Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

s h o p p i n g

Hi babes!
Szóval ma kaptok egy részt és mindjárt olvasshatjátok a további infókat!

Ma reggel Dom ágyában ébredtem.
A nap melegen szórta ránk sugarait miközben lágyan keltegetett. Aztán a másik észrevételem az az volt, hogy valami hiányzik mellőlem.
Csukott szemmel tapogattam végig az egész ágyat, majd hirtelen kicsapódtak szemhéjaim.
Egyedül feküdtem a hatalmas ágy, puha, fehér ágyneműi között.
Mikor keltem volna fel, hogy megkeressem hálótársam; egy tálca kajával tért be.

"Jó reggelt baby." mondta. Letette az ágyra a tálcát, majd egy csókkal üdvözölt.

"Neked is 'reggelt!"

"Hogy aludtál?"

"Hát tudod...aludtam már jobban is." vigyorogtam.

"Tényleg?"

"Nem, dehogy is!" nevettem fel. "Na lássuk mit is hoztál nekem!"

"Ki mondta hogy neked hoztam?" vonta fel a szemöldökét.

"Jah egyértelmű, hogy nekem hoztad. Én szeretem az epret, de te meg allergiás vagy rá." válaszoltam ésszerűen.

"Na jó Brooke, nyertél. Neked hoztam." adta meg magát.

Levágódott mellém - ezzel a mozdulattal szinte leborítva a kajám nagy részét. Heves szidásba kezdtem, meg magyarázásba, de egy idő után belém folytotta a szót apró vagy durva csókokkal.

"Mostmár ehetsz." mondta miután abba hagytam a magyarázást.

És eleget tettem a kérésének.
Ahogy kell voltam olyan jó kislány, hogy megettem mindent.
Két perccel később - a helyett, hogy aludtam volna tovább - elkezdtem felvenni a ruháimat. Mindent elszórva találtam meg.
A bugyim a fotel karfáján, a melltartóm a kanapén, a sortom az üvegasztalon, a pólóm pedig a kanapé alatt (???).
Tíz perccel az ágyba-reggeli után fitten álltam Dom ajtajában és épp menni készültem, amikor Dom hátulró megölelt.

"Csak nem itt hagysz búcsúcsók nélkül?" biggyesztette le ajkait.

"Dehogy is." vigyorogtam. Szembe fordultam vele, miközben levezettem kezem a csípőjére. Hosszasan megcsókoltam, miközben erősen rámarkoltam farkára. Belenyögött a csókunkba.

"Ne drága, ne tedd..." nyögött, majd ő is rámarkolt az épp keze ügyébe eső testrészemre, ami a mellem volt.

"Na jó. Így soha sem vásárolok be!" sóhajtottam fel kéjesen.

"Akkor este!" tolt el magától, s rácsapott a fenekemre.

Szó nélkül távoztam. Még beugrottam a pénztárcámért meg az irataimért - mindig magammal viszem, ki tudja hogy mikor kell - és már egyből a mocim garázsa felé tartottam.
Egy tény rólam amit soha, de soha nem szabad elfelejteni : Mindenhova ahova csak tehetem motorral megyek. Persze van kocsim is, de a motor az az eszköz, amit soha nem felejtek el.
Most, hogy eme gondolatmentem véget ért, az agyamban kijelöltem a célpontom, ami nem lett más, mint a helyi "kis Arena".
Ez a hely nem más, mint a zűrös emberek bevásárlóhelye.

Tíz perccel később már befelé tartottam.
De hogy mit is szeretek a legjobban benne?
Az üvegajtó elé álltam, majd nemes egyszerűséggel kinyílt előttem. Imádom a fotocellás ajtókat.
Aztán most jött a legjobb része.
A melegtől felhevült testemre áldásként szállt a légkondícionálló hideg fuvallata. (Mily' költői vagyok xd - szerk.)
Most persze mindenki azt hiszi, hogy ez a hely valami lepukkant, csöves hely, pedig nem! Ugyan olyan modern mint egy belvárosi bevásárlóközpont, annyi különbséggel, hogy aki ide jár vagy itt dolgozik, minimum egy tetkóval vagy pc-vel gazdagabb mint más ember. Egész egyszerű dolog miatt járnak ide : a nyilvánosság. Elég sok ember van aki elítéli azokat az embereket akik nem teljesen 'fehérek'. Mint például egyszer egy ruhaboltból a Központban azért dobtak ki, mert egy kissé szemérmetlen ruhát próbáltam fel és megnéztem a tükörbe. Erre néhány anyuka befogota a gyereke szemét, hogy 'Na ezt nem szabad látnod! Megyünk is innen!'. Na ennek következménye lett, hogy hát az üzletvezető kedvesen közölte velem, hogy vagy elmegyek...vagy hívja a zsarukat. Na jó. Nem is volt kedves. Kifejezetten undok volt.
Na a lényeg, hogy igazából ez egy jó hely.

Az első utam a Polly's Style-ba vitt. Itt nagyjából minden megvan ami az én ízlésemhez kell. Bőrcuccok, fekete dolgok, na meg az egyéb kiegészítők.
Mivel motorral jöttem ezért csak a fontosabb dolgokat veszem meg itt, a többit ráér Olaszban is megvenni.
Amint beléptem egyből Polly köszöntött.

