Keress nekem egy férfit, testvér! Az elmém elveszett és egy szörnyű tátongó lyuk van a szívemben. Xia Yao jár folyamatosan az eszemben. Amilyen gyorsan csak lehet meg kell szabadulnom az érzéseimtől vele kapcsolatba.

- Egyszerű, itt is van, pont most elérhető.

- Hogy néz ki? Szegény vagy gazdag, van diplomája vagy nem, az nem számít. Amire szükségem van, az a helyes arca. A legfontosabb, hogy jó alkata legyen, izmos és erőteljes, pont mint te bátyó - ragyogtak a lány nagy kerek szemi.

És így, pár perc elteltével, Yuan Zong gyorsan megmosta az arcát, majd átsétált a hálószobába és az asztalról felvett egy kártyát, amit a húgának adott. A lány szégyenlősen az ajkába harapott.

- Ööö, egy olyan lánynak, mint én.. közvetlenül randira hívni.. azt sugallhatja, hogy nem vagyok elég érzékeny.

- Ebben segíthetek.

- Akkor azt is eldöntheted, hogy hol és mikor találkozzunk - és ezzel, mint egy kislány, a szobájába rohant, hogy kisminkelje magát.

* * *

Másnap Xia Yao és Meng Xin Yi egy kávézóban találkozott. Xia Yao szándékosan ezt a helyet választotta, mert tudta, hogy Yuan Zong soha nem jönne egy ilyen magas színvonalú helyiségbe. Xia Yao nem kért túl sokat, ha az, akivel találkozik, nem rövid szoknyában jelenik meg, akkor könnyedén el tudja fogadni, ilyen egyszerű. Mint egy jövőbeli tervet, hogy együtt éljék le az életüket, jobb volt a jövőre bízni. Amit a legjobban akart akkor, az az volt, hogy végre megszabaduljon Yan Zong-tól.

Xia Yao-t elégedettség töltötte el, amikor meglátta, hogy Meng Xin Yi nem rövid szoknyában érkezett, hanem nadrágban egy hosszú kabáttal, egész testét eltakarva.

Meng Xin Yi első benyomása Xia Yao-ról izgatottság volt. Azonban, minden szelíd lánynak törékeny szíve van. Kívülről talány nyugodtnak tűnhetnek, de valójában belül majd halálra aggódják magukat.

Ez a férfi, mégis ki tudná visszatartani?

- Elég régimódi vagyok, gyakran csöndes, remélem nem találod ezt kínosnak vagy unalmasnak.

- Ne aggód, szerintem egy lánynak kicsit régimódinak kell lennie - válaszolta.

- Itt az itala, uram.

- Igen, köszö..-

Mielőtt még esélye lett volna befejezni a mondandóját, egy elcsépelt képet látott meg a faragott fal mögött.

Yuan Zong, egy szép öltönyben, sokkal helyesebbnek és erősebbnek mutatkozva, mint valaha. Olyan jól beleolvadt a környezetbe, mintha ő is az előkelők osztályába született volna. Azok a szemek, amik rendkívüli tehetséget sugároztak, indokolatlanul úgy tűnt, mintha másokat provokálna vele, és valamiért Xia Yao is viszketett a bosszúságtól miattuk.

Bassza meg! Hogy lehet ennyire makacs?! Legyen átkozott!!!

- Megbocsátasz egy pillanatra, ki kell mennem a mosdóba.

Xia Yao nagyon gyorsan a másik férfihoz sétált.

- Látom nem adod fel könnyedén! Nem fogsz távolságot tartani, mi?! Tényleg arcon kell vágjalak, hogy megalázzalak? - dobálózott Xia Yao egy rakás keserű szóval, megmutatva "hisztis" oldalát.

Yuan Zong egy szót sem ejtett ki a száján, csak mélyen Xia Yao szemébe nézett, majd hirtelen közelebb hajolt hozzá és átkarolta Xia Yao derekát.

- Mégis mi a francot képzelsz magadról, mit csinálsz? - reagált dühösen Xia Yao.

- Semmit, a nadrágod egy kicsit lecsúszott, csak feljebb húztam neked - mondta hanyagul.

Xia Yao vöröset látott emiatt a szörnyű tett miatt. Ez nem akármilyen hely! Ez a kávézó közepe, ahol az emberek simán láthatják mit csinál, hisz csak néhány faragott fal választja el őket tőlük. Ő egy igazi férfi volt, de egy faszkalap megigazította az övét.