Marinette POV:

-Chat?-kérdeztem amikor estefelé felébredtem és ott volt mellettem. Sokáig elnéztem volna amíg alszik de megmozdult és rám mosolygott.

-Szép estét, Hercegnő!-nézett fel rám Chat.

-Nem kéne menned már? Gondolom egy korú vagy velem és neked suli van holnap. -mondtam neki.

-Miattad kihagyok pár napot majd szerzek rá igazolást a suliba-felelte és amikor ellenkezni akartam akkor megcsókolt egyszerűen és én elhallgattam. Átkaroltam a nyakát de hallottam valami hangot lentről. Chat elhúzódott. - Hercegnő te itt maradsz és semmilyen esetben sem jössz le a szobádból.

-Ó, oké!-mondtam megszeppenve és ott maradtam az ágyon amíg Chat lelopódzott a lépcsőn majd meg nem hallottam ahogy Chat kiabál valakivel. -Tikki! Most mit tegyek?

-Segíts, Chatnek!

-Tikki Pöttyöket fel! -kiáltottam és végre átváltoztam egy piros kezes lábasba amin fekete pöttyök voltak. -Ó ez olyan cuki!

Mivel maszk volt az arcomon ezért még Chatnek sem juthat eszébe, hogy én a Hercegnője lennék.

Adrien POV:

A Hercegnő miattam aggódott, de amikor kinyitotta a száját ellenkezésre megcsókoltam és elhallgatott. Átkarolta a nyakamat de zajt hallottam és elhúzódtam tőle.

- Hercegnő te itt maradsz és semmilyen esetben sem jössz le a szobádból.

-Ó, oké!-mondta megszeppenve és ott maradt az ágyon ülve amíg én be nem csuktam. Lent egy férfi állt aki pont úgy nézett ki mint az álmomból Aiden Agreste-ként bemutatkozott vámpír.

-Aiden Agreste? Mit akar tőlem?-kérdeztem kiabálva a férfi felé futva. a férfi megfordult és rettenetes mosoly terült szét az arcán.

-Nahát Adrien! Utolértek téged az álmok?-kérdezte és gonoszan nevetett az álmok szón de abbahagyta ahogy a hátam mögött meg nem akadt a szeme valamin.

-Lady Bug a nevem és remélem félsz tőlem- mondta valaki és amikor megfordultam a kék szemek visszamosolyogtak rám majd pirulva visszakaptam a fejem. Hercegnő miért nem maradtál fent? Miért kell ennyire gyönyörűen kinézned ebben a piros kezeslábasban?

-Ó, hát megkaptátok az őrzőket. Sajnálom de akkor sem győzhetek- nevetett fel még szörnyűbb hangon.

-Aiden Agreste! Ki tudja de én meg tudom menteni magam és Chat Noirt-felelte a hercegnőm. Ó, istenem! Olyan cuki amikor ilyen szigorúan néz és awhh! Miért hagytam fent a hercegnőt? Nem is kellett volna lerohannom csak eltorlaszolni vagy elmenekíteni a hercegnőt innen mondjuk hozzám.

Hosszú harc volt de megsebesítettük a vámpírt aki megfutamodott bosszút esküdve.

-Ez az!-ugrott a nyakamba a hercegnő és megpuszilta a nyakamat amire elpirultam még jobban.

Abban a pillanatban döntött úgyhogy visszaváltozik.-Bocsánat, Chat!

-Nem! Nincs baj!-feleltem gyorsan és magamhoz húztam. A hercegnő meglepetten felsóhajtott de aztán ő is átölelt.

--Tudom, hogy Adrien vagy-suttogta a hercegnő és én megijedtem egy kicsit, hogy mit fog mondani.

-Haragszol, hogy nem mondtam el?-kérdeztem tőle félve.

-Nem, dehogyis, Adrien! Csak csalódtam benned egy kicsit de az első hónap után észrevettem valamit és utána minden nap néztem ahogy az italod önt valami löttyöt. Ezután jöttem rá, hogy szerelmi bájitalt öntöget bele és csak gyenge félét nehogy észrevedd-felelte mintha boldog lett volna.- Először beteg voltam csak aztán valaki éjszaka elrabolt és többé nem tudtam magamról. Elkeseredtem.

-Hercegnő tényleg sajnálom amit akkor elkövettem- feleltem bűnbánóan.