"Szia csajszi. Hogy s mint vagy?"

"Hela. Hát egész jól."

"Hogy hogy erre? Bevásárlókörút?"

"Valami olyasmi. Anyám esküvője lesz két hét múlva."

"Gratulálok. Asszem. Na jó nézelődést, ha kellek tudod hol találsz." vigyorgott majd kacsintott egyet rám. Említettem már hogy Polly elhívott randizni? Nem? Akkor szuper. Polly egy igencsak biszex élőlény, de hát nem tehet róla.

Úgy döntöttem, hogy most csak kaját veszek meg farmersortokat meg pólókat, esetlek egy csipke-szett is velem jöhet.

Két órával később a pénztárnál álltam Polly elragadó mosolyával szemben. A pulton egyenkét ütötte be az árakat a gépbe.
Már teli vopt egy nagyobbacska szatyor amikor elért az utolsó darabig, ami az a bizonyos csipke szett volt. A lehető legszexibbet vettem meg; ki tudja, hogy mikor lehet rá szükségem. Mellesleg egy kicsit több ideig volt Polly kezében a tanga; és mikor néhányszor végigsimogatta (???) kacéran rám nézett.

"Még mindig nem gondoltad meg magad?"

"Nem igazán. De majd szólok ha igen." vigyorogtam rá. Erre ő csak perverzen megnyalta felső ajkait és pakolta be a fehérneműt a szatyorba.

Kifizettem azt a szép nagy összeget, ami a ruhák ára volt, majd beültem a TroubleBucksba. Ez igazából egy Starbucks csak kell egy kis zűrös név ide.
Rendeltem egy nagy adag fekete kávét, majd letelepedtem egy boxba.
Elővettem a telefonom, ahol néhány(száz) e-mail, két nem fogadott hívás és öt SMS várt.
Természetesen első volt, hogy megnézzem az SMSeket.
Nem is gondoltam volna - sok szarkaztika - hogy anyám az.

Feladó: Anya

Üzenet: szia kicsim! Úgy gondoltam, hogy csinálhtanánk majd itt néhány csajos napot.

Szeretlek: Anya.

Feladó: Anya

Üzenet: Az előző üzenetben nem említettem, de küldök majd e-mailt néhány tervemről. Légyszi nézd már át!

Anya

Feladó: Anya

Üzenet: Megint én drágám. Még annyit, hogy a bátyád fog kimenni érted a reptérre. Jah Trev. Na meg a csaja. Na mostmár nem zaklatlak.

Anya

U.i.: Várlak már nagyon!

Ez kész! Komolyan ilyen az anyám??? Mint egy tini! Ilyeneket még én sem írtam! Na jó. Tovább olvastam. Kettő jött még, egy a telefonszolgáltatótól egy pedig...Domtól.

Feladó: Dom

Üzenet: Már várlak bébi! Siessél és mozgasd azt a csini szexy feneked!

Egy csatolt fájl. Képüzenet.

What? Ezt sem hiszem el! Mi van most emberek? Készítsük-ki-Brooke-ot nap? Na mindegy. Rákattintottam a képre. És oh istenem! Bár ne tettem volna!
Dom ágaskodó férfiassága volt a képen. És hogy mindent tetőzzünk...épp ekkor kaptam meg a kávém.

"Látom valaki igazán vágyik rád!" mondja a srác. Gyorsan lezárom a képernyőt majd felnéztem.

"Köszi a kávét." mondom, jelezve, hogy akadna jobb dolgom is.

"Nincs mit." vigyorgott majd távozott.

Feloldottam a telefonom majd gyorsan kiléptem az üzenezekből. Senkinek sem válaszoltam. A nem fogadott hívások is nagyrészt anyámtól voltak.
Lassan kezdtem szürcsölgetni a kávémat, majd egy érdekes e-mailon akadt meg a szemem.

Feladó: [email protected]

Tárgy: Információk

Kedves Ms. Brooke Hudson!
Mint említettem küldöm az e-mailt mely tartalmazza az információkat a szerződést illetően.
A szerződés aláírásának helyszíne: Olaszország, Róma, Central Square 113., szám alatt fog megtörténni.
A szerződés aláírásának időpontja: 2015.06.29. hétfő, 16 óra.
Amennyiben az időpont nem felel meg Önnek kérem értesítsen.
Az alábbi számon elérhet reggel 9 és este 7 között.

Üdvözlettel: Aleandro Giollini

Nos ennek felettébb örülök, mivel a gépem délre ott van és lesz időm kipakolni majd elmenni. Ha a számításaim jók, akkor oda fogok érni.
Gyorsan megiszom a kávém és elhagyom az üzletet. A következő utam a kajáshoz vezet, mert azért csak kell még ennem ma meg holnap valamit, hiszen a hűtőm már eléggé kiüresedett.

A gyors bevásárlás után bementem a dohányboltba és vettem 5 doboz Marlborot, mivel még kell az.

Kint a motorom 'csomagtartójába' beraktam a mai szerzeményeim, majd hazafelé vettem az irányt. A jókdevem az egekig szökött, de ekkor még nem tudtam, hogy mi is vár még rám. Ekkor jutott eszembe anya mondata... Hozd magaddal a pasid is!

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro