Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

the first

Violet Lewis-Davidson vagyok, 18 éves és sokak szerint rendkívül érett a koromhoz képest.. szerintem ez nem teljesen igaz, de kinek mi. Kissé makacs és zárkózott vagyok.

Egyetlen egy barátnőm van, akivel olyan a kapcsolatom mintha testvérek lennénk. Őt Cordelia-nak hívnak, de általában Delia ként szólítsa mindenki. Kiskorunk óta a legjobb barátnők vagyunk, mindkettőnk ugyan az a stílusa. Szeretünk gördeszkázni. Mindkettőnk életébe nagy szerepet játszik ez a hobbiként elkönyvelt szabadidő töltés. Mi is hobbiként kezdtük, de itt Sydney-ben elterjedt ez a sport és aki elkezdte annak ez a sport a szívéhez nőt. Mellesleg van egy bátyám, Ethan.

Ébresztőm hangos zajára ébredtem fel, vagy legalább is próbáltam felkelni. Miután kinyomtam az ébresztőt kómás fejjel vánszorogtam a fürdőszobám felé, ami néhány lépésre volt az ágyamtól. Beléptem az előbb említett helységbe.

Megrémisztett amit láttam a tükörbe.. hajam összekócolva omlik a vállamra, kék íriszeim alatt fekete karikák, amik azt sugallták, hogy este nem aludhattam valami sokat. Bevallom nem is tudtam lehunyni a szemem egy percre sem, mivel barátnőm fecsegését és humoros beszólásait kellett hallgatnom.. bele van habarodva a suli legmenőbb bandájának szöszijébe, Luke-ba. Nem tagadom egy igazi szívtipró. Szemei akárcsak az enyémek, szőke haja mindig felfelé mered és tökéletesen be van állítva. Arc csontja és orra is mondhatni tökéletes és kissé telt ajka tökéletesen illik az összhatáshoz. Bár, nekem ő nem jön be annyira, úgy érzem ő is csak olyan lenne, mint a többi fiú. De nem ítélkezem nem ismerem annyira, hogy leminősítsem.

Arcomat hideg vízzel lemostam és letisztítottam. Ezek után a fogam és hajam következett. Fogmosás után kiöblítettem a számat. A hajam volt a soron. Göndör fürtjeim vannak és rendkívül hosszúra megnövesztettem. 12 éves korom óta növesztem és azóta ez a csoda lett belőle. Büszke vagyok rá. Hajamat hagytam vállamra omolni, majd ki mentem a szobából. Felkaptam magamra a tegnap este kiválasztott cuccaimat ami egy fekete csőgatya, burgundi vörös félujjú aminek bal mell részénél egy kis zseb ékeskedik, majd a fekete converse cipőm és nem utolsó sorban a fekete vans iskola táskám. Miután magamra kaptam mindent lementem a konyhába. Nem találtam senkit csak papírfecnit amire anya kézírása volt rá írva és a következőt tartalmazta:

,, Jó reggelt gyerekek! Apátokkal ma hamarabb kellett egy megbeszélésre mennünk. Reggeli a hűtőbe és teát is csináltam, ha kellene. Legyetek jók. Anya xx

Sóhajtva nyitottam ki a hűtőt és kivettem a tányéron lévő rántottát. Gyorsan bemajszoltam, majd a tányért a mosogató gépbe tettem. Ezek után elindultam deszkámért és elindultam az iskolába. Útközbe találkoztam Delia-val.

-Szia! - köszönt jellegzetes reggeli hangján mikor utolért deszkájával.

- Helló csajszi. - mosolyogtam rá kedvesen.

- Képzeld mi történt az este. - ujjongott mellettem, majd meg sem várva válaszom folytatta. - Luke, tudod melyik Luke, az este irt nekem és az állt benne, hogy szívesen megismerne engem és elhívott egy fagyira a barátaival. - mosolygott megállás nélkül.

- Az jó, remélem boldog vagy.. - nevettem. - Bár, látszik, hogy az vagy.

- De még nem fejeztem be. - nézett rám szigorúan. - Éss te is velem jössz, mert meg akar ismerni téged is. - ahogy a szavak elhagyták a száját még az állam is leesett és majdnem elvesztettem az egyensúlyom a deszkán.

- Hogy mi van? - néztem rá meglepetten.

- Jól hallottad. - mondta mikor oda értünk a suli kapuja elé. Már csak néhány perc volt csengetésig így lépteinket megszaporáztuk. Deszkámat a szekrényembe rejtettem, majd kivettem az első órára való könyveimet. Amik a matekhoz kapcsolódók voltak. E teendők után elindultunk az órára. Útközbe persze találkoztunk a Hemmings-el és bandájával.

Luke amint meglátott minket oda rohant hozzánk. - Ma akkor jöttök csajok suli után? - kérdezte úgy, mintha az élete múlna rajta. Delia természetesen igent mondott. Ezek után pedig már véglegesen elindultunk az órákra. Egymás mellett foglaltunk helyet a leghátsó padsorba, pontosan a jobb oldali hátsó padba. Miután belépett a tanár mindenki elrakta azt a dolgot amivel épp elvolt foglalva.

A matek lassan telt. Delia mind végig szemezett a szöszivel, aki egy barna hajú sráccal ült. Igazán megtetszett a kinézete. Kellemes megjelenésű srác. Fekete csőgatya, szintén fekete Dr.Martens-el, izmos felsőtestét egy fehér rövid ujjú takarta, amin a Rollings Stones legendás logója foglal helyet. Egész órán éreztem magamon az ő tekintetét. Nem zavart annyira, mint gondoltam, hogy fog. Gondolkozásomat a csengő zavarta meg. Megráztam fejem, majd a barátnőm felé fordítottam a fejem aki még mindig Luke-kal foglalta el magát és a fiú ezt is viszonozta is. A szemébe láttam, hogy izgatott. Bár, ki nem lenne izgatott, ha a suli legnépszerűbb bandája egy tagjával szemezne? A következő pillanatban azt vettem észre, hogy valaki a padunk felé közelített egy másik személlyel. Nem nehéz kitalálni kik is lehettek azok.

- Heló csajok. - köszönt oda Luke, Calum viszont csak bólintott egyet köszönés képen.

- Sziasztok. - köszöntünk nekik egyszerre, bár Delia nagyobb erővel fogadta őket. De szépen csillogott a lány zöldes-kék szeme, ahogy meglátta Hemmings-et.

- Akkor várunk titeket a téren ötkor, a fagyizónál. - nézett ránk.

- Oké. - mosolygott a barátnőm.

- És te Violet vagy, ugye? - mosolygott rám, majd kezét nyújtotta. - Luke. - ráztam meg a kezét. - Violet vagyok, igen.

- Ő itt Calum. - biccentett barátja felé, aki mosolyogva kezét nyújtotta nekem. - Violet. - néztem csillogó barna szemeibe, majd megráztam aprócska kezemmel az ő kezét. - Calum. - mondta végül. Elhúztam a kezem, az érintése bizsergést keltett fel bennem. És a szeme.. Nem, nem Violet, neked most nincs szükséged senkire.

Beszélgettünk még egy ideig, majd becsöngettek és mindenki vissza ült saját helyére.

***

Épp haza felé indultunk az iskolából, mikor Delia egy nem kívánatos témát hozott fel. Calumról faggatott, hogy látta, hogy néztünk egymásra..


Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro