Adrien POV:

-Majd még látjuk egymást holnap-suttogtam halkan és csendesen a Hercegnőm fülébe majd kiugrottam az ablakon. Az éjszaka nem a legkönnyebb számomra de most boldog voltam és lehet öröm könnyeket szórtam volna de nem tettem. Az apámra gondoltam aki otthon van és a kedvesére gondol az anyámra. Arra is, hogy remélem Marinette nem tűnik el ahogy az anyám. A szobámban szembe találkoztam egy kis lénnyel.
-Te meg ki vagy?-szemrebbenés nélkül kérdeztem egy olyan lénytől akitől félhettem is volna de hiába én már csak vámpír vagyok.

-Plagg vagyok és figyelmeztetni jöttem téged, hogy figyel téged a boszi és ha összeházasodsz esetleg a lánnyal aki épp tetszik neked. Soha nem szabad házasságot kötnöd vele ha kedves az ő élete.- felelte a kis fekete macska szerű lény. - Ha már itt tartunk kaphatok egy kis Camembert? Egy kicsit sokat várakoztam rád és megéheztem közben.

A szobámban lévő hűtőhöz léptem és kiemeltem egy Camembert és odadobtam Plaggnak aki egy falásra befalta az egészet.

-Szóval meddig maradsz?- kérdeztem Plaggot.

-Ameddig el nem altatjuk a boszi éberségét.- felelte unottan Plagg mintha már ezerszer csinálta volna ezt a melót.- Ne hogy elfelejtsem. Ez a tiéd kölyök.

Ezzel odadobott egy ezüst gyűrűt nekem. Kérdőn néztem rá ezért sóhajtva elmagyarázta miért adta.

-Ha a hercegnőd bajba kerül akkor majd az erőmmel segítek, hogy megmenthesd.- felelte egyszerűen és elfordult tőlem.

-Egy kicsit pihenj Plagg majd én addig apámnál kérdezősködök egy kicsit.- mondtam és rohantam a szobája felé.

Marinette POV:

Épphogy hátradőltem az ágyamon amikor egy kis lény repült az arcom elé.

-Tikki vagyok. Üdv, Marinette.-ült le az arcom mellé a lényecske. Azt hiszem abban a pillanatban nem féltem semmitől mert Adrien szeretett engem és valószínűleg örökké együtt lennénk.

-Szia, Tikki!- köszöntem vissza a piros lénynek. -Hát te mi járatban vagy itt?

-Figyelmeztetni jöttem téged! A mese amit elmesélt neked Adrien az teljes mértékben igaz. Csakhogy kifelejtett pár részletet amit még ő sem tudhatott.- felelte szigorú arccal Tikki. - Például, hogy mi őrzők mindig is figyelmeztettük a család tagjait de több védőszellem van belőlünk. Valójából olyan sok és mivel a család nagyon széles ezért a többi őrző kiválasztott egy-egy ágat amit őrizni fog. Így ketten maradtunk Plaggal. Plagg a férfiakat vagy fiúkat őrzi de mivel a nők tűnnek el ezért én erősebb vagyok nála. Tessék ezt vegyed fel, hogy majd tudjam hol vagy éppen.

Egy dobozkát nyújtott felém és amikor kinyitottam egy pár fülbevaló volt ott.

-Nem fogadhatom el, Tikki! -feleltem gyorsan és visszazártam a dobozt.

-Kérlek, Marinette. Meglátod vár rád majd egy ajándék ha nagy veszélyben leszel.- kérlelt engem Tikki. Nagyot sóhajtva kinyitottam a dobozkát újra és Tikki legnagyobb örömére felvettem a fülbevalókat. Ekkor egy villanás hasított át a szobámon és melegség töltött el mintha valaki megölelt volna abban a pillanatban.- Most már teljesen a védelmem alatt állsz. Ha bármi bajod esik egyszerűen szólíts engem így: "Tikki pöttyöket fel!" Megértetted?

-Rendben.-feleltem gyorsan és kimentem az erkélyemre amikor furcsa árnyékot láttam az egyik házon.

-Hé, te ott!-kiáltott felém és simán átugrott 2 házat is. Közelebbről megnézve nagyon jól nézett ki de nem annyira mint Adrien. Óvatosan landolt az erkélyemen és határozott léptekkel indult meg felém.

-Tikki pöttyöket fel!-kiáltottam de ekkor elsötétült minden és én elvesztettem az eszméletemet.