Szótlanul feküdtünk egymás karjaiban.

Felkarommal öleltem át nyakát, aminek köszönhetően igazán közel kerültünk egymáshoz.

Orrunk összeért, ajkaink között sem volt több három centiméternél.

Erőseket zihálva figyeltük egymás szemét.

Szerelmesen elmosolyodtam, mire kezét csupasz csípőmre vezette.

Szótlanul figyeltük egymás mozdulatait.

Hatalmas tenyerét combomba vájta, majd saját derekára felhúzta azt.

Ujjbegye apránként bejárta testem minden egyes kis zugát.

Ajkát közelebb nyomta enyémhez, mire szememet ösztönösen lehunytam.

Halkan elnevette magát, majd telt ajkait enyémre nyomta.

Lassan, szenvedélyesen csókolt.

Tenyere hátamon pihent, majd ujjai kör-körös mozdulataival haladt felfelé.

Nyelve bejutást kért, de nem adtam meg neki ezt az örömöt.

Tenyerét hajamba mélyesztette, majd fejbőrömet kezdte masszírozni.

Csókunk elég hosszasra sikeredett és emiatt levegőhiány miatt apránként elváltunk egymás ajkaitól.

Halkan zihálva mosolyodtam el.

Kezemet kezdte simogatni gyengéden.

Majd megtörte a gyönyörű csendet körülöttünk.

- Violet.. - kezdett bele mondandójába, majd közelebb húzott magához.

Mellkasára helyeztem kezem, majd simogatni kezdtem azt.

- Igen? - néztem szemébe egy kis furfangossággal.

- A fiúk nem nyaralni jöttek.. - hajtotta le fejét, majd vállamba mélyesztette arcát. - Turnéra kell mennünk, hogy legyen pénz. - nyögte nyakamba egy kis idő után.

Kissé lefagytam, de felnőtt nőhez méltóan próbáltam kezelni a helyzetet.

- Értem.. - mondtam halkan, s gyengéden izmos hátát kezdtem simogatni ujjaimmal.

Ekkor fogtam fel mit is mondott.

- Nem akarom, hogy itt hagyj megint.. - szökött elő egy könny a szememből.

- Én sem szeretném.. - vett egy mély levegőt - de valamiből el kell, hogy tartsalak titeket, baby.. - mondta teljes őszintéséggel a hangjába.

Nem szóltam semmit, szótlanul feküdtem mellette, hallgattam levegővételeit, simogattam hátát.

Néhány percig még így feküdtünk egymás biztonságot nyújtó karjaiban.

Ezek után felnézett rám.

- Hiányozni fogsz, szerelmem.. - nyomta száját ajkaimhoz, majd rá lehelte az előbbi mondatát.

Újabban inkább csendben maradtam.. erősen tartottam magam ahhoz, hogy ne sírjam el magam. 

Erősebben szorított magához.

- Azért, ha gondolod ezt megismételhetnénk holnap este is.. - nézett rám kacér szemekkel, mire elmosolyodott és megsimítottam arcát.

- Inkább aludjunk.. - ásítottam egyet, mire elmosolyodott.

A hátamra fordultam, majd tenyeremmel kezét kezdtem keresni.

Mikor megtaláltam magamhoz húztam őt egész testével.

Nyakamba csókolt.

- Jó éjt, Calum.

- Jó éjt. - mondta, majd mindketten egyszerre álomba szenderültünk.

•••

A reggel fényesen indult.

Ahhoz képest, hogy december van Perthbe még mindig perzselő meleg lepi be a várost.

Calum halkan szuszog mellettem, apró mosollyal az arcomon fordulok alvó alakjához, majd megsimítom arcát.

Lassan mocorogni kezdett, majd kinyitotta szemeit.

- Jó reggelt. - mosolyogtam rá, mire durván magához húzott.

- Neked is. - lehelte ajkaimra, majd megcsókolt.

A hátamra fordított, majd felém mászott.

Ajkával rátért nyakam csókolgatására.

Gyengéden csókolta, szívta, harapdálta az érzékeny bőrt a nyakamon.

Megint csak megtalálta az érzékeny pontokat, aminek köszönhetően szenvedélyes nyögésekkel jutalmaztam őt.

Lassú mozdulatokkal haladt lefelé, már hasamat puszilgatta, amikor..

- Uhh, basszus.. - takarta el szemét Luke, majd Calum kibújt a takaró alól.

Luke, te sem jöhettél volna jobbkor..

- Mi van? - kérdezte tőle flegma hangnembe.

- Bocsi, hogy ilyenkor, de fontos bejelenteni valóm van.. - takarta még mindig szemét.

- Ne takard már a szemed.. - nevettem fel, mire lassan elhúzta kezét szemei elől.

- És mégis mi az? - kulcsolta össze kezeit mellkasa előtt Calum.

- Három nap és turné lesz.. - mondta halkan, mire Calummal mindketten elképedtünk.

- Három retkes nap múlva? - csattant fel Calum, majd fel állt és egy alsó gatyáért ment.

Mikor visszajött elém dobta alsóneműmet és melltartómat. Elmotyogtam egy 'köszi'-t, majd a takaró alatt felhúztam a bugyimat.

Ugyanígy tettem melltartómmal is.

- Sajnálom Calum, én se tudtam. - tárta szét kezeit Luke, majd magára mutatott.

- Jó, oké. - sóhajtott hatalmasat Calum.

- Megköszönném, ha kimennétek. Felöltöznék. - néztem rájuk, majd mindketten kisétáltak a szobából.

Felkaptam magamra selyem köntösömet, ami körülbelül a combom közepéig ért.

Halkan kimentem a szobából, nehogy felébresszem Calumot.

Lesétáltam a nappaliba, ahol a többiek ültek.

Csak én hiányoztam közülük.

Végül a konyhába mentem.

Felforraltam a vizet, majd a lábamba egy erős fájdalom hatolt bele.

- Uhh.. - simítottam meg a területet, ahol fájt.

Elővettem két bögrét, majd mindkettőbe beletettem egy-egy teafiltert.

Felöntöttem vízzel, majd megízesítettem mindkettő.

Az egyiket a sajátom, a másikat Calum ízlése szerint.

Visszasétáltam a nappaliba, majd Calum kezébe nyomtam a minden reggeli teáját.

Szürcsölve figyelte Luke beszédjét a közelgő turnéról.

Leültem mellé, majd hátamat mellkasának nyomtam.

Kezével átkarolta a vállam.

- Fáj a lábam. - néztem fel rá egy kacér mosollyal.

- Én mondtam tegnap a kádba, hogy fájni fog holnap. - simította meg arcomat ujjával.

- Figyeltek ti egyáltalán? - nézett ránk Luke, mire mindketten vészesen elkezdtünk bólogatni. - Nem úgy látom..

- Bocsi. - szólaltam meg egy kis hatás szünet után.

- Az első koncert itt lesz Perth-ben. Ezért jöttünk ide. - bólogatott Luke. - Hozzátok.

- Az után egész Ausztrália, - folytatta - majd Amerika és végül Európa legnagyobb országai jönnek. Ezek után pedig haza repülünk és mindenki boldog lesz..